Kék nyalábot és gyűrűlidérceket figyeltek meg az űrállomásról

2021. január 24. – 20:22

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Nemzetközi Űrállomás legénysége 2019. február 26-án pazar fényjelenségeket figyelt meg a csendes-óceáni Nauru közelében. Az észleléseket a napokban publikálta egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben, eszerint kék nyalábot és gyűrűlidérceket figyeltek meg – írja a LiveScience.

A viharfelhőket nemcsak villámlások kísérik, hanem egyéb fényjelenségek is, amiknek egy része a felső légkörben keletkezik. Ilyen például a vörös lidérc, egy nagyobb villámok után látható elektromos kisülés. Ez akkor keletkezik, ha a felhő fölött rövid ideig jelentős elektromos tér alakul ki, de a felhő felső része is erősen (és ellenkező előjellel) töltött. A kék nyaláb a vörös lidérc egyik fajtája: közvetlenül a viharfelhő tetejéről indul ki, alakja keskeny, hosszú tölcsérre emlékeztet, és nem meglepő módon inkább kékes árnyalatú. Mivel a felhők tetejéről indulnak, a kék nyalábok az űrből jobban megfigyelhetők (annyira, hogy az űrsiklóról fedezték fel, 1989-ben).

A gyűrűlidérc – angolul Elves – valószínűleg azért kapta ezt a tolkieni nevet, mert sokkal jobban hangzik, mint az, hogy „elektromágneses impulzus-forrásból keletkező fény és alacsony frekvenciájú perturbáció”, az Elves ugyanis ennek a rövidítése (Emissions of Light and Very Low Frequency Perturbations from Electromagnetic Pulse Sources). Mint a Természet Világa írja, ezt a jelenséget egy-egy nagyobb felhő-föld villámkisülés elektromágneses lökéshulláma okozza. Ahogy a lökésfront szétterjed a villám körül, energiája a semleges nitrogént gerjeszti, amely nagyon rövid ideig (legfeljebb 1 ezredmásodperc) vöröses fény bocsát ki, gyűrű alakban. A kék nyaláb és a gyűrűlidérc észlelése is nagyon ritka.

A kutatásban publikált eseménysorozat egy kék nyalábból és az azt megelőző öt kisebb fényvillanásból áll, mint az az Európai Űrügynökség (ESA) fenti animációján látszik. Mindegyik villanás a sztratoszférában (a légkörnek a földfelszíntől számított 10-50 kilométeres tartománya) született, és nagyjából 10-20 milliszekundumig tartott. A fényvillanások közül négyet egy-egy kisebb gyűrűlidérc kísért, ezek már magasabban keletkeztek, az ionoszférában (a felszín fölötti 60-1000 kilométeres tartomány).

Mivel a kék nyalábok tulajdonságai és keletkezése még mindig nem kellően megismert, a kutatás a jelenség jobb megértését segítheti. Ezen kívül igazolja, hogy az ESA űrállomáshoz rögzített ASIM (Atmosphere-Space Interactions Monitor) szondája jól funkcionál. Az ASIM egyik fő feladata ugyanis éppen a légköri fényjelenségek figyelése.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!