Kötelező korellenőrzés, és 13 évig semmi TikTok vagy Instagram – az EU bekeményít a gyerekvédelemben

Hiába tudjuk, hogy a közösségi média rossz hatással van a mentális és a fizikai egészségünkre vagy akár a demokráciára, legtöbbünk felnőtt ember, aki olyan döntéseket is hozhat, amik károsak rá nézve. Van azonban egy korosztály, aminek a tagjai különösen ki vannak téve a káros hatásoknak, és őket még akaratuk ellenére is lehet korlátozni a saját biztonságuk érdekében: a fiatalok.

Világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a kérdés, hogy a fiatalok hogyan használják a közösségi médiát, és hogyan lehet, illetve kell-e őket korlátozni ebben. Ennek egyik jele az is, hogy Ursula von der Leyen az EU-s politikai évadot megnyitó beszédében az Unióra leselkedő legnagyobb kockázatok között említette a fiatalok internetezési szokásait. Az Európai Bizottság elnöke olyannyira aggasztónak tartja az elmúlt évek trendjeit, hogy a testülete már elő is állt egy javaslattal, ami 15 éves korig szigorúan korlátozná a gyerekek közösségimédia-használatát.

A javaslat alapja az, hogy 13 éves korig egyáltalán nincs Facebook, TikTok, Instagram vagy más hasonló közösségi oldal, és a fiatalok 13–15 éves kor között is csak egy korlátozott miniprofilt csinálhatnának maguknak, ami erős szülői felügyelettel, korlátozott funkciókkal és szigorú időkorláttal működne. A gyerekbarát videómegosztók kapcsán kicsit megengedőbbek lennének: 3 és 13 éves kor között is használhatnák ezeket a gyerekek, de itt is a szülő vagy a gyám kezében lenne az irányítás, a fiatalnak nem lehetne saját profilja.

Mindehhez kapcsolódik egy másik kikötés is: annak érdekében, hogy mérsékelje a függőségek kialakulásának kockázatát, a Bizottság javaslata betiltaná a fiatalok fiókjánál a profilozáson alapuló ajánlásokat, a végtelen görgetést és az alvásidőben küldött push értesítéseket. A kiskorúak fiókjánál nem lenne földrajzihely-meghatározás, kamera- és mikrofon-hozzáférés, és senki sem vehetné fel a kapcsolatot gyerekekkel előzetes jóváhagyás nélkül, ismeretlenek pedig nem is látnák a kiskorúak profiljára felkerülő tartalmakat.

Ahhoz, hogy mindezt valóban be lehessen vezetni, szükség van egy korellenőrző alkalmazásra, és az EU-nak van is egy ilyenje – igaz, ez csak áprilisban készült el, és egyelőre csak egy pilot program fut Cipruson, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban. Ez a nyílt forráskódú alkalmazás nem tárol biometrikus vagy személyiigazolvány-adatokat, és a használatával a közösségi oldalak üzemeltetői ellenőrizhetnék a regisztrálók életkorát, méghozzá úgy, hogy a személyazonosságuk felfedése nélkül mondaná meg a felhasználókról, hogy elérik-e a minimum korhatárt. Így a fiatalok nem tudnának majd olyan egyszerűen hazudni a korukról, mint most.

Az EU-s app mellett olyan alkalmazások is használhatók lennének, amik megkapták a szükséges uniós digitális tanúsítványt, így például a DÁP-program Digitális Állampolgár appja is. A javaslat jelenlegi változata szerint a már létező fiókoknál a szabályok életbelépése után fél évvel ellenőriznék, hogy nem 15 év alatti felhasználókhoz tartoznak-e. A betartatás a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alá tartozna, így a büntetés akár a megbírságolt cég globális éves bevételének 6 százaléka is lehetne.

Az új szabályozás rendelet lenne, ami azt jelenti, hogy minden tagállamban közvetlenül abban a formában alkalmaznák, ahogyan megszavazzák az illetékesek, szemben az irányelvekkel, amiket minden tagország maga ültet át a jogrendjébe. A rendelettervezetet azonban várhatóan nem pontosan abban a formában fogják elfogadni, ahogy az Európai Bizottság most bemutatta, hiszen át kell még mennie az Európai Parlamenten és az európai uniós kormányokat képviselő Tanácson is, ami nemcsak évekbe telhet, hanem jó eséllyel rengeteg módosítással is jár majd. Az viszont már most látszik, hogy a szándék megvan, és valószínűleg az EB úgy ítélte meg, hogy a társadalmi támogatottság is megvan a szigorúbb szabályozás mögött, különben nem biztos, hogy belevetették volna magukat.

Van már rá példa

Bár a szakértők már évek óta kongatják a vészharangot, a közösségi oldalak több mint egy évtizeden át minimális erőfeszítéssel próbáltak gyerekbaráttá válni. A korhatárt egy kattintással ki lehetett játszani, gyakorlatilag sehogy nem ellenőrizték, hogy egy új regisztráló valóban elérte-e már a szükséges életkort, így rengeteg gyerek tudott gond nélkül regisztrálni ezekre a felületekre, ahol pont ugyanazokkal a tartalmakkal találkozott, mint a felnőttek, és ezek gyakran nem feltétlenül nekik valók voltak.

De ez csak a probléma egyik része: az online tér rendkívül alkalmas táptalajnak bizonyult a bullyinghoz, ami persze a való életben már korábban is jelen volt, de a közösségi oldalak miatt ezt a fajta brutális, agresszív szekálást nem lehetett annyival megoldani, hogy egy gyerek iskolát vált, mert ez a fajta bántalmazás online is könnyen kivitelezhető.

Emellett ott van még a közösségi oldalak addiktív jellege, amit a vég nélkül pörgethető, érdeklődés alapján feldobott tartalmak, rövid videók okozhatnak; a testképzavar, amit rengeteg fiatal szedett össze a közösségi oldalak használatával – és amivel ezek a platformok pontosan tisztában voltak –; valamint az, hogy a gyanútlanul netező gyerekek viszonylag könnyű prédák szexuális ragadozóknak.

A laissez-faire korszak után az elmúlt években egyre erősödött a fiatalok védelmére kialakított korlátozások iránti társadalmi igény, és elsőként Ausztráliában lépett életbe ilyen jogszabály. A szigetországban 2025 végén tiltották be a 16 év alattiaknak a közösségi oldalak használatát, és júniusban már több mint ötmillió fiókot deaktiváltak vagy korlátoztak emiatt. A kormány azonban nem elégedett, mert egy tanulmányból kiderült, hogy a fiatalok még mindig könnyen ki tudják játszani a rendszert, ezért vizsgálják, hogy a Meta, a Google, a Snapchat és a TikTok mennyi erőfeszítést tesz, hogy alkalmazkodjon az új szabályozáshoz. A tervek szerint az ausztrál kormány 99 millió ausztrál dollárra (22,3 milliárd forint) emeli a platformokra kiszabható büntetést, ami a duplája annak, amit eredetileg elfogadott.

Hasonlót tervez a brit kormány is: Keir Starmer akkori miniszterelnök még a nyáron jelentette be, hogy 2027 elejétől letiltják a 16 évesnél fiatalabbakat a közösségi médiáról. A bejelentés előtt országos konzultációt tartottak, amit 116 ezren töltöttek ki, a válaszadó szülők 90 százaléka pedig támogatta a 16 éves alsó korhatár kijelölését. A résztvevők 85 százaléka szerint a közösségi média használata nagyobb kockázatot jelent a gyerekeknek, mint amennyi előnnyel jár.

Az Unióban is vannak hasonló tervek tagállami szinten, méghozzá Franciaországban: a parlament júliusban elfogadott egy törvényt, ami szeptembertől megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbaknak, hogy közösségimédia-fiókot hozzanak létre, miközben négy hónapot adott a techcégeknek a kiskorúak már létező fiókjainak lekapcsolására. Ezt a törvényt az Alkotmánytanács augusztusban alkotmányellenesnek találta és megsemmisítette, úgyhogy a kormány szeptember közepén beadott egy új, módosított változatot. Hasonlót tervez Görögország is, ott is a 15 év alattiakat tiltanák le jövőre a közösségi médiáról. Ezekben az országokban terveznek még hasonlót az EU-ban:

• Spanyolország a 16 év alattiak netezését korlátozná, de ez még csak terv;
• Portugáliában nem teljes tiltásban gondolkodnak, hanem szigorúbb szülői felügyeletben 16 éves kor alatt;
• Írország nem támogatja a teljes tiltást, fontolva haladna az internet biztonságossá tételében, és az életkor-ellenőrzéshez a MyGovID szolgáltatást használná;
• Norvégiában még az idén bemutathatják a tervezetet, amivel letiltanák a 16 év alattiakat a közösségi oldalakról;
• Lengyelországban ugyanez a helyzet, csak a 15 évesekkel kapcsolatban;
• Németországban is terveznek hasonlót, de a családügyi miniszter inkább EU-s szabályozást szeretne látni;
• Ausztriában a kormány már benyújtotta tervét a 14 év alattiak letiltásáról, még tárgyalják;
• Olaszországban már a szenátus előtt jár a 15 éven aluliak tiltásáról szóló javaslat, amivel a kidfluencerek, azaz gyerekinfluencerek tevékenységét is betiltanák.

Nem mindenki örül

Bár a szakemberek többsége egyetért abban, hogy a közösségi média sok szempontból káros a fejlődő szervezetekre, nem mindenki ért egyet a tiltással. A leghangosabbak természetesen a techcégek, amik ezeket az oldalakat üzemeltetik, és leggyakrabban azzal érvelnek, hogy a platformjaik csak összehozzák az embereket, és a tiltással sok fiatal elszigetelődhet. Az ausztrál kormány szerint a cégek azért nem tesznek sok mindent annak érdekében, hogy a 16 év alattiak valóban lekerüljenek az oldalaikról, hogy tudjanak arra mutogatni, hogy hiába a tiltás, az nem működik, így is megoldják, nincs mit tenni.

Ausztráliában valós probléma az elszigetelődés. A hatalmas országban viszonylag sok fiatal él városoktól távol, és valóban volt olyan, aki azért ellenezte a tiltást, mert így sokkal nehezebben tartja a kapcsolatot a barátaival. Brit szakértők is tartanak ettől, valamint attól, hogy a tiltás esetleg az internet kevésbé ellenőrzött bugyrai felé tereli a fiatalokat, ahol sokkal nagyobb például a radikalizálódás esélye.

Csehország és Észtország túlszabályozásként tekint a teljes tiltásra, képviselőik szerint a lépés korlátozná a digitális szabadságot, és az igazolvány-ellenőrzés adatvédelmi kockázattal járna. A félelem nem teljesen alaptalan, a közösségi média az arab tavasz egyik leghatékonyabban használt eszköze volt, a tiltakozók ezeken az oldalakon keresztül is szerveződtek – nem véletlen, hogy az egyiptomi vezetés 2011-ben lekapcsolta az internetet. 2025-ben a nepáli rezsimváltásban is óriási szerepet játszott az internet és a közösségi média: a kormányellenes tüntetéssorozat akkor indult be igazán, amikor be akarták tiltani a közösségi oldalakat.

Baross Dorottya pszichológus nemrég azt mondta a Telexnek, hogy a tiltással az a probléma, hogy a gyerekek nem akarnak kimaradni semmiből, főleg nem valami olyanból, amin mindenki más is rajta van. Alapvetően kíváncsiak, és erős bennük az igény, hogy tartozzanak valahova, ezért a tiltás miatt a közösségi média még inkább tiltott gyümölcsnek tűnhet.

Mindezzel együtt sokan támogatják a korlátozást. A kérdés az, hogy mennyire vizeződik fel a most bemutatott bizottsági javaslat, mire átjut az EU-bürokrácia lassan őrlő malmain.