Lenyűgözően részletes képek készültek a Carina-ködről

2020. október 06. – 15:20

Lenyűgözően részletes képek készültek a Carina-ködről

Másolás

Vágólapra másolva

Az eddiginél tízszer részletesebb képek készültek a a Hajógerinc csillagképben található vastag por- és gázfelhőből álló Carina-ködről, melyben aktívan zajlik a csillagképződés. A Gemini Obszervatórium déli távcsöve által készített felvételeknek nemcsak azért lehet örülni, mert lenyűgözően néznek ki, hanem azért is, mert nagyon hasznosak lehetnek a csillagok születésének megértésében, a csillagászok számára pedig megmutatják, hogy mire számíthatnak majd a NASA James Webb űrtávcsövétől – írja a Science Alert.

A képeken a köd nyugati fal néven ismert része látható, ami a teljes képződményhez hasonlóan tulajdonképpen egy rendkívül sűrű és vastag gáz- és porfelhő. Ez a csillagok születéséhez tökéletes helyszín, megfigyelni azonban nem egyszerű, a látható és az ibolyántúli tartományban lévő sugárzás ugyanis nem tud áthatolni a porfelhőn. Az infravörös, illetve a közeli infravörös sugárzás viszont igen, így pedig a csillagászok be is tekinthetnek ezekbe a ködökbe. A Gemini South és a hozzá hasonló távcsövek ebben a tekintetben egyértelműen előnyben vannak a Hubble-űrtávcsőhöz képest, ám azzal ellentétben le kell küzdeniük a a földi légkörben fellépő turbulenciák képtorzító hatását. A torzítást korábban a képek feldolgozásakor tüntették el, mára azonban az adaptív optikák képében olyan megoldás is létezik, ami a megfigyelés közben korrigálja a hibákat.

A Rice University és a Dublin City University kutatói most a Gemini South 8,1 méteres távcsövével, illetve egy széles látószögű, adaptív optika segítségével készítettek közeli infravörös képeket a Carina Nebuláról. Ezzel a technikával pedig tízszer nagyobb felbontásban tudtak képeket csinálni, a felvételek pedig kétszer olyan élesek lettek, mint amire a Hubble-űrtávcső képes ebben a tartományban. A kutatók a The Astrophysical Journal Letters szaklapban publikálták a tanulmányukat, az ebben közölt felvételek pedig a kutatást vezető Patrick Hartigan szerint eddig sosem látott részleteket mutattak meg a köd szélén.

A ködnek ezen része a nyugati fal néven ismert, a képeken pedig jól látszik, hogy a köd és a közelében található fiatal csillagok hogyan hatnak egymásra. A csillagokból érkező sugárzás hatására a köd felszínén lévő hidrogén lassan párolog, és közeli infravörös fénnyel ragyog. A csillagászoknak szűrők segítségével mindkét folyamatról sikerült felvételt készítenie, és a porról visszaverődő fényről is készült kép, ezeket kombinálva pedig sikerült vizualizálni azt, hogy pontosan miként lép interakcióba egymással a köd és a csillaghalmaz.

Hartigan szerint a mostani képek is lenyűgözőek, a most megfigyelthez hasonló struktúrák pedig a jövőben is fontos célpontjai lesznek nemcsak a Földön található, adaptív optikával felszerelt távcsöveknek, hanem az ugyancsak infravörös tartományban működő NASA James Webb űrtávcsövének is. Amikor pedig ezek a távcsövek áthatolnak a ködök kozmikus porán, mindig egy kicsivel többet tudunk majd meg a csillagok születéséről.

(Borítókép: A Carina-köd nyugati falának öt fényév hosszú részlete. Fotó: International Gemini Observatory / NOIRLab / NSF / AURA)