Áttörést hozhat az epilepszia megelőzésében az MTA kutatása

2020. október 13. – 17:28

Másolás

Vágólapra másolva

Az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet az MTA egyik kutatásának új eredménye: a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet egy csoportja olyan fehérjét talált, ami képes elpusztítani a fejlődő agyban szabadon vándorló sejteket. Az Akadémia cikke szerint Katona István és kutatótársai az ABHD4 fehérje szerepét ismerték fel az idegsejtek fejlődési folyamatában.

Katona még doktoranduszként kezdte el vizsgálni az agyi gátló idegsejtek működését, majd az endokannabinoid rendszer kutatásával foglalkozott – ennek a rendszernek a receptorai reagálnak az indiai kender pszichoaktív hatóanyagára is. Kísérleti egerein Katona megvizsgálta azt is, milyen fehérjék vesznek részt a receptorok adatátvitelében, az egyik ilyen fehérje volt az ABHD4. Ennek a génjét ugyan ismerték már korábban is a kutatók, sokáig viszont nem találták meg azt a felnőtt egerek agyában. Az egérembriókban viszont jelen volt a fehérje, amiből kiderült, hogy az idegrendszeri fejlődésben játszhat valamiféle szerepet. Néhány kísérlet után pedig feltárult az ABHD4 fehérje valódi küldetése.

Amikor az agy struktúrája kezd kialakulni, az agykéreg csírájaként létrejön egy radiális glia progenitor sejtekből álló állványzat. Ez a néhány millió sejt szinte teljesen egyenes nyúlványként köti össze az agykamrák falát a majdani agykéreg szemközti felszínével. A becslések szerint a felnőtt agykéregben mintegy 86 milliárd idegsejt és nagyjából ugyanannyi gliasejt található – ezek mind a radiális glia progenitor sejtekből alakulnak ki. Százmilliárdos nagyságrendű sejtosztódásról van szó, ami során bekövetkezhetnek hibák, például ha egy osztódásra még képes őssejt idő előtt elszakad az állványzattól. Ha elszakadnak ezek a sejtek, az agyban sodródva és osztódva sejtcsomók alakulhatnak ki belőle, amelyek az epilepsziás rohamok gócpontjául szolgálhatnak, legrosszabb esetben pedig daganatot is okozhatnak.

Katona Istvánék eredményei szerint a radiális glia progenitor sejtekben jelen van az ABHD4 fehérje, azonban amikor a sejt terv szerint véglegesen idegsejtté alakul, leáll a termelése, és leválik az állványzatról. Ha viszont a sejt idő előtt válik le, ez a fehérje továbbra is termelődik benne, és – mint a kutatások kimutatták – ez ahhoz vezet, hogy a sejt elpusztul, a leválás után szinte azonnal.

A fehérje szerepét a kutatók egy látványos kísérlettel igazolták: a magzati alkoholszindróma (amikor az anya alkoholfogyasztása hatással van a benne fejlődő magzatra) egyik lehetséges hatása a kisfejűség, melynek oka az agykéregben kialakult idegsejtek alacsony száma.

A kísérletek kimutatták, hogy az ABHD4 fehérjét nem termelő, génkiütött egérembriókban az anya alkoholfogyasztása nem okoz kisfejűséget.

Vagyis a fehérje jelenlétének hiánya képes volt megvédeni a radiális glia progenitor sejteket a pusztulástól akkor is, ha egyébként az alkohol hatására megváltozott környezetükben elhaltak volna ezek a sejtek.

Az eredmények pedig még több kérdést vetnek fel az MTA cikke szerint, a kutatócsoportra pedig még több évnyi kutatómunka vár. Kutatásuknak köszönhetően viszont nem csak az agy fejlődését érthetjük meg jobban, de talán a daganatok áttétképződése és az epilepszia kialakulása ellen is újabb eszközöket kaphat az orvostudomány.