Csak egy fogászati röntgen kellett, és kiderült, mit rejtenek eddig sosem olvasott, lezárt levelek

2021. március 03. – 05:04

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A világon először sikerült egy nemzetközi kutatócsoportnak úgy elolvasnia a reneszánsz kori Európa egyes, máig lezárt leveleit, hogy azokat bármilyen módon, például a pecsétjük feltörésével megrongálta volna. A tudóscsoport a Queen Mary University of London's fogászati kutatólaboratóriumában kifejlesztett röntgen-mikrotomográffal vizsgált meg 17. századi, máig bontatlan leveleket – adták hírül a Nature Communications folyóiratban a kutatók. (Munkájuk eredményét a phys.org oldalon közölt összefoglaló alapján ismertetjük.)

A küldeményeket egy 17. századi postaláda rejtette. Ebben a korban a levelek feladói gyakran alkalmaztak különleges lezárási technikákat, azokat úgy hajtogatták, hogy saját maguk borítékjai legyenek, majd nagy felületen, több helyen pecséttel zárták le őket. Az ilyen leveleket eddig csak felbontás után tudták tanulmányozni a kutatók, amivel gyakran megrongáltak történelmi dokumentumokat. Ez a fajta levélzár bevált gyakorlat volt a modern borítékok használata előtt, sokan ezt tekintik az ősi fizikai kommunikációs biztonsági technikák és a modern digitális rejtjelezés hiányzó kapcsolatának.

A kutatás leírása szerint a röntgenszkennerrel úgy tudták elolvasni a levelek szövegét, hogy azok lezárva maradtak. A kutatók úgy tervezték meg ezt a röntgenkészüléket, hogy példátlan érzékenységének köszönhetően feltérképezhető legyen vele a fogak ásványianyag-tartalma, aminek óriási a jelentősége a fogászatban. A műszer érzékenysége pedig lehetővé tette a vizsgált levelek megírásához használt tintában lévő apró fémrészecskék észlelését is.

Az elkészült röntgenfelvételeken a kutatók számítógépes algoritmusokat alkalmazva azonosították és elkülönítették az összehajtogatott levelek egyes rétegeit. Ezután „virtuálisan kibontották” a dokumentumokat, amit ez az ábra tud talán érzékeltetni.

„A szkennelési technológia hasonló az orvosi CT szkennerekhez, de sokkal intenzívebb röntgensugarakat használ, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy lásd a fém nyomait a betűk írásához használt tintában. A csapat többi tagja képes volt elkészíteni a beolvasott képeinket, és azokat olyan betűkké alakítani, amelyeket virtuálisan megnyithattak, és több mint 300 év után először olvashattak” – idézi a tanulmányt ismertető írásban a phys.org dr. David Millst, az egyetem munkatársát.

A kutatás során elolvasott több mint háromszáz éves levelek egyikét 1697. július 31-én egy bizonyos Jacques Sennacques írta a Hágában élő unokatestvérének, a kereskedő Pierre Le Pers-nek. Most már azt is tudni lehet, hogy egy bizonyos Daniel Le Pers halálhirdetésének hiteles másolatát (teljes átiratát és a rendelkezésre álló képeket) kérte el.

A kutatók szerint a levél lenyűgöző bepillantást enged az európai történelem egy viharos időszakában élő átlagemberek mindennapjaiba. A kutatás eredményeként emelik ki, hogy ez az új virtuális kicsomagolási módszer és a levelek hajtogatási technikáinak kategorizálása segíthet megérteni a kriptográfiának ezt a történelmi változatát, ugyanakkor segít megőrizni kulturális örökségüket is.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!