Teljesen átalakuló rendszer közepén lett az MTA elnöke Pósfai Mihály, aki nem térne vissza a régi szép időkhöz
A HUN-REN Kutatási Hálózat helyzetének konszenzusos rendezése, kisebb tudományos pályázatok meghirdetése és kutatótámogató műhelyek szervezése – többek között ezek voltak a kulcspontjai Pósfai Mihály geológus frissen megválasztott MTA-elnök programjának. A kutató a Telex információi szerint a sokáig legnagyobb esélyesnek tartott, de politikai állásfoglalása miatt bizalmat vesztett Perczel András helyett lett a favorit a négy induló közül a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székére, amit május 5-én végül meg is szavaztak neki az akadémikusok.
Pósfai kutatási területe az ásványtan, ezen belül a „környezeti ásványtan”, az élő szervezetekben képződő mágneses nanokristályok tulajdonságainak és képződésének tanulmányozása. 1963-ban született Szombathelyen, egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 1991-ben, friss doktori fokozattal először tolmács volt, majd az akkor alakuló Közép-Európai Egyetem környezettudományi kurzusát végezte el. 2004-ben lett az MTA doktora, majd 2010-ben az MTA levelező, végül 2016-ban rendes tagja. 2021-ben a humán, bölcsészettudományi, jogi és természettudományi területeket összefogó Academia Europaea tagjai közé is bekerült.
Hazai tanulmányai után 1996 és 1998 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt, majd 2004 és 2005 között négy hónapig a Cambridge-i Egyetemen is dolgozott. 1994 és 2006 között a Pannon Egyetem docense volt, ahol 2006 óta egyetemi tanár. 2008-ban elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2010-ben az Akadémiai Díjat, 2013-ban az Oktatási Minisztérium által odaítélt Szent-Györgyi Albert-díjat, majd 2016-ban a Széchenyi-díjat is.
Pósfai egy 2010-es interjúban azt mondta: azért vonzotta a geológia, mert úgy tudta, hogy a geológusok „folyton vadregényes tájakon mászkálnak”. „Ehelyett pályafutásom első 15 évét gyakorlatilag teljesen lesötétített szobákban, elektronmikroszkópok mellett töltöttem, mert az egyetem alatt az ásványok kristályszerkezeti, -kémiai hibái kezdtek érdekelni. Doktoranduszként nagyon zavart, hogy amit csinálok, alig érdekel valakit. A megszerzett elektronmikroszkópos ismereteimet valami globális, de legalábbis sokakat érdeklő probléma megoldására szerettem volna használni, ezért kezdtem légköri aeroszol részecskéket vizsgálni, majd később az élőlényekben képződő bioásványokat. A végeredmény az, hogy kissé eklektikusak a kutatási témáim” – mondta.
Az elnökké választása előtt az elmúlt évtizedekben több funkciót töltött be az akadémián belül: dolgozott a Doktori Tanács tagjaként, értékelőbizottságokban, hat-hat évig a Veszprémi Területi Bizottság titkári, majd elnöki tisztségét viselte. Két ciklusban (2017 és 2023 között) az Elnökség természettudományi képviselője volt. A Fiatal Kutatók Eseti Bizottságának elnökeként 2019-ben koordinálta a Fiatal Kutatók Akadémiájának megalapítását – ez az a szervezet, ami pár hónappal ezelőtt reprezentatív kutatást végzett a hazai kutatók között, amiből kiderült, hogy nagyjából felük gondolkozott már a pályaelhagyáson, vannak olyan fiatal tudósok, akik alig keresnek többet 200 ezer forintnál.
Míg Perczel András azért kapott kritikát, mert a Professzorok Batthyány Körének tagjaként nem határolódott el a szervezet Fidesz mellett tett állásfoglalásától, a fideszes sajtó Pósfai Mihályt most azért kritizálja, mert rokona a leendő belügyminiszternek, Pósfai Gábornak.
2024-ben, amikor kiderült, hogy a tudományfinanszírozás rendszerét gyökeresen átalakítja a kormány, felmerült az aggály, hogy az új rendszer átláthatatlan, a döntéshozatal pedig potenciálisan önkényes lesz. Az új hivatalt, a Kutatói Kiválósági Tanácsot vezető Krausz Ferenc akkor a Telexen reagált ezekre a felvetésekre, a Nobel-díjas fizikus cikkére pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára válaszolt, szintén lapunkban. Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem professzora is cikkel válaszolt az átalakítás hírére és arra, hogy Krausz Ferenc megélhetési kutatókról beszélt. Lente írása mögé 18 magyar kutató és a Stádium 28 kör állt be, köztük a most megválasztott elnök is.
Pósfai Mihály az elnöki programjában a tudományos szféra változásáról is írt, szerinte a 21. században a világ minden, tudománnyal foglalkozó intézménye önazonossági válsággal küzd. „A tudomány művelésének múlt században kialakult, egykor jól működő struktúrái (folyóiratok, peer review, pályázati rendszer) válságba kerültek. A strukturált tudás jelentősége, a tudós társadalmi szerepe sok szempontból megkérdőjeleződik”. Szerinte ezekkel a folyamatokkal az Akadémiának foglalkoznia kell. Azt is írta, hogy 2018 óta a hazai tudományos élet rendszere, benne az akadémia, folyamatos átalakulásban van, részben olyan folyamatok miatt, amiket nem maga irányít és befolyásolni is alig tud.
A Qubitnak még elnökjelöltként azt mondta: fontosnak tartja, hogy javítson a transzparencián, megváltoztatná az MTA teljes belső kommunikációját, nemcsak az akadémikusokat, hanem az egész köztestületet érintő módon. Az összes pályázati lehetőséget egységes rendszerben jelenítené meg, a jobb hozzáférés érdekében.
Az elnökválasztás utáni sajtótájékoztatón a 2019-ben az Akadémiától a mai HUN-REN-hez csatolt kutatóintézetek helyzetére is kitért, szerinte az MTA-nak az összes érintett féllel együtt kell leülnie egy kerekasztalhoz, és megbeszélni, hogy a jövőben milyen rendszer szolgálná a magyar kutatók és a tudomány érdekeit. Ő ezen a kerekasztalon a kutatóintézetek dolgozóinak érdekképviseletét, a jelenlegi intézetigazgatókat és az akadémiát képzelné el, illetve a kormány képviselőit, mivel az intézetek nagy részben közfinanszírozásúak. A tavaly nyáron a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolt humán- és társadalomtudományi kutatóintézetek esetében pedig valószínűleg az egyetem képviselőire is szükség lenne.
Az elnökválasztás során egyébként két jelölt volt, aki nem teljesen a 2019 előtti állapotok visszaállítását célozta be, vagyis nem az MTA alatt, hanem mellette, egy új rendszerben képzelné el az intézetek működését – Pósfai volt az egyik. A Telex információi szerint a kutatóintézetek többsége is ezt szorgalmazná, és a HUN-REN előtti állapothoz sem szívesen térnének vissza egy az egyben.
Az elnök a programjában kitért az MTA ingatlanvagyonának helyzetére is. 2024 decemberében az Akadémia megszavazta, hogy eladja az ingatlanvagyonát a kormánynak, de a közgyűlés egyik tagja pert indított emiatt, ami jelenleg is tart. A helyzet tehát megoldatlan, a HUN-REN kutatóintézetei pedig az MTA ingatlanjait használják, ugyan ingyen, de értelemszerűen jelentősebb beruházások nélkül. Pósfai szerint a következő akadémiai vezetőségre hárul a jogellenes állapot megszüntetése, és olyan megoldást kell keresniük, ami a lehető legkisebb adminisztrációs/szervezési terhet rója a hányatott sorsú intézetekre, ugyanakkor az MTA jogosultságát is biztosítja a hálózat működtetésében.
Szerinte az elcsatolt humán- és természettudományi kutatóintézetek esetében minden racionális érv a négy kutatóközpont kutatóhálózati státuszának visszaállítása mellett szól. „Ha ez nem történik meg, két további lehetőség kínálkozik: vagy az ELTE-n belül, megfelelő szervezeti garanciákkal és támogatással működnek tovább a kutatóközpontok, vagy – feltéve, hogy ezt az érvényes jogszabályok lehetővé teszik, és a működéshez szükséges forrás is rendelkezésre áll –, az Akadémia saját szervezetén belül biztosít helyet számukra. Bármely döntés előtt szükségesnek tartom az intézetekben dolgozók többségi véleményének figyelembevételét” – írta Pósfai a programjában.
A teljes elnöki programot ide kattintva lehet elolvasni.
