1200 éves nanotechnológiával készült kardot talált egy földmunkagép Zalában

2021. január 27. – 13:50

Másolás

Vágólapra másolva

1200 éves kardot találtak Zalában. A Magyarországon páratlan leletet egy földmunkagép fordította ki a földből – részben meg is rongálva. A feltételezések szerint a kard egy frank katonáé lehetett, ehhez hasonló leletet évtizedekkel ezelőtt találtak alig 15 kilométerre, már Horvátországban – írta az MTI.

A sérülten is mintegy fél méter hosszú leletre még decemberben bukkantak Murakeresztúr kollátszegi településrészén, pontosabb elemzése mostanra készült el. Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója szerint a mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz.

A szakemberek feltételezése szerint a Perlak közelében talált leletek alapján valószínűsíthető, hogy sírból került elő, de nem kizárt az sem, hogy a Mura gázlóján kívánt átkelni a kard tulajdonosa, de az ár elsodorta, így kénytelen volt tőle megszabadulni, hogy kiúszhasson a partra. Az ilyen típusú kardokat a régészeti szakirodalom egész Európában nagy becsben tartja. A Karoling vagy másik nevén viking kardokat Jan Petersen gyűjtötte össze és sorolta típusokba 1919-ben megjelent monográfiájában. Ez a típus a K. Erre az jellemző, hogy a markolatgomb 5 vagy 7 gerezdre tagolt.

Az összeillesztett, Karoling-korból származó kard a Mura árteréből. Fotó: Thúry György Múzeum

A régészeti szakirodalom, többek között magyar és horvát szerzők összefoglaló munkái alapján a múzeum arra következtet, hogy „a kollátszegi kardot valamely frank műhelyben gyártották a 8. század végétől a 9. század közepéig terjedő időszakban. Ez a kardtípus volt a tipikus fegyvere a frank lovaskatonáknak” – áll a múzeum írásos tájékoztatójában.

A kard szakértői vizsgálata már megkezdődött, a röntgenfelvételek és a restaurálás során remélhetőleg kiderülhet az is, hol készült és milyen rangú katonáé lehetett a kard.

A sárgaréz vagy arany borítású markolattal rendelkező kard damaszkuszi acélból készült. Az eljárást egyes feltételezések szerint nem Damaszkuszban dolgozták ki, a fém Srí Lankáról vagy Indiából származhatott és került Szíriába. A kovácsok nagyjából 1200 éves gyakorlata lényegében spontán nanotechnológiai eljárással tette rendkívüli hatékonyságúvá a fémet, amelyből a kard készült, fogalommá téve a fegyvert a középkorban. A kardfajta gyártási technológiájának leírása nem maradt meg, bár a gyakorlattal csak 1750-re hagytak fel, vélhetően az eredeti forrást biztosító ércbánya kimerülésével.

A kard tehát a damaszkuszi penge megjelenésének legkorábbi időszakából származik. A lelet a Mura árteréből, a sóderágyból került elő. A munkagép alkalmi munkát végzett, a területen folyamatos munkálatok nem folynak, így ha vannak is további leletek ott a föld alatt, most nincsenek veszélyben. Régészeti vizsgálatok a területen tavasszal kezdődhetnek – mondta Száraz Csilla. A Thúry György Múzeum igazgatója kiemelte a jelentőségét annak, hogy a megtaláló törvénytisztelően és felelősségteljesen járt el, amikor értesítette a leletről a múzeumot. A törvény szerint a földben lévő kincs az államot illeti, külön honorárium a megtalálónak a törvény alapján nem jár, bár esetenként egy-egy múzeum lehetőségei szerint adhat érte pénzjutalmat is. A mostani esetben erre nem került sor.