Enyhíteni próbál az EU a digitális kiszolgáltatottságán

Csipgyártási programmal, felhő- és mesterséges intelligenciás szolgáltatások fejlesztésével, nyílt forráskódú programokkal, valamint az elektromos ellátás digitalizálásával erősítené az Európai Bizottság az uniós önrendelkezést.

Ma több mint 80 százalékban EU-n kívüli szolgáltatókra szorulunk digitális téren, ami óriási probléma az ellátásbiztonságnál, és a gazdaságra is óriási hatása van, ennek változnia kell – indokolta a csomagot Henna Virkkunen. Az Európai Bizottság technológiai önrendelkezésért is felelős tagja hangsúlyozta, hogy ehhez minden adottságunk meglenne: az ipari alap, a tehetség és a közös piac.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másoktól függjünk a kórházainkat működtető, energiahálózatunkat stabilan és a szolgáltatásainkat biztonságban tartó technológiáknál”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.

A csomagban folytatnák azt a csipgyártási programot, amellyel az uniós testület szerint 52 milliárd eurónyi befektetést értek el. A jogszabállyal például gyorsabbá tennék az engedélyezést, és az ellátási lánc sebezhetőségeit is figyelnék.

Hiába az EU-é a csipgyártáshoz nélkülözhetetlen gépeknél szinte egyeduralkodó cég, de az Intel pár éve bedőlt németországi fejlesztése mutatja az uniós törekvés buktatóit. Azt a koronavírus-járvány mutatta meg, milyen gondokat okoz az önellátás hiánya: több uniós iparág, különösen az autógyártás szaladt pofonba amiatt, hogy akadoztak a csipszállítások.

Virkkunen többek között a mesterséges intelligenciával érvelt, de ezt a területet a felhőszolgáltatásokkal együtt egy külön jogszabállyal is pörgetnék. Az Európai Bizottság közleménye alapján mindkét területen egységesebbé tennék a szabályokat, de az Egyesült Államok nevének kimondása nélkül külön hangsúlyozza, hogy nyitottak maradnának a hasonló beállítottságú partnerekre. (A felhőszolgáltatásoknál három egyesült államokbeli cég uralja a piacot, a mesterséges intelligenciánál szintén az USA dominál kínai cégekkel a második vonalban, miközben az EU szinte csak a francia Mistralt tudja felmutatni. Az EU küszködéséről az USA techcégeivel többek között itt írtunk.)

A két jogszabály mellett

• digitalizációval és mesterséges intelligenciával tennék hatékonyabbá az energiaellátást;
• egy stratégiával próbálnák terjeszteni a nyílt forráskódú programokat, hogy a lehető legjobban ki tudják velük váltani az évi 264 milliárd euróba kerülő EU-n kívüli szoftvereket.

A testület nem tette hozzá, de a készülő, 2028-ban induló hétéves uniós költségvetésében több mint 50 milliárd eurót adna digitális célokra az új versenyképességi alapjában.

Az Egyesült Államok 2022-ben több mint százmilliárd dollárt (mostani árfolyamon, inflációval nem számolva 86 milliárd eurót) szánt öt évre csak a csipgyártás támogatására.

Az uniós költségvetésről egyhangúlag döntenek a tagállami kormányok és az Európai Parlament (EP). A csipgyártási, valamint a felhő- és mesterséges intelligenciás szolgáltatásokról szóló jogszabályoknál szintén a két döntéshozónak kell közös nevezőre jutnia rendes jogalkotási eljárással.

Az EP-ből az Európa Megújul frakció máris kritizálta a csomagot, amelyet jó kezdésnek tart, de sürgős ugrást akar helyette. A liberális csoport sajnálta, hogy az Európai Bizottság nem határozta meg világosan, mit jelent a szuverén felhőszolgáltatás. Bart Groothuis holland képviselő azt is felemlegette, hogy szerinte most nem lehet az EU-ban úgy betanítani egy nagy nyelvi modellt, hogy az megfeleljen az összes uniós szabálynak.

„Ezt meg kell javítanunk – vagy technológia gyarmatosítással nézünk szembe.”

A Zöldek kétkedve fogadták a kezdeményezést. Kim van Sparrentak holland képviselő szerint „a régóta késő csomag végre felismeri Európa digitális függőségének mértékét, de végső soron elmarad” a várakozásoktól. Fontos lépésnek tartotta többek között azt, hogy a nyílt forráskódú megoldásokat segítenék elő, és európai technológiákat támogatnának, de

„szkeptikus vagyok, hogy ez elég lesz a hosszú távú függetlenségünk biztosítására az USA-tól”.

Úgy vélte, hogy ha nem követelik meg világosan az EU-ban előállított termékek részarányát a technológiai közkiadásoknál, valamint nem vezetnek be szigorú biztosítékokat a felhőszolgáltatásoknál, „azt kockáztatjuk, hogy Európa digitális jövője egy marketingakcióvá válik”.

Az EP épp szerdán jelentett be egy lépést a digitális önrendelkezés felé – igaz, inkább csak jelképeset: másnaptól a francia Qwant keresőre kezdi el lecserélni a számítógépein az alapértelmezett keresőt a Google helyett.