Von der Leyen: Egyetértés van, hogy kell egy korhatár a közösségi médiához csatlakozásra

Egyetértés van abban, hogy szükség van egy kezdődátumra, amikortól a gyerekek csatlakozhatnak a közösségi médiához – közölte hétfőn Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke aznap mutatta be a jelentést, amelyet egy szakértői csoport készített a kiskorúak online biztonságáról.

„Itt nem arról van szó, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyermekeinkhez” – érzékeltette a helyzet súlyosságát.

Von der Leyen a 2024-es újraválasztása utáni első éves programbeszédében jelentette be, hogy szakértőkkel egyeztetnek a témáról, és ideje megfontolni a korhatárt. Tavasszal azt fejtegette, hogy célszerű lenne korhatárt bevezetni. Akkor akár nyárra ígérte a következő lépéseket, hétfőn arról beszélt, hogy a testület „a nyár után” mutatja be a javaslatot.

Arra a kérdésre kitérő választ adott, hogy mondjuk 15-16 éves korhatárhoz kötnék-e a közösségi médiát, de kiemelte, hogy a jelentés 13 éves korig „egy összehangolt EU-szintű késleltetést” javasol arra, amit a dokumentum „közösségi média plusznak” hív, és a cégeknek kellene bizonyítaniuk, hogy a platformjaik biztonságosak. „Személy szerint nagyon meggyőzőnek találom ezt a megközelítést” – tette hozzá. (A jelentés az olyan közösségi médiás és egyéb online szolgáltatásokat, például videójátékokat sorolta ebbe a kategóriába, amelyek kiskorúaknak is elérhetőek, de károsak lehetnek rájuk.)

A testület hétfőn egy Eurobarometer uniós közvélemény-kutatást is nyilvánosságra hozott, amelyben a közösségi média szabályozására is rákérdeztek. A válaszadók 36 százaléka EU-szinten megtiltotta volna, hogy a közösségi médiás cégek egy bizonyos kor fölött gyerekeknek is kínálják a szolgáltatásaikat, 27 százalék uniós szabályozással „késleltette” volna ezt „bizonyos nem biztonságos” eseteknél. Négy százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem kell semmit tenni, 13 százalék a szülőkre és az iskolákra bízta volna az ügy kezelését további uniós lépések nélkül, 15 százalék a bűnüldözéshez biztosított volna több erőforrást.

Jó ideje közismert, hogy a közösségi média milyen mentális, pszichológiai veszélyeket rejthet a gyerekek számára, és hogy az egész rendszer, ami alapján felépülnek, a pszichés függőség kialakításáról szól.

A közösségi médiás cégek valójában már most korlátozzák, sőt, konkrétan tiltják a 13 év alattiakat az oldalaikról, mert az EU adatvédelmi adatvédelmi szabályai szerint ők nem adhatnak hozzájárulást a személyes adataik feldolgozásához. Ez a rendszer azonban a gyakorlatban nem túl hatékony. Az EU azt szeretné, ha a szülők kezébe adnának korlátozási lehetőségeket, és a 13 év alattiak számára letilthatnák, vagy időben limitálhatnák a közösségi médiát.

A bejelentés szerint az EU a közösségi média mellett más online szolgáltatásokat is meg fog vizsgálni, hogy károsak lehetnek-e a gyerekekre, és megfontolja, hogy szükséges-e korhatárossá tenni azokat. A szakértők azt javasolták irányelvként, hogy a gyerekeket 3 év alatt semmilyen képernyő elé ne engedjék, aztán 13 éves korukig a szülők fokozatosan, felügyelet mellett vezessék be az internet, a közösségi média, és az online szolgáltatások használatába őket.