Ha azt akarjuk, hogy az emberek beoltassák magukat, vegyük ki a képletből a politikát

2021. január 12. – 20:23

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint két hét telt már el azóta, hogy megérkezett Magyarországra az Európai Unióban elsőként engedélyezett Pfizer-BioNTech vakcina, a kaotikus kezdetek után pedig el is kezdett felpörögni a magyar oltási program. Ennek szervezettségén sok múlik majd, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen gyorsan tudják megkapni az emberek a vakcinát. Ám a lakossági szintű immunitás eléréshez azonban nem elég az, ha jók az oltások, és szervezett a program, az is kell, hogy az állampolgárok meg is akarják kapni az oltást.

Egy tavaly októberben a Telexen megjelent kutatás alapján ezen a téren annyira nem állunk jól, az akkori adatokból az derült ki, hogy a magyarok többsége nem akarja beoltatni magát Covid ellen. Az oltásellenesség és a vírustagadás azóta talán még fontosabb témává vált azzal, hogy elérhető közelségbe kerültek a vakcinák, ezért különösen aktuális volt a MILAB-program keretében szervezett online meetup kedd délután, ahol három tudományos módszer segítségével mutatták be az oltásellenesség hazai mintázatait.

Majd én tudom, hogy kell-e oltás

Az első módszer volt talán a leginkább szokványos a három közül, Koltai Júlia (TK, ELTE, CEU) egy országos reprezentatív felmérés alapján mutatta be a koronavírussal és az oltással kapcsolatos hazai trendeket, valamint a magukat oltatni nem kívánókat. Az elemzés a szeptembertől decemberig tartó időszakot mutatta be, és bár sok tekintetben nem okozott nagy meglepetéseket, azért jó pár érdekességgel lehetett találkozni a prezentációban.

Egyértelműen látszott például az, hogy a nyári lazább időszak után szeptemberben egyértelműen sokan gondolták azt, hogy a koronavírus olyan, mint egy nátha. Ahogy azonban ősszel újra felpörgött a helyzet, és egyre többen találkoztak a közvetlen környezetükben is a vírussal, októberre jelentősen visszaesett azok száma, akik egy 1-től 5-ig terjedő skálán magas pontszámot adtak ennek az állításnak.

A vírus felpörgésével egyértelműen nőtt azok száma is, akik változtattak az idős rokonaikkal, barátaikkal való kapcsolattartásukon. Az állításoknál egyébként a legérdekesebb fejlemény talán az volt, hogy

a második legmagasabb pontszámot kapó állítás az volt, hogy a koronavírus egy új típusú világrend kialakulásáról vonja el a figyelmet.

A felmérés alapján az emberek a maszkviselésben bíznak legkevésbé ha a vírus terjedésének megfékezéséről van szó, helyette inkább az alapos szappanos kézmosásra esküsznek – de itt igazából egyik kategória sem esett be 4 alá egyik hónapban sem.

A koronavírus elleni védekezésnél az emberek túlnyomó része az orvosoknak vagy a szakértőknek hisz, és a védőoltásnál is hasonló a helyzet. A harmadik helyen viszont már van eltérés, utóbbi esetben ide kúszott be az, hogy senkinek nem hisznek, csak magukban bíznak.

Ez a kategória főleg azért fontos, mert mint később kiderült, az ezt a véleményt képviselő emberek 77 százaléka mondta azt, hogy semmilyen vakcinával nem oltatná be magát. Ez fontos megkülönböztetés, mert a nyugati oltásnak jóval nagyobb az elfogadottsága, mint az orosznak, vagy a kínainak, de ők ebből sem kérnének. Az oltási hajlandóság egyébként decemberre valamivel nőtt, főleg a bizonytalanok billentek el az oltás irányába, de a szkeptikusok száma is csökkent valamivel.

Forrás: Koltai Júlia

A felmérés szerint országosan többségben vannak azok, akik oltatnának, ezen belül viszont több törésvonal is megfigyelhető. Nyugaton egyértelműen nagyobb a hajlandóság, a diplomásoknál is kiugróan magas az arány, életkor szerint pedig ahogy egyre feljebb haladunk, úgy növekszik. A konteóra hajazó állítások hívei közül természetesen kevesebben oltatnának, de ez annyira talán nem meglepő. Ugyancsak érdemes kiemelni, hogy a politikusok véleménye a koronavírussal szembeni védekezésnél sem élvez nagy bizalmat, de a védőoltásnál meg aztán pláne nem igazán akarják megfogadni az ő tanácsukat az emberek. Cserébe viszont az a kevés ember, aki mégis megfogadná, túlnyomórészt hajlandó is beoltani magát, ahogy az fentebb látszik.

Perifériából a mainstreambe

A másik két kutatás az online térre fókuszálva próbált meg következtetéseket levonni, Kmetty Zoltán (TK, ELTE) szövegbányászati fókuszú, míg Bauer Zsófia (Ynsight Research, BCE) netnográfiai fókuszú kutatással készült. Előbbiben cikkek és bejegyzések alapján, a jellemző szavak feltérképezésével csoportosították a tartalmakat, utóbbiban pedig ugyancsak kulcsszavas módszerrel vizsgálták meg a koronavírusról szóló online diskurzusokat – vagyis a hozzászólásokat –, hogy feltérképezzék az oltásellenes közösség alakulásának trendjeit.

Forrás: Kmetty Zoltán

A szövegbányászati fókuszú kutatás elsősorban technikai szempontból volt érdekes, már csak azért is, mert a prezentáció szerint a kutatóközpont célja egy olyan döntéshozó támogatási platform létrehozása, amely az online térben keletkező szöveges adatokat felhasználva képes szakpolitikai témában, valós időben képet adni a hazai lakosság véleményéről és reakciójáról. A mostani projektben az oltással, illetve a vakcinával kapcsolatos trendeket követték le, ebből pedig kiderült többek közt, hogy

  • a diskurzus egyáltalán nem szorítkozik a szakmai platformokra, illetve aktorokra,
  • a kormány járványügyi intézkedései sok kommentet és reakciót generálnak a Facebookon,
  • a legtöbb megjelenéssel bíró téma pedig a vakcinák kérdésköre, ahol az orosz Szputnyik, illetve a Pfizer-BioNTech is nagy figyelmet kap.

A kommentekben megjelenő narratívák ennél talán érdekesebb tanulságokkal szolgáltak, már csak azért is, mert a prezentációban azt is végig lehetett követni, hogy hogy jutottunk el odáig, hogy elszigetelt csoportból a mainstreambe katapultálta magát az oltásellenes mozgalom. Bauer elmondása szerint Magyarországon rendkívül magas volt az interakciós ráta mind az oltással, mind a koronavírussal kapcsolatban, és főleg Facebookon váltott ki nagy vitákat a dolog. Ahogy Kmetty grafikonján, úgy itt is az látszott, hogy a koronavírussal kapcsolatos diskurzus márciusban volt a csúcson, azóta pedig folyamatosan leszállóágban volt, míg az oltás az utóbbi időben elkezdett feljebb kúszni, és mostanra nagyjából egy szintre került a két téma.

Bauerék kutatása szerint még mindig többségben vannak azok, akik negatív véleménnyel vannak az oltásról – vagy inkább tágabban értelmezve az egész procedúráról –, és növekszik is az elutasítottság. Az online térben szerinte nem csökken a vírustagadók száma, vagy legalábbis a kvalitatív kutatás Koltaiék kvantitatív módszerével ellentétben nem utal erre. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy nagyobb eséllyel kommentelhetnek az emberek, ha oltásellenesek – a viták indítója általában negatívan áll a kérdéshez, és nem jellemző, hogy valaki veszi a fáradságot arra, hogy ennek ellenkezőjét állítsa.

Forrás: Bauer Zsófia

Bauerék már 2017-ben is vizsgálták az oltásellenes közösséget, így a mostani kutatással összefűzve azt is meg tudták mondani, hogy hogy lettek az oltásellenesek marginalizált csoportból a mainstream diskurzust domináló erő. Röviden összefoglalva arról volt szó, hogy a mostani járvánnyal egyrészt már a meglévő csoport is új tapasztalatokat szerzett, másrészt pedig megjelentek az őket hergelő vírustagadó influenszerek is – például Gődény György, akinek előállítása csak építette a hősmítoszát –, így pedig hamar egy hangos, felhergelt csoport alakult ki, ami egyre tovább radikalizálódott a járvány kezelése, illetve a konteók miatt.

Az oltásellenes közösség korábban a legtöbb elszigetelt konteós társasághoz hasonlóan magában őrjöngött, nem is igazán volt naprakész, és pár hangos véleményvezéren kívül leginkább absztrakt módon ellenezte az oltásokat. Ez mostanra teljesen átalakult, mostanra már dominálják a mainstream online teret, alternatív forrásokból naprakészen tartják magukat, a nemzetközi közösségbe is betagozódnak, saját felsőbbrendűségüket hangoztatják, és szorosan kötődnek az aktuálpolitikához, ami pedig korábban nem volt jellemző.

Forrás: Bauer Zsófia

Az oltások elutasítására számos érvük van, a legnépszerűbb azonban egyértelműen az, hogy nincs erre szükség, mert az immunrendszerünk magától is megküzd a betegséggel, ettől pedig csak gyengülne. Ezt követi az, hogy nagyon rövid idő alatt fejlesztették ki, illetve az, hogy politikai érdekek állnak a vakcina mögött. A nemzetközi közösségbe való betagozódást mutatja, hogy az amerikaihoz hasonló konteók pörögnek itt is, de itt azért alacsonyabb az oltások elutasításának aránya.

Koltai Júlia szerint az oltásellenes hangok megerősödése mögött elsősorban a közösségi oldalak által kialakított véleménybuborékok állnak, illetve az, hogy Magyarországon az emberek mindennel szemben kiemelkedően bizalmatlanok, és ezt egyelőre nem is nagyon próbálta senki leépíteni. Koltai szavaihoz azt is érdemes még hozzátenni, hogy a kormányzati kommunikáció éppen hogy gyakran összemossa a politikával a vakcinakérdést is, és folyton a keleti vakcinákat propagálja, amikben az emberek láthatóan sokkal kevésbé bíznak meg. Éppen emiatt nem meglepő, hogy abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy ahhoz, hogy növeljék az oltási kedvet, arra lenne szükség, hogy

mindenki egyhangúlag képviselje, és leginkább ne politikusok, hanem orvosok, szakértők szájából hallják az emberek azt, hogy szükség van a vakcinára.