A gyerekek már az interneten élnek, és ezt a világot a tanárok alig tudják megtanítani nekik

Régóta nem jut elég figyelem a diákok médiaoktatására. Korábban egy ombudsmani vizsgálat is rávilágított arra, hogy szükség lenne a médiatanítás korszerűsítésére, de ez máig nem valósult meg. A média oktatása azért is hasznos, mert a diákok itt találkozhatnak például a dezinformáció fogalmával, a hír és vélemény közti különbséggel, a közösségi média veszélyeivel. Ráadásul a gyerekek szövegértési képességei is nehezebben fejlődnek, ha nem kapnak médiaismereti és médiaműveltségi képzést. A szövegértési képességek fejlesztésére azért kellene nagyobb figyelmet fordítani, mert ezen a területen a magyar diákok a PISA-felmérésen az OECD-átlagnál rosszabb teljesítményt értek el.

A Nemzeti alaptantervnek része ugyan a médiatudatosság fejlesztése, de a napi oktatási gyakorlatban kevéssé jelenik meg a médiaoktatás. A Telex Akadémia következő ingyenes médiaműveltségi tanárképzése január végén indul, ami nem elsősorban a médiatanárokat célozza, hanem minden pedagógusnak hasznos ismereteket ad.

Majdnem minden harmadik 15-16 éves lány volt már internetes zaklatás áldozata

A 9-10 évesen internetezők hétköznap átlagosan másfél, hétvégén két órát interneteznek. A 15-16 évesek viszont hétköznap már átlagosan két és fél órát, hétvégén egy nap pedig majdnem négy órát töltenek az internet előtt – derül ki abból a 2020-as kutatásból, amelyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a Psyma Hungary Kft. vizsgálta a diákok médiaértését, médiahasználati szokásait, a hagyományos médiatérben, illetve az új digitális világban való eligazodásukat. Megnézték azt is, hogy a szülőknek mi a szerepük a gyerekeik tudatos médiahasználatában. A kutatások alanyai a magánháztartásban élő 7–16 éves gyerekek és szüleik voltak. A felmérést 2017-ben is elvégezték.

Az internetező fiatalok 23 százaléka találkozott olyan gyűlöletbeszéddel, amely származásuk, szexuális hovatartozásuk, vallásuk, fogyatékosságuk alapján diszkriminál társadalmi csoportokat. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre többen találkoztak ilyen tartalmakkal.

A 11–16 éves korosztály 19 százaléka élt már át internetes zaklatást. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre növekszik annak a valószínűsége, hogy valaki internetes zaklatás áldozata lesz. E tekintetben a lányok veszélyeztetettebbek. A 15-16 éves lányok 27 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt egy évben érintettje volt internetes zaklatásnak.

Ha egy gyerek internetes zaklatás áldozata lesz, leginkább a szüleihez fordul segítségért, de ugyanilyen fontos a baráti közeg is. Az adatok azt mutatják, hogy a gyerekek ezeket a problémákat nem viszik be a hivatalos iskolai környezetbe, a tanároknak nem beszélnek róla. Többen vannak olyanok, akik nem szólnak senkinek, ha zaklatás éri őket.

A gyerekek főleg az iskolában és a szülőktől kapnak információkat a biztonságos internethasználathoz. A válaszadók szerint az lenne a legjobb, ha az iskolai oktatás keretében órákon/szakórákon foglalkoznának a témával.

A 2017-es kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbb szülő bízik a gyerekében, és azt gondolja róla, hogy biztonságosan használja az internetet. A 2020-as kutatás szerint azonban egyre több a gyerekekre leselkedő veszélyforrás, így a felnőttek között már a korábbinál többen aggódnak a biztonságos internethasználat miatt. Elsősorban a lehetséges zaklatástól tartanak a szülők: attól, hogy a gyerekük rosszindulatú, bántó üzeneteket, fotókat, videókat kap. A szülők 58 százaléka az iskolától kap segítséget a biztonságos internethasználathoz, de ha lenne lehetőség, ennél nagyobb arányban támaszkodnának az iskola segítségére.

Nincsen módszertani képzés és megfelelő tananyag

Magyarországon a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy 1996-ban jelent meg először a Nemzeti alaptantervben úgynevezett műveltségi részterületként. A 2000-ben kiadott kerettanterv szerint ezt a modultárgyat az általános iskolák 8. osztályában, illetve a gimnáziumok 11–12. évfolyamán kellett kötelezően tanítani.

A 2012-ben elfogadott kerettanterv szerint viszont a média általános iskolában már nem külön tantárgy, hanem a magyar, a történelem, a vizuális kultúra és az informatika tantárgy része. Az átalakításhoz azonban nem kapcsolódott megfelelő tanárképzési program és tananyagfejlesztés. Önálló tárgyként a médiaismeret 11–12. évfolyamon a művészeti tantárgyak között jelenik meg az ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra mellett. Ezek közül az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tantárgyakat és milyen arányban tanítja. A 2020-ban elfogadott NAT és kerettantervi rendszer nem erősítette a médiaműveltség fejlesztési lehetőségeit az iskolákban.

Egy 2021-es tanulmány szerint az is problémát okoz, hogy nincsen a diákok médiahasználati szokásaihoz igazodó, az értő, kreatív médiahasználatot támogató tananyag. A tanulmány rávilágít arra, hogy a tanárok véleménye szerint a médiaműveltség megfelelő fejlesztése szemléletmódváltást igényelne, elméleti oktatás helyett inkább a gyakorlati feladatok, a kreatív médiaszövegek előállítására kellene helyezni a hangsúlyt. Ehhez azonban a tanárok megfelelő módszertani képzésére, valamint tevékenységközpontú tananyagra és multimédiás oktatási segédanyagokra lenne szükség. Az Európai Unió Bizottsága már a 2009-es, médiaműveltségről szóló ajánlásában szorgalmazta, hogy a médiaoktatás és a médiaműveltség legyen az oktatási rendszer szerves része.

Az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított

Az alapvető jogok biztosa 2016-ban hivatalból átfogó vizsgálatot indított a hazai médiaértés-oktatás gyakorlati érvényesülésének feltérképezésére. Székely László akkori ombudsmani jelentése szerint a vizsgálat megállapította, hogy az általános iskolák nagy részében nem történik médiaoktatás.

Az akkori KLIK (most Klebelsberg Központ) fenntartásában lévő 198 intézményben végzett felmérés is megerősítette, hogy az iskolákban a médiaértés-oktatás egyáltalán nem egységes. A médiaoktatásban nagyon különböző a gyerekek tudása attól függően, hogy milyenek a helyi, személyes és iskolai lehetőségeik. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) akkori főigazgatója szerint általánosságban elmondható, hogy az oktatás-nevelés ott volt igazán hatékony, ahol volt egy elhivatott tanár. Illetve ott, ahol a diákok nemcsak elemezték a médiaszövegeket, hanem maguk is „termelték” őket, azaz aktívan részt vettek az órákon.

A vizsgálatban az ombudsman megállapította, hogy többek között az alacsony óraszám, valamint a kevés szakképzett és a hiányos kompetenciájú pedagógus miatt a médiatudatosságra nevelés nem valósul meg hatékonyan az oktatásban.