Virkkunen: Mielőbb fogadják el a közösségi médiás korhatárt bevezető uniós jogszabályt
Mielőbb fogadják el a javaslatot az Európai Unió új online gyerekvédelmi irányelvére, annak a lehető leghamarabb jogszabállyá kell válnia, sürgette kedden az Európai Parlamentet (EP-t) Henna Virkkunen. Az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért és biztonságért is felelős biztosa Strasbourgban arról beszélt, hogy
a gyerekek túl sokáig használtak olyan technológiát, amelyet nem úgy hoztak létre, hogy figyelembe vegye a jólétüket.
Az EU már elfogadta a maga nemében első jogszabályt a digitális szolgáltatásokról. Ez alapján csak idén tíz előzetes értékelést adtak ki a kiskorúak védelméről, például a nem biztonságos fiókbeállítások miatt. (A rendeletről, amelyben már eleve voltak gyerekvédelmi intézkedések, és az általa létrehozott eljárás pénzbüntetéshez vezethet, itt írtunk bővebben.)
A pár hete bemutatott új javaslattal „azt mondjuk, elég volt”. Virkkunen azzal érvelt a képviselőknek a tervezet mellett, hogy a kialakításakor figyelembe vették az EP előzetes álláspontját, és az Európai Bizottság egy szakértői csoport véleményét is kikérte.
A javaslattal 15 éves korig senkinek sem lehetne önálló közösségi médiás fiókja, 13-15 éves kor között pedig csak szülői felügyelet mellett egy „minifiókja” időkorláttal. 18 éves korig így is tiltanák például azt, hogy függőséget okozó módon alakítsák ki az oldalakat.
Megfordítanák a bizonyítás terhét, azaz a közösségi médiás cégeknek kellene bizonyítaniuk, hogy az oldalaik és az alkalmazásaik biztonságosak.
A szolgáltatóknak az új felhasználók korát is ellenőrizniük kellene. Virkkunen szerint ezt a magánélet tiszteletben tartásával és felhasználóbarát módon kellene megtenniük.
A jogszabályt az EP-nek és a tagállami kormányok Tanácsának közösen kell elfogadniuk. Egyelőre a saját álláspontjaikat kell kialakítaniuk, hogy azok alapján a két testület tárgyalhasson egymással és közös szöveget alakítson ki. Az irányelvet az elfogadása után még a tagállami törvényhozásoknak is külön át kell emelniük egy nemzeti jogszabállyal.
A keddi vitában a Fidesz–KDNP delegációjából Vicsek Annamária hangsúlyozta, hogy a gyerekek biztonsága és mentális egészsége nem lehet alku tárgya, de „álláspontunk változatlan: a gyermekek nevelésének elsődleges felelősei a szülők. Európának támogatnia kell őket,
a korhatár és a gyermekvédelmi szabályok meghatározása pedig tagállami hatáskör”
– utalt a delegáció fenntartásaira. „Az életkor-ellenőrzés a platformok feladata, üzleti érdekeik nem írhatják felül a gyermekek biztonságát”. Egyetértett azzal, hogy fel kell lépni az online zaklatás ellen, meg kell akadályozni a gyermekek hozzáférését a pornográf és más káros tartalmakhoz, fejleszteni kell a gyerekek digitális és médiatudatosságát.
Dávid Dóra tiszás képviselő kiemelte: a közösségi média túlzott használata „nem csak függőséget és szorongást okozhat, hanem a lesújtó PISA-eredmények alapján már a gyerekek tanulmányi teljesítményére is hatással lehet”. Az internetnek „számos előnye van, de nem a gyerekekre tervezték”. A problémát átfogóan kell kezelni az oktatás mellett a jogi hézagok orvoslásával, „utóbbira
az EU Kids Act egy fontos eszköz lesz”.
Az EP tavalyi online gyerekvédelmi javaslatainak néppárti árnyék-jelentéstevőjeként örült, hogy a bizottsági javaslat sok helyen tükrözte a testület álláspontját, például a korhatárról, a profilalkotáson alapuló hírfolyamok visszaszorításáról, a biztonságos tervezésről és arról is, hogy kitér az AI chatbotokra és a videojátékokra is. Utóbbiaknál a szerencsejátékszerű elemekre, például loot boxokra is felhívta a figyelmet, mert „ha a kaszinóba nem mehetnek be a gyerekek a való világban, akkor az online térben miért engednénk be őket oda”?
