Kvóták, postások, buszok – az RMDSZ mindent megtesz, hogy szállítson két mandátumot a Fidesznek

Erdélyben mostanra mindenki tudja: az RMDSZ teljes gőzzel kampányol a Fidesznek a magyarországi április 12-i választáson. Kelemen Hunor szövetségi elnök videós interjúban mondta ki nyíltan, hogy a romániai kettős állampolgároknak a Fideszre kell szavazniuk. A megyei és a helyi szervezetek kampányvideókban agitálnak, van, ahol burkoltan, máshol kevésbé. Az RMDSZ és alapítványai gyűjtik a levélszavazatokat, saját költségen, saját autóikkal szállítják azokat a konzulátusokra.

De mi áll mindennek a hátterében? Csak hála és ideológiai összefonódás, vagy konkrét elvárások, számbeli vállalások, esetleg szürkezónás módszerek is be-becsúsznak az RMDSZ mindent vagy semmit kampánygépezetébe?

Több RMDSZ-közeli forrással, köztük háromszéki és gyergyói belső ismerőkkel beszéltünk, hogy a „szövetség lelkiismerete” vagy belső ellenzéke alapján fürkésszük ki azt, amiről hivatalos úton soha nem beszélnének. De azért Tánczos Barna miniszterelnök-helyettestől, Antal Árpád stratégiai igazgatótól és Csoma Botond RMDSZ-es szóvivőtől is kértünk reakciókat.

„Elvárás biztos, hogy van – és az számbeli”

Az anyagiak nyilvánvalók, mint a Transtelex korábban beszámolt róla, a Bethlen Gábor Alap (BGA) 2025-ben összesen közel 91 milliárd forintot (~230 millió euró) ítélt meg erdélyi célokra. Ebből az RMDSZ holdudvarához tartozó Eurotrans és Iskola Alapítvány közel 5 milliárd forintot kapott közvetlenül a választási év előtt olyan pályázatokon keresztül, amelyek előzményei még el sem lettek számolva. A BGA-pénzek egy részét az RMDSZ irodái és szervezetei csatornázzák, ezért a szövetség a magyarországi forrástámogatás egyik kulcsszereplője.

Csoma Botond RMDSZ szóvivő szerint az Eurotrans és az Iskola Alapítvány a programokra kaptak pénzt, „és kizárólag ezen programok kivitelezésére költik a pénzt, aktivistákat nem fizetnek”, legalábbis ebből a pénzből nem.

Amikor RMDSZ-közeli forrásainkat arról kérdeztük, hogy csupán lojalitásból és hálából dolgoznak ennyire keményen a Fidesznek, vagy van mögötte konkrét elvárás is, a válasz egyértelmű volt. „Elvárás biztos, hogy van” – mondta az egyik forrásunk. „És az is biztos, hogy számbeli elvárások is vannak megyei, helyi szervezetek szintjén” – tette hozzá.

Ugyanez a forrásunk elmondta, hogy Háromszéken például az RMDSZ-re leadott szavazatszám a legrosszabb választásokon is 30 ezer körül mozgott, a legjobb eredménynél 50 ezer fölé ment. Pont mint az elhibázott levélszavazatok száma 2022-ben.

Ezekhez az arányokhoz mérten lehet elvárás a kettős állampolgárok körében, az elvárt részvételi szint alapján. „Most nem tudom, hogy hol van pontosan az elvárás, mert ahhoz a levélszavazatok megyei bontását is ismerni kell, de biztos, hogy a kettős magyar állampolgárok számaihoz arányítva van egy ilyen” – mondta.

Egy másik forrásunk ezt ezzel egészítette ki: „Hogy konkrétan a Fidesz fogalmazta-e meg, vagy az RMDSZ-en belül adták ki a targeteket, nem tudni. De biztos, hogy vannak targetek: megyére, településre, sőt még lejjebb lebontva.”

Mindezek ellenére Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, akit ezekről a belső elvárásokról kérdeztünk, azt mondta: nem hinné, hogy konkrét számokról beszélhetnénk. Szerinte inkább egyfajta teljesítményalapú elvárásról lehet szó, az is csak esetleges. Ez azonban lényegében megerősíti, hogy valamilyen elvárási rendszer létezik, csupán annak jellegét árnyalja.

Tisztázás gyanánt több forrásom is Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterhez, az RMDSZ stratégiai igazgatójához irányított, aki beosztásánál fogva a legtöbbet tudhatja erről. „Árpi konkrét számokat is mondhatna neked, de nem fog” – jegyezte meg egy forrásom. Kérdéseinket a stratégiai igazgató meg is kapta, de valóban nem válaszolt. Ez pedig valóban figyelemre méltó, mert Antal rendszerint visszajelez, ha valami téves állítást talál, és ez a kérdésfeltevésre is vonatkozik. Most is egy ilyen címadásra vonatkozó szakmai kérdést vitattunk meg WhatsAppon, de ahogy a Fideszre vonatkozó érdeklődésünk megjelent, a beszélgetés elnémult, amikor elegendő lett volna annyit írnia: nincs ilyen elvárás, nincs kvóta. Háromszéken ugyanis több forrásunk szerint van számbeli, nem csak teljesítmény alapú elvárás is.

Érdeklődésünkre pedig az RMDSZ szóvivője is szűkszavúan csak azt közölte: „Nincs kvótarendszer.”

Hivatalosan tehát az országos RMDSZ nem ismeri el, hogy lennének számbeli elvárások, de a szövetség struktúráját tekintve az, hogy Kolozsváron mit gondolnak, területi és helyi szinten másképp is működhet.

Nem zsarolás, hanem lojalitásverseny

Amikor a cikk megírásába kezdtem, az volt a hipotézisem: az RMDSZ-t a Fidesz szorongatja, hogy ekkora mellbedobással kampányoljon. Forrásaim ezt egytől egyig tagadták, mert ők a Fidesz–KDNP kormánya által megnövelt, vagy épp ellenkezőleg, lecsökkentett anyagi forrásokat nem ehhez kötik.

„Ilyenről szó sincs. Legfeljebb arról van szó, hogy a Fidesz támogatásait azok bírják jobban, akik lojálisabbak. Egy lojalitásversenynek nevezném, nem zsarolásnak” – mondta az egyik forrásom.

Ugyanezzel a logikával az RMDSZ sem feltétlenül kényszerből dolgozik a Fidesznek, hanem számításból, mert ez a rendszer cserébe „jutalmaz”, de hálából, ideológiai összefonódásból is.

Ezért pedig az sem zavarja az RMDSZ-t, ha a módszerek egy része a szürkezónában mozog, másik része pedig, mint a postások listáinak felhasználása, etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel.

A szavazás titkossága és a választói adatok védelme olyan kérdések, amelyekre a Fidesz vezette Nemzeti Választási Iroda (NVI) forrásaink szerint szándékosan nem keres választ: nem érdeke sem ellenőrizni, sem szabályozni az RMDSZ-féle szavazatgyűjtést.

Hogy mindez hol húzza meg a határt a tájékoztatás, a segítségnyújtás és a befolyásolás között, azt az olvasóra bízzuk.

Postásoktól kérik a listát, buszokkal viszik szavazni az embereket

Az elvárási rendszernél is konkrétabb kép rajzolódott ki a módszerekről. Háromszéki forrásunk részletesen elmesélte, hogyan szervezi az RMDSZ a levélszavazatok begyűjtését – és ebben a postások kulcsszerepet játszanak.

„Mivel az RMDSZ nem tudná az adatbázisaiból, hogy mikor érkeznek meg a levélszavazatok, nem csak Háromszéken, hanem mindenhol az volt a központi utasítás, hogy keressük meg a helyi postásokat. Tőlük kell listát kérjenek az RMDSZ-es elöljárók: kik azok, akik kaptak levélszavazatot. Ez alapján mennek az önkéntesek hozzájuk” – mondta forrásunk.

Mint hozzátette, Magyarországon a fizetett erdélyi aktivisták a Fidesz jóvoltából táblagépet kaptak a kampányolás idejére, rajta a választói névjegyzéket tartalmazó „Kubatov-listákkal”. Az RMDSZ-nek is megvannak a maga listái: az ingyenes honosítás évei alatt a kettős állampolgárság ügyintézése során a kérelmezők adatait saját adatbázisba is beépítették, csakúgy, mint az RMDSZ bármilyen rendezvényén, kampányán megszerzett elérhetőségeket.

„Az RMDSZ aktívan részt vett a kettős állampolgárság ügyintézésében az Eurotrans Alapítványon keresztül, de már az Eurotrans megalakulása előtt is az RMDSZ-irodák segítettek ebben. Ergo van erre vonatkozó részleges adat az RMDSZ székházaiban, ez biztos” – mutatott rá egy másik forrásunk.

A szóvivő szerint azonban hivatalos szinten ez is másképp néz ki. Mint mondta: az RMDSZ nem tudja név szerint, kitől veszi át a szavazatot. „Kérésre történik, nem előzetes lista alapján. A levélszavazatokat lezárt borítékban veszik át” – tette hozzá.

De a postások bevonásának épp ez az oka: a saját adatbázisból ugyan tudni lehet, ki a kettős állampolgár, azt viszont nem, hogy hova mikor érkezik meg a levélszavazat. Erre a hiányra kínál megoldást a helyi kézbesítő.

A GDPR ugyan akadályozza az RMDSZ-t abban, hogy a levélszavazatok érkezéséről hivatalosan értesüljön – de ha a postás fű alatt kiadja az adatokat, hiába törvénytelen, ha nincs feljelentés, és nem marad hivatalos szinten nyoma, akkor az meg sem történt.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a postások bevonásáról megkérdezve nem tagadta a módszer alkalmazását. „Ősrégi módszernek” nevezte, majd Románia miniszterelnök-helyetteseként hozzátette: „ez nem egy egészséges megoldás, mert a postásnak az a feladata, hogy leveleket vigyen ki, nem pedig az, hogy politikai kampányokat segítsen”.

És én magam is megtapasztaltam, hogyan működik: amikor a levélszavazatom megérkezett Hargita megyében, egy különös véletlen folytán pár órán belül megjelent egy helyi RMDSZ-önkéntes is „kérdőívet kitölteni”. Első kérdései azonnal árulkodók voltak: „Kettős állampolgár? Van magyarországi lakcím? Kapott levelet? Tudja, hogy a könyvtárban le lehet adni, és az RMDSZ segít kitölteni? Az RMDSZ-szel elégedett? Maradjon kormányon az RMDSZ?” A beszélgetés végén kezembe nyomta az „Együtt a nemzet! – Gyarapodó Erdély” kampányfüzetet és az Eurotrans Alapítvány levélszavazatot ismertető szóróanyagát. Hogy a gyors reagálás a helyi postás bevonásával lehetséges, az önmagában sokat mond.

De az RMDSZ szóvivője viszont részben ezt is tagadta. De nem magát a módszer alkalmazását, hanem azt, hogy ezt felső utasításra tenné bárki is. Megkeresésünkre azt közölte: „Nincsen semmilyen utasítás az RMDSZ-en belül arra vonatkozólag, hogy a különböző településeken a postástól kérjék el a levélszavazatok címzettjeinek listáját. Nem tettünk ilyet, mert ez törvénytelen lenne.”

A szövetség hivatalos álláspontja tehát a törvényességre hivatkozva cáfol, miközben a szervezet egyik meghatározó politikusa a módszer „ősiségéről” beszél, szerkesztőségünk tagjai pedig a saját bőrükön tapasztalták meg a postai adatszivárgásra gyanúsan hasonlító, tűpontos és villámgyors megkeresést. A GDPR és a postai titoktartás mezsgyéjén mozgó gyakorlat így megmarad az RMDSZ egyik „nem létező”, mégis látványosan működő kampányeszközének, amivel a magyarázatok szerint a rosszul kitöltött levélszavazatok számát csökkentené az a politikai erő, ami minden felületen a regnáló hatalom mellett tette le a voksát.

De itt nem állunk meg! Ha megjött a postás, és állandó lakcímmel rendelkezik, akkor öveket becsatolni, az RMDSZ fizeti az ön útját is a konzulátusig!

„Osztálykirándulás” a konzulátusra – az RMDSZ buszoztat is

A postások bevonása mellett forrásunk egy másik, a nyilvánosság előtt Erdélyben eddig ismeretlen módszert is leírt: az RMDSZ buszokat szervez azoknak a kettős állampolgároknak, akiknek magyarországi állandó lakcímük van, de a konzulátuson szeretnének szavazni.

A szabályok szerint aki Magyarországon van bejelentve, annak a bejegyzett magyarországi településen kellene szavaznia. Azonban április 2-ig át lehet kérni a szavazást valamely romániai konzulátusra. Az RMDSZ ezt a kiskaput használja ki: azoknak a választóknak, akik élnek ezzel a lehetőséggel, de nincs saját járművük vagy más módjuk eljutni Csíkszeredába, Kolozsvárra vagy Bukarestbe, felajánlják a megoldást.

„Az RMDSZ azt tervezi, hogy ezeknek az állandó lakcímmel rendelkező választóknak felajánlja: ha nincs mivel felmenniük a főkonzulátusra, megszervezi a buszoztatást. Mintha egynapos kirándulás lenne, csak a busz véletlenül pont a konzulátusnál parkol le, mindenki bemegy szavazni, majd hazaviszik őket” – mondta egy RMDSZ-es belső forrásunk, aki szintén Háromszéken hallott az akcióról. Hozzátette, a teljes szállítási költséget az RMDSZ állja.

Az akcióba való bekerülés nem automatikus, az RMDSZ aktivistáin keresztül történik. „Sepsiszentgyörgyön jön az aktivista, hogy kaptál-e levelet, és segítsen kitölteni a levélszavazatot. Ha azt mondod neki, hogy állandó lakcímmel rendelkezel, beavatnak és elvisznek” – tette hozzá forrásunk.

Fizetett statiszták és a gyergyói toborzási kudarc

A belső viszonyok azonban nem egységesek területenként sem, ami a kampány minőségén és a mozgósítás mélységén is meglátszik. Míg Háromszéken olajozottan működik a gépezet, egy gyergyói RMDSZ-es forrásunk, aki maga is távolságtartóan figyeli az eseményeket, élesen fogalmazott a jelenlegi hangulatról: szerinte a választók egy része úgy érzi, „a fideszes kultusz átcsúszott valami teljesen másba”. Egy másik forrásom tovább is megy, ő már alig várja, hogy a Magyar Péter vezette kormány ellenzéke legyen, mert más ideológiai vonalon mozognak.

A gyergyói RMDSZ-nél azonban a problémát nem ideológiai, politikai síkon kell keresni, az mélyen szervezeti szinten gyökeredzik. Gyergyóban azért is visszafogottabb a mozgósítás, mint az országos átlag, és általános kifulladás érzékelhető, mert helyi szinten egyszerűen nincs meg hozzá sem a politikai lendület, sem az a stabil aktivistabázis, amelyre egy ilyen intenzív kampányt építeni lehetne.

Pedig épp itt, pontosabban Gyergyóremetén épült fel az a Balázs Attila nevéhez köthető NER-birodalom, ami fontos szereplője lesz a későbbi eseményeknek, hisz a Magyarországon és Erdélyben is közpénzrengeteggel támogatott építőipari óriás cégcsoportosulásra, a Bayer Constructra is hatással lesz a kormányváltás. Egy forrásunk szerint a céghez köthető szereplők pedig emiatt már mozgolódnak is, és gőzerővel hajtanák a Fidesz melletti kampánygépezetet, félve attól, hogy a megélhetési forrásaik veszélybe kerülnek egy Tisza-kormány alatt.

De az RMDSZ-t érintő válság elsősorban nem a cégcsoportoknál és cégeladási piaci pletykáknál bontakozik ki, hanem a fiatalok magatartásánál, akiket a jelek szerint már pénzzel is nehéz megmozgatni. „Nagyon nehezen tudtak toborozni fiatalokat a Fidesz melletti kampányhoz. Nagyon-nagyon nehezen” – mesélte egyik forrásunk, amit egy másik informátorunk is megerősített: „elég jó béreket is ígértek, de még akkor sem jöttek sokan, a Fidesznek pedig már 2018 óta nem nagyon van, aki kampányoljon, ezért kellenek az erdélyi, vajdasági magyarok.”

Az RMDSZ-hez köthető ifjúsági szervezet gyengeségét jól illusztrálja Benedek Miklós Zoltán esete. A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) elnöke és helyi tanácsos a Facebookon próbált nyilvánosan önkénteseket toborozni a magyarországi kampányba, 800 lejes (60 ezer forint) hétvégi díjazást, szállást és ellátást ígérve. A bejegyzést azonban később törölték. Forrásaink szerint az akció többet mondott el a belső állapotokról, mint bármilyen hivatalos jelentés: „egy normális ifjúsági szervezet nem így működik. Ha van saját bázisa, akkor ezt házon belül lezongorázza. Itt látszik, hogy nincs kit mozgósítani, ezért kell a piacon keresni az embereket.”

Az eset különösen visszás abban a városban, amely idén éppen a Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címet birtokolja. Míg a cím elvileg a közösségépítésről szólna, a valóságban Gyergyószentmiklós fizetett statiszták exportjával próbálta teljesíteni a budapesti elvárásokat.

A háttérben egyértelmű generációs elmozdulás zajlik, de ez nem jelent automatikus politikai átállást. Az erdélyi magyar fiatalok körében valóban érezhető Magyar Péter és a Tisza Párt online jelenlétének hatása, de a szimpátia ritkán fordul át aktív támogatásba. „Ma már egy sepsiszentgyörgyi kocsmában szinte senki nem vallja magát fideszesnek a huszonévesek közül. De ez nem jelenti azt, hogy tiszások lennének” – fogalmazott egyik forrásunk. Szerinte a fiatalok többsége inkább a teljes kivonulást választja: nem kérnek a Fideszből, de a Tiszára sem szavaznának, így egyszerűen kimaradnak a választási rendszerből.

A távolságtartás jelei már olyan helyeken is felbukkannak, ahol korábban elképzelhetetlen lett volna: forrásaink szerint az RMDSZ-nek az is meghökkentő volt, hogy az általuk kormányközeli háttérrel azonosított VIBE fesztiválon is felhangzott a „mocskos Fidesz” kormányellenes skandálás.

A fiatal generációt Magyar Péter szimpátiát kiváltó online eszköztára (TikTok, Instagram, YouTube) mellett olyan ügyek idegenítették el a kormánypárttól, mint Orbán Viktor tihanyi beszéde és a fideszhez köthető pedofilbotrányok, amelyek az erdélyi közvélemény ingerküszöbét is átlépték.

„Romániában sajnos már hozzá vagyunk szokva, hogy a politikusok lopnak, de azért Orbánéktól nem ezt vártad. Kellett volna legyen egy bizonyos vörös vonal a Fideszben is, amit még ők sem lépnek át, így mindig sikerült alulmúlni önmagukat aljasságban” – jegyzi meg egy forrásom.

Ha a Tisza nyer, az RMDSZ-ben lesz olyan, aki veszít

Forrásainkat arról is kérdeztük: mi lesz, ha a Fidesz ellenzékbe kerül? Az RMDSZ megtanulhat-e egy új kottából játszani?

A válaszok óvatosak, de árulkodók. „Biztos lesz valamilyen kommunikáció, mert az RMDSZ-nek a mindenkori magyar kormánnyal volt kvázi intézményesített kapcsolata” – mondta egyik forrásunk. „Hogy ez milyen formát vesz fel, az olyan forgatókönyv, amit korai latolgatni.”

Egy másik forrásunk abban biztos, hogy ha a Tisza nyer, az RMDSZ-en belül el fognak indulni hangok, amelyek nyomást gyakorolnak az RMDSZ vezetőségére: „nyissunk a Tisza felé.” Egyes vélemények pedig odáig mennek, hogy ez esetben Kelemen Hunor le fog mondani az RMDSZ elnöki posztjáról, hogy párbeszédképesebb utód jöjjön helyére.

Az eddigi lehetséges utódok – Tánczos Barna, Antal Árpád, Kereskényi Gábor – közül forrásunk Kereskényit tartja a legkevésbé alkalmasnak egy Tisza-kormány idejére. Antalban a Fidesz is bízna, ám az adóügyi botrány, amelyben „a polgármester más önkormányzatokra mutogatott, miközben saját városában emelt adót”, belső körökben komoly presztízsveszteséget okozott nála.

A pénzek jövőjét illetően forrásaink megosztottak, de abban megegyeznek: a gyerekeknek juttatott támogatásokat, mint a Szülőföldön magyarul program, amit most a Fidesz kampánycéljai miatt előrébb hozott, valószínűleg egyik kormány sem fogja elvágni. A NER-be beágyazott alapítványi hálózatokon átfolyó pénzek azonban más mederbe kerülhetnek. „Abban abszolút biztos vagyok, hogy ha a Tisza nyer, a pénzek jönnek, de nem a NER-elitben csapódnak le” – foglalt állást forrásaink egyike.

Kívülről egységes, belülről repedező

A külső képpel ellentétben, amely egységes, lendületes kampánygépezetet mutat, forrásaink szerint az RMDSZ-en belül csendes tiltakozás, összeszorított fogak és törésvonalak húzódnak a magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban.

Háromszéki forrásunk elmesélte: Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke nagygyűléseket hívott össze: székenként, minden tanácsost, ifjúsági szervezetet bevonva. Ott felvázolta a feladatokat és az indoklást: „Nagyon éles a harc Magyarországon, és két erdélyi mandátum a Fidesznek eldöntheti a többség sorsát.”

Az RMDSZ-en belül jelenleg teljes a „hírzárlat” a Tisza Párttal kapcsolatban. A vezetés gyakorlatilag megtiltotta a Magyar Péterék felé való kacsintgatást, és mindenkitől elvárják a Fidesz melletti teljes kiállást. De a felszín alatt már látszik, hogy nem mindenki ért egyet ezzel az irányvonallal.

„Vannak a szövetségben olyanok, akiknek nem tetszik ez az agresszív kampány a Fidesz mellett, de ezt nem mondhatják ki a nyilvánosság előtt. Egyszerűen le van tiltva a téma” – mesélte egy forrásunk. Hozzátette: több RMDSZ-es politikus is van, aki nem azért néz a Tisza Párt felé, mert hirtelen nagy rajongója lett Magyar Péternek, hanem mert látja a számokat, és fél, hogy ha Budapesten váltás lesz, ők hoppon maradnak. „Tudják, hogy közeledni kellene, de egyszerűen nem szabad nekik.”

Mivel azonban senki nem akarja, hogy egy esetleges kormányváltás után az RMDSZ teljesen elszigetelődjön, elindult egyfajta titkos építkezés. Míg nyilvánosan – Markó Béla kivételével – mindenki támadja a Tiszát, a háttérben baráti, nem hivatalos szálakon már sokan elkezdték keresni a kapcsolatot Magyar Péter körével. Erre pedig Magyar Péterék láthatóan reagálnak is, bátorítva őket az erdélyi magyarokhoz szóló üzenetekbe csomagolva.

A nagy kérdés a választás másnapja lesz: ha a Fidesz nyer, az RMDSZ valószínűleg gyorsan „lefejezi” ezeket a próbálkozásokat, és megbünteti a különutasokat. Ha viszont Budapesten fordul a kocka, ezek a most még titkos, hátsó ajtón zajló beszélgetések válnak majd az RMDSZ legfontosabb menekülőútjává, amit egyik pillanatról a másikra kell majd „hivatalos barátsággá” átkeresztelniük.

A számok mögötti logika: 160 ezer szavazat mint „teljesítési igazolás”

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb, 2026. márciusi adatai szerint Romániában több mint 311 ezer választópolgár szerepel a névjegyzékben, közülük nagyjából 265 ezer rendelkezik romániai értesítési lakcímmel. A szavazási folyamat kezdete után alig néhány nappal, március 27-ig már több mint ezer levélszavazat be is érkezett az NVI-hez, és ez a szám cikk megjelenésekor 23 ezer volt.

Ha a 2022-es arányokat vesszük alapul, a regisztráltak kb. 60 százaléka adott le érvényes szavazatot, amelynek 93,9 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatta, akkor Erdélyből idén is nagyjából 150-160 ezer voks érkezhet a kormánypártnak.

Ez a szám az RMDSZ „valódi valutája” Budapesten – fogalmaz egyik forrásunk. Hozzátéve, hogy az ehhez vezető leggyorsabb út, ha a fideszesek nem hibáznak a levélszavazatok kitöltésénél, tehát nem is kell befolyásolni a választókat ahhoz, hogy jobb számokat kapjanak. Ezt a korrekciót látjuk a mostani kampányban!

Az NVI soha nem közöl települési szintű eredményeket a levélszavazatokról, kizárólag országos összesítést. Az RMDSZ logisztikai gépezete révén azonban belső, nem hivatalos adatbázis keletkezik arról, hogy melyik faluban hány szavazatot „segítettek” leadni. Ez az a „teljesítési igazolás”, amellyel az RMDSZ bizonyítani tudja a Fidesz felé, hogy minden elköltött forint mögött ott van a kézzelfogható választási eredmény.

Forrásaink ugyanakkor megjegyezték: a 2022-es számoknál többet várnak el, de a lécet nem teszik irreálisan magasra, mert a demográfiai folyamatok, az idősödés, elhalálozás, elvándorlás, az erdélyi magyar társadalom ellen dolgoznak. Ráadásul a választói névjegyzékben évek óta szerepelnek olyan elhunyt személyek is, akiknek a halálát csak a román állam felé jelentették be. Magyarország automatikusan nem értesül róluk. A névjegyzékből tíz évig nem kerülnek ki, ez választásról választásra visszatérő botrány, és a csalás vádját is felveti.