Az eddigi legrosszabb eredményeket érték el a magyar diákok matematikából a PISA-felmérésen

2022-ben matematikából az eddigi legrosszabb eredményt érték el a magyar fiatalok, olvasás-szövegértésből is romlott a teljesítményük a 2018-as adatokhoz képest, csak 2015-ben volt ennyire alacsony a teljesítményük. Természettudományokból viszont javultak az eredmények. Míg 2015-ben 477 pontot értek el a diákok, addig 2022-ben már az átlagpontszám 486 volt – derült ki a kedden nyilvánosságra hozott 2022-es PISA- (Programme for International Student Assessment) felmérés eredményeiből. Nem csak Magyarországon romlott a diákok teljesítménye, erős a visszaesés az OECD-tagországok eredményeiben a matematika és a szövegértés területén is.

A PISA-vizsgálat a 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit méri fel. A PISA-tesztek nemzetközileg hasonlítják össze a diákok teljesítményét, ugyanis a felmérést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne.

A PISA-felmérésben nem elsősorban az iskolai tananyag számonkérése a cél, hanem annak felmérése, hogy önálló megoldást igénylő, életközeli feladatokat hogyan tudnak megoldani a diákok. A felmérés eredményei nemcsak a tanulók, hanem a különböző oktatási rendszerek összehasonlítására is alkalmasak.

A mérésben 81 ország (37 OECD-tagország és 44 partner) vett részt. Magyarországon összesen 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.

2022-ben a matematikai készségek voltak a fókuszban

A felmérést általában háromévente rendezik meg, legutóbb 2018-ban volt, annak eredményeit 2019-ben hozták nyilvánosságra. A PISA-tesztet eredetileg 2021-ben kellett volna elvégezni, de a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztották azt. Minden felmérés a diákok egy-egy tudásterületére fókuszál. 2018-ban a szövegértés volt a fókuszban, 2022-ben a matematikai készségek.

2018 és 2022 között a legmagasabb pontszámot elért 10 százalék és a legalacsonyabb pontszámot elért 10 százalék közötti különbség sem a matematika, sem az olvasás-szövegértés, sem a természettudományok területén nem változott jelentősen.

A 2012-es évhez képest a minimálisan elvárt szint (2. szint) alatt teljesítő tanulók aránya matematikában nem változott jelentősen, olvasásból 6 százalékponttal nőtt, természettudományokból pedig 4 százalékponttal emelkedett.

A magyar diákok matematikából, szövegértésből és természettudományokból az OECD-átlaghoz közeli eredményt értek el. Matematikából és természettudományokból kicsivel az átlag felett, szövegértésből az átlag alatt teljesítettek.

Részletesebben:

• Matematikából az OECD-országok átlaga 472 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 473 pont.
• Szövegértésből az OECD-országok átlaga 476 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 473 pont.
• Természettudományokból az OECD-országok átlaga 485 pont volt, a magyar diákok átlagpontszáma 486 pont.

Matematika

Magyarországon a tanulók 71 százaléka érte el legalább a 2. szintet matematikából, az OECD-átlag 69 százalék. Ezek a tanulók közvetlen utasítás nélkül is legalább azt tudják értelmezni és felismerni, hogy egy egyszerű helyzet hogyan ábrázolható matematikailag. Kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen például Szingapúr, Japán, Kína és Észtországban, ahol a tanulók több mint 85 százaléka teljesítette a 2. szintet.

Magyarországon a tanulók körülbelül 8 százaléka érte el matematikából az 5. vagy 6. szintet, ez is átlagos teljesítménynek számít, az OECD-átlag 9 százalék volt. Ezeken a szinteken a tanulók képesek összetett helyzeteket matematikailag modellezni. A PISA 2022-ben részt vevő 81 ország közül csak 16-ban érte el a tanulók több mint 10 százaléka az 5. vagy 6. szintet.

Olvasás-szövegértés

Magyarországon a tanulók 74 százaléka érte el legalább a 2. szintet olvasásból, ez megegyezik az OECD-átlaggal. Ezek a tanulók legalább egy közepes hosszúságú szövegben képesek azonosítani a fő gondolatot, néha összetett kritériumok alapján megtalálni az információkat. Szingapúrban a tanulók 89 százaléka elérte ezt a minimális szintet, Kambodzsában például csak a tanulók 8 százaléka.

Magyarországon a tanulók öt százaléka ért el legalább 5. szintet szövegértésből, itt az OECD-átlag hét százalék volt. Ezek a tanulók képesek hosszú szövegek megértésére, az elvont vagy ellenkező értelmű fogalmak felismerésére.

Természettudomány

Magyarországon a diákok 77 százaléka érte el a 2. vagy magasabb szintet természettudományokból, ami kicsivel jobb, mint az OECD-átlag, ami 76 százalék volt. Ezek a tanulók legalább felismerik a helyes magyarázatot az ismert tudományos jelenségekre.

Magyarországon a tanulók hat százaléka érte el az 5. vagy 6. szintet, az OECD-ben ez az arány hét százalék volt. Ezek a tanulók kreatívan és önállóan tudják alkalmazni a természettudományos ismereteiket a legkülönbözőbb, akár ismeretlen helyzetekben is.

A társadalmi státusz még mindig meghatározó

A diákok teljesítményét meghatározza, hogy milyen családi környezetben nőnek fel. Ezt bizonyítja, hogy óriási a különbség Magyarországon a különböző társadalmi státuszú diákok teljesítménye között. A társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű tanulók (a felső 25 százalék) 121 ponttal jobb eredményt értek el matematikából, mint a hátrányos helyzetű tanulók. Az OECD-országokban a két csoport között az átlagos különbség 93 pont volt.

Az OECD-országokban a legalsó negyedbe tartozó hátrányos helyzetű diákok átlagosan 431 pontot értek el, a magyar diákok ehhez képest is 17 ponttal kevesebbet.

A felmérésben a nemek közti különbségeket is külön vizsgálták. Összesen 40 országban jobban teljesítettek a fiúk matematikából, mint a lányok. A lányok szövegértésben viszont sokkal jobban teljesítettek, mint a fiúk: 81 országból 79-ben magasabb pontszámot értek el.

Magyarországon a fiúk matematikából 15 ponttal teljesítettek jobban a lányoknál, a lányok pedig szövegértésből 17 ponttal teljesítettek jobban a fiúknál. Nagyjából ugyanannyi fiú és lány teljesített rosszul matematikából: a fiúk 28 százaléka, a lányok 31 százaléka. Olvasásból a lányok 22 százaléka, a fiúk 30 százaléka teljesített a 2. szint alatt.

A természettudományok területén nincsenek ekkora eltérések a nemek között, a fiúknak átlagosan 488, a lányoknak 484 pontja lett.