Virkkunen: Mielőbb fogadják el a közösségi médiás korhatárt bevezető uniós jogszabályt
Mielőbb fogadják el a javaslatot az Európai Unió új online gyerekvédelmi irányelvére, annak a lehető leghamarabb jogszabállyá kell válnia, sürgette kedden az Európai Parlamentet (EP-t) Henna Virkkunen. Az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért és biztonságért is felelős biztosa Strasbourgban arról beszélt, hogy
a gyerekek túl sokáig használtak olyan technológiát, amelyet nem úgy hoztak létre, hogy figyelembe vegye a jólétüket.
Az EU már elfogadta a maga nemében első jogszabályt a digitális szolgáltatásokról. Ez alapján csak idén tíz előzetes értékelést adtak ki a kiskorúak védelméről, például a nem biztonságos fiókbeállítások miatt. (A rendeletről, amelyben már eleve voltak gyerekvédelmi intézkedések, és az általa létrehozott eljárás pénzbüntetéshez vezethet, itt írtunk bővebben.)
A pár hete bemutatott új javaslattal „azt mondjuk, elég volt”. Virkkunen azzal érvelt a képviselőknek a tervezet mellett, hogy a kialakításakor figyelembe vették az EP előzetes álláspontját, és az Európai Bizottság egy szakértői csoport véleményét is kikérte.
A javaslattal 15 éves korig senkinek sem lehetne önálló közösségi médiás fiókja, 13–15 éves kor között pedig csak szülői felügyelet mellett egy „minifiókja” időkorláttal. 18 éves korig így is tiltanák például azt, hogy függőséget okozó módon alakítsák ki az oldalakat.
Megfordítanák a bizonyítás terhét, azaz a közösségi médiás cégeknek kellene bizonyítaniuk, hogy az oldalaik és az alkalmazásaik biztonságosak.
A szolgáltatóknak az új felhasználók korát is ellenőrizniük kellene. Virkkunen szerint ezt a magánélet tiszteletben tartásával és felhasználóbarát módon kellene megtenniük.
A jogszabályt az EP-nek és a tagállami kormányok Tanácsának közösen kell elfogadniuk. Egyelőre a saját álláspontjaikat kell kialakítaniuk, hogy azok alapján a két testület tárgyalhasson egymással és közös szöveget alakítson ki. Az irányelvet az elfogadása után még a tagállami törvényhozásoknak is külön át kell emelniük egy nemzeti jogszabállyal.
A keddi vitában a Fidesz–KDNP delegációjából Vicsek Annamária hangsúlyozta, hogy a gyerekek biztonsága és mentális egészsége nem lehet alku tárgya, de „álláspontunk változatlan: a gyermekek nevelésének elsődleges felelősei a szülők. Európának támogatnia kell őket,
a korhatár és a gyermekvédelmi szabályok meghatározása pedig tagállami hatáskör”
– utalt a delegáció fenntartásaira. „Az életkor-ellenőrzés a platformok feladata, üzleti érdekeik nem írhatják felül a gyermekek biztonságát.” Egyetértett azzal, hogy fel kell lépni az online zaklatás ellen, meg kell akadályozni a gyermekek hozzáférését a pornográf és más káros tartalmakhoz, fejleszteni kell a gyerekek digitális és médiatudatosságát.
Dávid Dóra tiszás képviselő kiemelte: a közösségi média túlzott használata „nemcsak függőséget és szorongást okozhat, hanem a lesújtó PISA-eredmények alapján már a gyerekek tanulmányi teljesítményére is hatással lehet”. Az internetnek „számos előnye van, de nem a gyerekekre tervezték”. A problémát átfogóan kell kezelni az oktatás mellett a jogi hézagok orvoslásával, „utóbbira
az EU Kids Act egy fontos eszköz lesz”.
Az EP tavalyi online gyerekvédelmi javaslatainak néppárti árnyék-jelentéstevőjeként örült, hogy a bizottsági javaslat sok helyen tükrözte a testület álláspontját például a korhatárról, a profilalkotáson alapuló hírfolyamok visszaszorításáról, a biztonságos tervezésről és az MI-csetbotokra és a videojátékokra való kitérés terén is. Utóbbiaknál a szerencsejáték-szerű elemekre, például loot boxokra is felhívta a figyelmet, mert „ha a kaszinóba nem mehetnek be a gyerekek a való világban, akkor az online térben miért engednénk be őket oda?”.
