Az RMDSZ elnöke elítélte a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényt

Miután a szlovák államfő december 23-án kihirdette a törvényt, amely börtönnel büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését, megszólalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, és Facebook-posztjában rossznak és veszélyesnek nevezte az új jogszabályt. Nem sokkal később, Csoma Botond szóvivő is elmarasztaló véleményt posztolt.

„A szlovák államfő ma kihirdette azt a törvényt, melynek alapján, aki kétségbe vonja a Beneš-dekrétumokat, akár 6 havi börtönbüntetést kaphat. Ez rossz törvény. És a magyar közösség számára különösen veszélyes precedens. Börtönnel fenyegetni a véleményt, olyan erőfitogtatás, ami gyengeséget leplez. A Beneš-dekrétumokról szóló vita kriminalizálása nem a múlt lezárását szolgálja, hanem a jelen elhallgattatását – különösen azokét, akiknek a történelmi sérelmei máig élő következményekkel járnak” – írta Kelemen Hunor.

„Ha egy kisebbség nem beszélhet szabadon a múlt igazságtalanságairól, akkor a jelenben is kevesebb joggal rendelkezik” – tette hozzá az RMDSZ elnöke, aki azzal zárta bejegyzését, hogy „A szólásszabadság nem kegy. A múltat nem elhallgatni kell, hanem feldolgozni – beszéddel, bátorsággal és jogállami eszközökkel”.

Csoma Botond képviselő, az RMDSZ szóvivője Facebook-oldalán megdöbbentőnek nevezte az új szlovákiai jogszabályt. „Ebből a történetből nekünk, magyaroknak a közmondás alapján kell levonni a következtetéseket, kutyából nem lesz szalonna. Bármilyen törésvonalak és esetleges táborok alakulnának ki a nemzetközi politikában különböző témák mentén, sem Robert Ficoból (Szlovákia miniszterelnöke), sem George Simionból nem lesz magyarbarát politikus soha” – írta Csoma,

Az RMDSZ hivatalos közleményt eddig nem adott ki a témában.

Kelemen Hunor és Csoma Botond elmarasztaló megszólalásai azt az óvatos csendet követik, amellyel az RMDSZ stratégiai partnerének nevezett magyar kormány fogadta a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését büntető törvényt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Robert Fico közeli politikai partnere, korábban annyit mondott, hogy „tisztázó megbeszéléseket folytatnak” a szlovák kormánnyal arról, miről szól pontosan ez a törvény és majd meglátják, kell-e lépni az ügyben. A törvény kihirdetése előtt közvetlenül pedig annyi derült ki, hogy Orbán Viktor tárgyalt erről a szlovák miniszterelnökkel, és a magyar kormány bizonyos dolgokkal nem ért egyet.

Másnap Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a magyar–szlovák kapcsolat fontos, és ezt kétségkívül beárnyékolják a Beneš-dekrétumok, de Szerbiával is tudták rendezni anno a kapcsolatot, itt is menni fog. Végül azt is hozzátette, hogy a magyar kormány minden helyzetben a külhoni képviseletek döntése szerint helyezkedik.

A romániai elnökválasztás második fordulója előtt kampányban egyébként Orbán Viktor pont azzal okozott meglepetést az erdélyi magyaroknak, hogy a szélsőjobboldali és az RMDSZ által elutasított George Simiont méltatta.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter korábban arról posztolt Facebookon, hogy „Orbán Viktor miközben patriótát játszik, most éppen a Szlovákiában élő magyar honfitársainkat hagyta magára.” Magyar szerint a miniszterelnök először az erdélyi, most pedig a szlovákiai magyarokat hagyta hátra.

A Btk. módosításának a Beneš-dekrétumokkal foglalkozó részét ismételten bírálta a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség, amely több alkalommal is kifejezte tiltakozását, egyebek mellett az „Ártatlanság menete” elnevezésű megmozduláson.

Miután Peter Pellegrini aláírta a Btk. módosítását, beadta lemondását Forró Krisztián, az államfő nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnöke. Távozása kapcsán Forró úgy nyilatkozott: az államfő mai döntése után nem is tehetett mást, mivel – mint mondta – számára a közéleti szolgálat csak akkor vállalható, ha összhangban áll az elveivel.

A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát. Az utóbbi időszakban azért került elő a téma, mert az autópálya-építéseket megelőzően kisajátítások zajlottak a 2010-es években. A törvény kontextusát ez a cikk tárgyalja bővebben.