Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével – írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.
A szaharai por nagy távolságú szállítására vonatkozó kutatások eredményei a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szaklapban jelentek meg. Varga György, a CSFK FTI tudományos főmunkatársa, Holman-Gresina Fruzsina (a CSFK tudományos segédmunkatársa; ELTE PhD-hallgató), valamint cseh és izlandi társszerzőik a most megjelent „Szaharai por és óriási méretű kvarcszemcsék szállítása Izland felé” című tanulmányban az elmúlt mintegy másfél évtizedben Izland térségében azonosított szaharai porviharos eseményeket, azok meteorológiai hátterét, a porszállítás útvonalait, lehetséges forrásterületeit és a porszemcsék általános jellemzőit mutatták be.
A 15 azonosított porviharos esemény azt mutatja, hogy a szaharai forrásterületekről több ezer kilométeres távolságra is eljuthat a finomszemcsés ásványi por. Sőt, nemcsak a finomszemcsés, maximum néhány tíz mikron átmérőjű por jut el ilyen távolságokra, hanem a 100 mikront is meghaladó, kifejezetten nagy méretűnek számító ásványi szemcsék is.
Méretükből kifolyólag ezek a porszemcsék nem visszaverik, hanem elnyelik a Napból érkező sugárzást, így nem hűtő, hanem fűtő hatásúak.
A megbízható műszeres mérési adatok szerint 1880 óta a globális átlaghőmérséklet csaknem 1 Celsius-fokot emelkedett. Ez a melegedés döntő többségében az elmúlt 10-15 évben történt, és térbeli eloszlása sem egyenletes: a poláris területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérséklet-változásának.