K. Endre előállítása, a kegyelmi ügy dokumentumainak nyilvánosságra kerülése és a 444 által feltárt zabolai kapcsolati háló miatt két év után visszatértünk a háromszéki faluba, ahonnan a kegyelmi botrány egyik központi szereplője származik. Miközben a magyar közéletben újra előkerült a kérdés, hogy a Mikes család, illetve a hozzájuk kötődő személyes kapcsolatok – köztük Lévai Anikó zabolai kötődései – játszhattak-e bármilyen szerepet K. Endre kegyelmi ügyében, a faluban sokan ma is a köztiszteletben álló pedagóguscsalád gyermekét látják benne. Mások szerint azonban a személyes emlékek nem írhatják felül, hogy a bíróság azért ítélte el, mert segített elhallgattatni egy gyermekbántalmazó áldozatait.
Péntek reggel rendőrök jelentek meg K. Endrénél. A Budapesti Rendőr-főkapitányság később megerősítette: a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét elfogták, hamis tanúzásra felhívás bűntettének gyanúja miatt folytatnak ellene eljárást, de a nyomozás várhatóan tovább tart majd. A hatóságok tanúbefolyásolás és kényszerítés miatt is vizsgálódnak.
A kegyelmi ügy az elmúlt két évben sem tűnt el teljesen a nyilvánosságból, de most történt először olyan hatósági intézkedés, amely kézzelfoghatóan jelezte: a történetnek még nincs vége.
K. Endre neve 2024 elején vált országosan ismertté, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2023 tavaszán kegyelmet adott neki. Annak az embernek, akit a bíróság jogerősen elítélt, mert kényszerítéssel próbálta elhallgattatni a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának áldozatait. Az RTL később rejtett kamerás felvételen mutatta meg, ahogy K. Endre egy már felnőtt, egykori intézetis fiút próbál rávenni, hogy videóban nyilatkozzon az ártatlanságáról. Ez a felvétel alapozta meg azt a nyomozást, amelyet a rendőrség most vitt előre látványos lépéssel.
A kegyelmi döntés 2024-ben maga alá temette Novák Katalint és Varga Judit igazságügyi minisztert is. Varga volt férje, Magyar Péter ezután a botrány után lépett a nyilvánosság elé, majd néhány hónapon belül olyan politikai erővé vált, amely alapjaiban rendezte át a magyar belpolitikát. A Tisza-kormány azóta közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait. Ezekből az derült ki, hogy sem az igazságügyi minisztérium szakapparátusa, sem a köztársasági elnök hivatala nem támogatta a kegyelmi kérvényt. Balog Zoltán református püspök, aki korábban magára vállalta a felelősséget, most ismét azt állítja: nála megáll a történet, az Orbán-családnak semmi köze nem volt a döntéshez. Magyar Péter ezzel szemben továbbra is azt mondja, hogy „kezdettől fogva világos volt, hogy az Orbán család egyik tagja állt a kegyelem mögött”.
Hogy kinek van igaza, Zabolán sem tudják. De mivel a dokumentumok egy része nyilvánosságra került, K. Endrét előállították, a 444 pedig újabb részleteket tárt fel a zabolai kapcsolati hálóról, a kérdések megint ugyanoda vezetnek vissza, ahová két éve: a háromszéki faluba, ahol K. Endre született, ahol a családját ma is sokan ismerik, és ahol a helyiek egy része teljesen tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene viszonyulnia a közösségnek ehhez a történethez.
Ezért mentünk vissza Zabolára.
Zabola református temploma – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A falu, ahol mindenki tudja, kicsoda K. Endre
K. Endre szülőfaluja Kovászna megye délkeleti részén fekszik, Kézdivásárhelytől nem messze. A Nyerges-tető felől érkezve semmi sem utal arra, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb magyar politikai botrányának egyik kulcsszereplője innen indult volna.
Rendezett, de láthatóan nem kiugróan jómódú háromszéki falukép fogadja az embert. Régi, sok helyen felújításra váró házak állnak az út mentén, a kapuk mögött kutyák ugatnak, a kertekben traktorok és gazdasági eszközök sorakoznak. A fiatalok közül sokan Kézdivásárhelyre vagy Kovásznára járnak dolgozni, mások külföldre költöztek.
Zabola többnemzetiségű település. Magyarok, románok és romák élnek egymás mellett, a hétköznapi beszélgetésekben pedig a megélhetés, az állattartás, a mezőgazdaság, a medvék, a fogyatkozó lélekszám és a fiatalok elvándorlása sokkal természetesebb témának tűnik, mint a kegyelmi botrány.
Mégis, ha K. Endre neve előkerül, a beszélgetések ritmusa megváltozik.
Két évvel ezelőtt, közvetlenül a botrány kirobbanása után a Transtelex már járt itt. Akkor a falubeliek többsége még hitetlenkedve figyelte, hogy a magyar politika egyik legnagyobb botránya egy olyan ember körül robbant ki, akinek pedagógus családját szinte mindenki ismeri, dicséri, amit jól érzékeltet, hogy a falu sportcsarnoka is K. Endre apjának a nevét viseli.
A református templom és a polgármesteri hivatal környékén megszólított emberek közül, akiket arról kérdezek, hogy az elmúlt időszakban mennyire volt téma a faluban a kegyelmi ügy, csak legyintenek. Van, aki szerint fölöslegesen kavarják fel ezeket a dolgokat újra és újra. Mások viszont ma sem értik, hogyan történhetett meg mindez. Egy dologban azonban szinte mindenki egyetért: a történet jóval nagyobbra nőtt annál, mint amit egy kis székely falu befolyásolni tudna.
„Mit akarnak, azt az embert felakasztani?”
A református templomtól nem messze találkozom egy férfival, aki az első mondatával jelzi, hol tart az emberek türelme a kegyelmi üggyel kapcsolatban. „Személy szerint engem az zavar a kegyelmi ügyben, hogy egy rég lerágott csontot újból és újra elővesznek. Mit akarnak, azt az embert felakasztani?” Szerinte a történet túl van gondolva: annak ellenére, hogy Lévai Anikó, K. Eugénia és Mikes Katalin grófnő jó kapcsolatot ápolnak egymással, bizonyítékok nélkül a nemesi család közbenjárása Orbánéknál csak feltételezés. „Miért nem lehet elhinni, hogy K. Endre senkinek a ráhatása nélkül kért kegyelmet? Kijönnek a világ végére kérdezősködni, amikor mi az egészről nem is tudtunk.”
Néhány utcával arrébb egészen más hangon beszélnek. A Mikes-birtok szomszédságában élő egyik férfi nem kertel: „Elhiszem, hogy történhetett közbenjárás az Orbán-családnál a grófok részéről. A grófnő rendszeresen jár K. Eugéniához, minden második nap ott látják az autóját. Nagyon szoros, mondhatni családias kapcsolatban vannak a két öreg hölgy. Hogy aztán mi a szerepük a kegyelmi ügyben, azt nem tudhatom biztosra.” Azt is állítja, hogy K. Endre ritkán ugyan, de megjelenik a református templomban. Legutóbb anyák napja táján látta. „Ha itthon is van az édesanyjánál, akkor nagyon be van zárkózva.”
A grófokról sem tud jót mondani szomszédként: szerinte figyelmen kívül hagyják az emberek panaszait, és a falusiak állítása szerint a birtokon ételt kapó medvék egyre gyakrabban járnak be a faluba. „Előző este is Ro-Alertet kaptunk” – teszi hozzá. A kegyelmi ügy Zabolán így néha egészen váratlanul kapcsolódik össze a hétköznapi bajokkal.
A legtöbb beszélgetés azonban végül K. Endre személyéhez tér vissza. Akik ismerték a K. családot – és nagyon sokan ismerték –, azok nehezen egyeztetik össze a személyes emlékeket a bírósági ítélettel. A polgármesteri hivatal parkolójában megszólított RMDSZ-es helyi önkormányzati képviselő is gyerekkori tanáraként emlékszik rá. „Nekem gyerekkori tanárom volt K. Endre, semmi rosszat nem tudok mondani róla. Sőt, csak jót. Biciklitúráztam vele, a kezei között nőttünk fel. Számunkra ugyanaz az ember maradt.” Amikor megkérdezem, hogy a jogerős ítélet nem változtatott-e ezen, vállat von. „Az egy dolog.” Majd ironikusan: „Hogyha elítélte a bíróság, akkor nem kell közvélemény-kutatás, ugye? Rossz ember, s kész?”
A faluban újra és újra előkerül K. Endre édesapjának neve is: a református egyházközség főgondnoka volt, feleségét sokan Zseni néniként emlegetik, egykori tanítónéniként, akinek a keze alatt generációk tanultak írni és olvasni. Mások viszont éppen ezt tartják a legnagyobb problémának. „Eléggé nem volt szép, amit K. Endre csinált” – mondja egy fiatal férfi a Mikes-birtok közelében. „Először is ki kell mondani, hogy azért ítélték el, mert segített egy pedofilnak abban, hogy az áldozatok ne buktassák le. Ezt sokan elfelejtik.”
A zárva maradt kapu
K. Eugénia házát nem nehéz megtalálni. Zabolán szinte mindenki tudja, hol lakik Zseni néni, és azt is, hogy ki a fia.
A székely kapu zárva volt, a kert csendes, az udvar üres. A közvetlen szomszédok először készségesnek tűntek: azt mondták, felhívják telefonon az idős asszonyt. A beszélgetés hangulata azonban megváltozott, amikor kiderült, hogy újságíróként kerestem fel.
A telefon végül nem került elő.
„Nincs otthon!” – mondta határozottan az egyik szomszéd. A hangsúlyból egyértelmű volt, hogy nem érdemes tovább próbálkozni.
Annyit azért elmondtak, hogy Mikes Katalin grófnő rendszeresen látogatja jóbarátnőjét. Inkább a grófnő megy át K. Endrénéhez autóval, mert az idős asszony már nehezebben mozog.
A kegyelmi ügyre terelve a szót azonban minden mondat rövidebb lett. Arról nem tudnak semmit, hogy a grófi család közbenjárt-e K. Endre érdekében. K. Endre hazajárásáról csak annyit mondtak: kilencvenéves az édesanyja, az illem úgy tartja, hogy néha haza kell jönnie meglátogatni. „Ami pedig Magyarországon történt, ott kell utána járni” – zárták le a beszélgetést a szomszédok.
Néhány nappal korábban a 444 riportere sikeresebb volt. K. Eugénia kijött a kapuba, és röviden válaszolt a kérdésekre. Tagadta, hogy a fia kegyelmi ügyéről beszélt volna a Mikes családdal, Lévai Anikóval vagy Balog Zoltán püspökkel. A püspökről azt mondta, személyesen soha nem is találkoztak. Fiával csak röviden, néha tart kapcsolatot, és továbbra is úgy véli, hogy ártatlan.
Arra, hogy mit szól az ügy újbóli előkerüléséhez, a 444 szerint így válaszolt:
„Reménykedem abban, hogy nem a fiam a központ most már, hanem a politikusok meg a nem tudom kik. Nem is jogi alapon tárgyalják a dolgot, hanem politikai szempontból. Úgyhogy veszekedjenek egymással!” – mondta.
A zabolai Mikes-kastély kapuja – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A kastélyba is szinte lehetetlen vállalkozás bejutni
A Mikes-kastély a dombon áll, a falura néz le. A több száz éves múltra visszatekintő birtokot a kommunista hatalomátvétel után a román állam államosította. A falubeliek elmondása szerint az épület egy időben pszichiátriai intézetként, később egészségügyi rehabilitációs központként működött. Ma a Zabola Estate része: hotel, rendezvényhelyszín és turisztikai látványosság, ahol idegenvezetést is tartanak. Legalább két fő jelentkezése szükséges hozzá, így egyedül bóklászva a faluban én nem vehettem részt rajta.
A Mikes grófok, a kastélyt üzemeltető család szoros kapcsolatban állnak K. Endre családjával. Amikor az Angliából hazatelepülő arisztokraták Zabolára látogattak, náluk szálltak meg. Ugyanakkor ők azok, akik Lévai Anikóval is közvetlen kapcsolatban vannak. Azt is már 2024-ben megírta a sajtó, hogy a kegyelmi döntés után itt nyaralt Novák Katalin az egész családjával, holott előtte nem állt kapcsolatban sem a kastély tulajdonosaival, sem K. Endre családjával. Az is már korábban fölmerült, hogy a zabolai nyaralást Lévai Anikó intézhette neki.
A birtok kommunikációja arisztokrata örökségről, érintetlen természetről, csendes luxusról és családi történetről beszél. A helyszínen a kép azonban külső szemmel nézve is árnyaltabb. Az épületeken folyt és folyik a felújítás, de a sok helyen sérült betonkerítés, az elvadultabb park és a falu felé fordított zárt világ kevésbé romantikus látványt ad. Zabola Estate egyszerre luxusmárka és helyi konfliktusokkal terhelt, a faluban sokak által távolságtartással figyelt birtok.
Miközben a magyar sajtóban rendszeresen felmerült annak lehetősége, hogy a Mikes család vagy a kastély köréhez tartozó kapcsolati háló szerepet játszhatott K. Endre kegyelmi ügyében, a család álláspontja mindeddig alig volt ismert. Ezért megkerestük a Zabola Estate igazgatóját, Molnár Andreát is. Azt szerettük volna kérni tőle, hogy tisztázza a Mikes család álláspontját felmerülő kérdéseinkben, illetve segítsen kapcsolatba lépni az érintettekkel.
Molnár Andrea megköszönte a megkeresést, de azt mondta, „sajnos nem fog tudni segíteni” a válaszadásban. Elmondása szerint személyesen nem ismeri az ügy körülményeit, a grófi család jelenleg külföldön tartózkodik, és idén már nem tér vissza Zabolára. Arra a kérdésünkre, hogy mi a Mikes család álláspontja a kegyelmi ügy és a zabolai kapcsolatok kapcsán, illetve történt-e bármiféle közbenjárás a részükről, nem kívánt reagálni. Azt is kérte, hogy írásban se küldjünk kérdéseket, mert a kegyelmi üggyel kapcsolatos megkeresésekre nem szeretnének válaszolni.
A kastély így továbbra is inkább néma szereplője maradt a történetnek. Látszik a faluból, mindenki tud róla, mindenki tud valamit mondani róla, de ami a kapun belül történik, arról a legtöbben csak találgatnak.
Hogyan ér össze Zabola Budapesttel?
A kastély és a K. család kapcsolata a faluban sosem volt titok, erről már két évvel ezelőtt is sokat meséltek a falubéliek. A 444 által előkerített 2007-es riportfilm ugyanezt a történetet támasztja alá: a filmben maga K. Eugénia mondja el, hogy 1977 óta ismeri a grófnőt. A helyiek számára ez sosem volt titok. Ami Budapestről nézve újabb és újabb kérdéseket nyit meg, az Zabolán sokak számára régi, ismert, természetes történet.
Csakhogy a kegyelmi ügy óta minden kapcsolat politikai jelentést kapott.
A 444 emlékeztetett arra is, hogy pár nappal Novák Katalin lemondása után előkerült egy kép, amelyen a volt köztársasági elnök a Mikes-kastély előtt fotózkodik Gregor Roy-Chowdhuryvel, a birtok egyik tulajdonosával. Gregor Roy-Chowdhury volt felesége pedig nem más, mint Ugron Zsolna dokumentumfilmes és író, akit jó kapcsolat fűz Lévai Anikóhoz, Orbán Viktor feleségéhez. Lévai Anikó ajánlót írt Ugron 2010-es, Úrilányok Erdélyben című regényéhez, és részt vett több erdélyi és kárpátaljai könyvbemutatón is. Egyik alkalommal Zaboláról úgy beszélt, mint ahol Ugron és akkori férje „egy letűnt világot épít újjá”.
Az Átlátszó korábban arról írt, hogy a Roy-Chowdhury-Mikes Alapítvány jelentős magyar állami támogatásokat kapott a Bethlen Gábor Alapon keresztül. A támogatások, a személyes kapcsolatok, Novák látogatása és K-ék régi szerepe együtt olyan hálót rajzolnak ki, amelyre a kegyelmi ügy után óhatatlanul rávetült a politikai gyanú.
Ugron Zsolna a 444 cikke után elhatárolódott az ügytől. Azt írta, semmi köze nincs a kegyelmi kérvényhez vagy annak elbírálásához, Novák Katalin döntéséről a sajtóból értesült, tizenöt éve elvált és elköltözött Zaboláról, sem volt férjével, sem K. Eugéniával, sem Lévai Anikóval, sem másokkal nem beszélt a kegyelmi ügyről. Azt is hangsúlyozta, hogy a 444 által említett dokumentumfilmet Mikes Johannáról készítette, mert rendkívüli életutat akart bemutatni, nem pedig a mai politikai ügyekhez kapcsolódni.
„Még egyszer nyomatékosan leszögezem, semmi közöm nincs sem a kegyelmi kérvényhez, sem annak elbírálásához, sem ehhez az egész rémes ügyhöz” – írta.
A zabolai szálban bár jelenleg számos részletinformáció alapján akár össze is lehet rakni a legvalószínűbb történetet, még mindig nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy a Mikes család, Ugron Zsolna vagy Lévai Anikó közbenjárt volna K. Endre kegyelme érdekében. Ami bizonyítható: a K. Endre, a Mikes család és Orbán család között évtizedes, a faluban közismert kapcsolat áll fenn. Az is bizonyítható, hogy Lévai Anikó személyesen is járt Zabolán, jó kapcsolatot ápolt Ugron Zsolnával, és hogy Novák Katalin is bizalmas kapcsolatba került a Mikes családdal 2023 nyarán, miután a kegyelmi döntést aláírta.
Hogy ebből mi következett 2023 tavaszán Budapesten, arra Zabolán senki sem tud egyértelmű választ adni. Vagy nem akar.
Novák Katalin és a Mikes-kastély egyik tulajdonosa, Gregor Roy-Chowdhuryvel – Forrás: Novák Katalin Facebook-oldal
Amit a televízió mutatott
A riport során azt is tapasztaltuk, amit két éve is: sok zabolai utólag értesült az ügy részleteiről, és még név nélkül is nehezen szólal meg. Többen mondták, hogy nem akarnak bajt, nem látnak bele, nem értenek a politikához. Mások egyszerűen nem akarnak többé beszélni róla.
Aki a magyarországi közszolgálati televízión kívül más forrásból alig tájékozódik, az sokszor a tényeket is töredékesen ismeri. Volt, aki tévesen azt állította, hogy K. Endre maga volt a pedofil, nem pedig a pedofil igazgató ügyének eltussolásában játszott szerepet. Amikor ezt pontosítottuk, az indulat nem csillapodott: a válasz az volt, hogy a pedofil segítője még veszélyesebb is lehet.
Abból, hogy a zabolaiak egy része nem tudja pontosan, miért ítélték el K. Endrét, az is következik, hogy sokan azt sem értik, miért ekkora ügy ez egyáltalán, és miért nem lehet végre lezárni. Mások éppen ellenkezőleg: azt mondják, ha valakit elítéltek, ha egy köztársasági elnök és egy igazságügyi miniszter belebukott az ügybe, akkor ott nem lehet mindent politikai támadásként elintézni.
„Potyára nem ítélnek el valakit, és nem lesz ekkora botrány belőle” – mondja egy idős férfi, aki aztán félig tréfásan hozzáteszi: Zabolára nem kegyelmi, hanem fegyelmi ügy kellene, mert „esznek meg a medvék”. A humor mögött azonban nála is ott van az indulat. Szerinte nincs helye a székely társadalomban sem azoknak, akik gyerekeket bántalmaznak, sem azoknak, akik őket védik. Van, aki szerint éppen az a baj, hogy túl sokan mentegetik a család múltja miatt.
Egy másik idős férfi viszont egészen más irányból közelít. „Engem elég rosszul érintett a dolog, mert személyesen is ismerem a családot. De a televízióban azt mondták, hogy a Mikes és az Orbán családnak nincs köze a kegyelmi ügyhöz. Én hiszek nekik, de úgy tűnik, ez az ügy csak akkor lesz lezárva, ha minden részletre fény derült” – mondja, mielőtt biciklire ülne és továbbindulna.
Egy idős pedagógus azt mondja, szerinte az egész ügy „túlnövesztett”, „mesterségesen gerjesztett” történet, amellyel egy tiszteletnek örvendő családot bélyegeztek meg. Aztán amikor K. Eugénia esetleges szerepéről kérdezem, meglepő őszinteséggel válaszol. „Az édesanyja megtette azt, amit megtehetett. Az édesanyja helyében, anyaként én is mindent megtettem volna a saját gyermekemért, akármilyen ember. Én is minden szálat megkeresnék ahhoz, hogy a gyermekemet valamilyen formában védjem. Hogy K. Endrének mi volt a bűne, nem tudom, az nem is érdekel, pletykák után nem futok” – mondja.
„Novák Katalint úgy szerettem, mintha rokonom lett volna”
A faluban megtett körutam végén egy férfival találkozom az utcán, nem siet különösebben, de nem is akar sokáig beszélni. A kegyelmi ügyet mégis szóba hozza. „Mind a mai napig teljességgel hihetetlen számunkra, ami történt. Novák Katalint én úgy szerettem, mintha rokonom lett volna. Az egy olyan fáin, jó beszédű fehérnép volt, hogy nehéz elhinnem, mibe keveredett. Hogy a kegyelmi ügyben egy zabolai születésű ember is érintett, az pedig mindenkit meglepett” – mondja.
Aztán hozzáteszi, hogy a Mikes család és vendégei jönnek-mennek a birtokhoz vezető úton, de azt az egyszerű emberek orrára nem kötik, mi történik a kapun belül. „Akinek az alkalmazottak közül el-el jár a szája, arról ők jól tudják, hogy nem oda való” – mondja, és ez egyszerre szól a kastélyról és a faluról is. A határokról. Arról, hogy ki tartozik a közösségbe, és ki marad azon kívül. Mert akik tagjai a közösségnek, nem csak azt tudják, ki mit mondott, hanem azt is, miről jobb hallgatni.
A falu pedig menne tovább a maga dolgára. A medvékkel, a munkával, a népességfogyással, a régi házakkal, templommal, kastéllyal, a K. Endre sportcsarnokkal. De a kegyelmi ügy újra és újra visszatér ide. És amíg nem derül ki pontosan, ki és miért akarta K. Endre kegyelmét, Zabola sem tud teljesen kilépni abból a történetből, amelyet nem itt írtak, de amelynek egyik legfontosabb helyszíne akarva-akaratlanul ez a csendes háromszéki falu lett.
