Az egészségügyi helyzet nem túl rózsás, de legalább amiben fejlődésre van szükség, ott rengeteg lehetőség van erre – legalábbis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es egészségügyi publikációjából nagyjából ez a következetés vonható le. Arról már korábban is írtunk, hogy a jelentés alapján Magyarország elég rosszul áll zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, de ezenkívül is sok érdekesség és tanulság található még a jelentésben – ami szerint a magyarok egészsége európai összehasonlításban sem túl fényes.
A Health at a glance című összefoglaló két fontos témával foglalkozott: a tagországokban általánossá vált egészségügyi szakemberhiánnyal, valamint az egészséges hosszú élettel. Ugyanis az egy dolog, hogy a nyugati társadalmak egyre öregebbek (2050-re valószínűleg az emberek egyharmada 65 év feletti lesz), de a hosszú élet sok esetben komoly egészségügyi problémákkal jár, ami jelentősen tompítható lenne, ha a megelőző évtizedekben odafigyelnénk erre-arra.
Például a demenciás esetek 45 százaléka elkerülhető lenne, ha az emberek odafigyelnének 14 kockázati tényezőre. De a szív- és érrendszeri, gyakran halálos kimenetelű megbetegedések jó része is kezelhetőbb, elkerülhetőbb lenne, ha az emberek 65 alatt és felett aktívabb életet élnének. Ezt jól illusztrálja, hogy 65 év felett átlagosan 7,1 egészséges év vár még a magyarokra, amit 9,3 egészségügyileg problémás év, majd halál követ. Ezek a legfrissebb, 2022-es adatok, amik alapján alulról a harmadikak vagyunk az EU-ban Bulgária és Románia után.
Régóta tudjuk, hogy a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, ám – és ez egy olyan motívum, ami gyakorlatilag a teljes jelentést átszövi – ezek nem feltétlenül a legszebb évek lesznek. Több idős nő számolt be krónikus betegségekről, például ízületi gyulladásról, csontritkulásról, depresszióról vagy demenciáról, mint az idős férfiak, és nagyobb eséllyel alakul ki náluk egyszerre több ilyen probléma. Ezek következtében gyakrabban találják nehéznek a mindennapi tevékenységeket (öltözködés, sétálás vagy fürdés), mint a férfiak, és gyakrabban szorulnak valamilyen ápolásra.
Ezt a helyzetet tovább nehezíti, hogy az idősebb nőknek átlagosan nincsenek meg az anyagi forrásaik ahhoz, hogy megfelelően kezelni tudják ezeket a betegségeket, nehézségeket. Az EU-ban 2022-ben a nők átlagosan 26 százalékponttal kevesebb nyugdíjat kaptak, mint a férfiak, és 2023-ban a 75+-os nők több mint 20 százaléka a szegénységi küszöb alatt élt az unióban.
Akad azért a borús adatok között némi pozitív fejlemény is: 2010 óta egyre kevesebb idős ember válaszolja azt, hogy rossz vagy nagyon rossz lenne az egészségi állapota, és ez az esés Kelet-Európában kifejezetten nagy volt. Az EU-ban átlagosan 25 százalékról 19 százalékra esett azok aránya, akik rosszul vagy nagyon rosszul voltak, míg Magyarországon 2010-ben nagyjából a 65+-osok 44 százaléka érezte így, 2023-ban viszont már csak a 22 százalékuk.
Viszont abban, hogy hány idős embernek van legalább egy krónikus betegsége, nem igazán történt változás. Az EU-s átlag nagyjából 60 százalék, ahogy 2010-ben is volt, a magyar pedig 75–76 százalék – ahogy 2010-ben is volt. Ezzel hátulról az ötödikek vagyunk a ranglistán. A változatlan százalékok pedig azt is jelentik, hogy az érintettek száma még nőtt is, ahogy a társadalom egyre nagyobb része került 65 fölé.
Az idősebb magyarok több mint 50 százaléka jelezte, hogy valamilyen krónikus betegség súlyosan gátolja mindennapi tevékenységekben (szemben a 2010-es 65 százalékkal), és ez nagyjából megegyezik az EU-s átlaggal. A legjobban Luxemburg áll, ott 2023-ban a 65 év felettiek 23–24 százaléka számolt be erről. Emellett a 65 feletti magyarok 51 százaléka mondta azt, hogy legalább két krónikus betegségben szenved (ez a nőknél 53, a férfiaknál 48 százalék körül volt), amivel hátulról a negyedikek vagyunk a ranglistán. Ez az arány minden esetben magasabb volt az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében.
Bár sokan úgy tartják, hogy a mentális betegségek és a depresszió csak a fiatalabb korosztályokra jellemző, és a régi szép időkben soha senki nem szenvedett ilyesmiben, a számok nem ezt mutatják.
2021–2022-ben az EU-ban az 50–64-es korosztály 15 százaléka mondta azt, hogy a depresszió több tünetét is tapasztalta. Ugyanez a szám a 65–74-es korcsoportban 18 százalék volt, 75 fölött viszont már 26 százalék. A nők mindegyik csoportban nagyobb százalékban számoltak be erről. A 75 év feletti korosztályban 100 ezer főre vetítve átlagosan 21-en követtek el öngyilkosságot. Nemekre lebontva nagy eltérést látunk: 100 ezer 75 év feletti férfi közül 39-en, míg 100 ezer 75 év fölötti nő közül csak 8-an lettek öngyilkosok.
2021-ben a legtöbb magyar, 100 ezer főre vetítve 723-an szív- és érrendszeri betegségbe haltak bele, 310-en rákba, 258-an Covid–19 és más vírusos betegségek szövődményeibe, 70-en légzőszervi betegségekbe, míg 290-en egyéb dolgokba. Ezzel egyébként alulról hatodikak vagyunk a régióban. Annyi jó hír van, hogy 2011 és 2021 között a szív- és érrendszeri megbetegedésekből eredő halálesetek száma csökkent, 811-ről 723-ra. A 100 ezer főre vetített 310 daganatból eredő halállal az utolsók vagyunk az EU-ban, de a régióban a hasnyálmirigyrákot kivéve az összes daganatos betegségből eredő haláleset alapvetően ritkább lett, bár maguk a rákos megbetegedések az EU-ban 24 százalékponttal gyakoribbak voltak 2020-ban, mint tíz évvel korábban, Magyarországon pedig 27 százalékponttal.
A mozgásgyógyszer
Az emberekre a testmozgás hiánya leselkedik a legnagyobb kockázati tényezőként (18 és 64 éves kor között 65 százalék nem mozog eleget, 65 felett pedig 78 százalék), bár hetente egynél kevesebbszer a fiatalabbak 43, a 65 felettiek 52 százaléka mozog. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján legalább heti 150 percet kéne mozogni, és ebben Magyarország nagyjából az EU-s középmezőnyben jár. A legalább ennyit mozgók uniós átlaga 65 éves kor felett 21 százalék, míg az ebben a korban lévő magyaroknál ugyanez 20 százalék. Tehát a 65 év felettiek 80 százaléka nem mozog annyit, amennyit a WHO szerint egészséges lenne. Az uniós átlagot nyolc ország húzza fel, élükön Norvégiával, ahol a korosztályos arány 60 százalék, míg az utolsó Románia, ahol 1 százalék. A nőknél itt is rosszabb az arány, átlagosan 6 százalékponttal kevesebben mozognak legalább 150 percet hetente, mint a szintén 65+-os férfiaknál.
Pedig az aktív életmód rendkívül fontos az egészség megőrzésében. Az OECD jelentése szerint segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, csökkenti a rák kialakulásának esélyét, javítja a mentális egészséget és az agyi funkciókat. Az OECD és a WHO közös kutatása alapján ha minden európai több mint 150 percet mozogna hetente, akkor a 30 és 70 év közöti korcsoportban évente több mint 10 ezer halálesetet meg lehetne előzni, és azok várható élettartama, akik most nem mozognak eleget, 7,5 hónappal megnőne.
A Lancet 2024-es jelentése alapján 14 kockázati tényező kezelésével akár a demenciás esetek 45 százaléka megelőzhető lenne. A mozgás mellett erre több fontos eszközt is felsoroltak:
- jó minőségű oktatás minden korosztálynak, és egész életen át tartó kognitív stimuláció;
- elérhető, megfizethető hallókészülékek mindenkinek, akinek szüksége van rá, és a zajszennyezés csökkentése;
- mindenkinek hozzáférhető látásvizsgálat és szemkezelés;
- a depresszió hatékony kezelése;
- testmozgásra ösztönzés, mert ez csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát;
- a dohányzás visszaszorítása oktatással, áremeléssel, a dohányzás köztereken való betiltásával és elérhető tanácsadással;
- a magas vérnyomás megelőzése és hatékony kezelése;
- az életközépben kialakuló magas LDL-koleszterinszint kimutatása és kezelése;
- az egészséges testsúly fenntartása, és az elhízás minél előbbi kezelése – ami a cukorbetegség kialakulását is csökkentené;
- a magas alkoholfogyasztás csökkentése magasabb árakkal és hatékonyabb felvilágosítással a túlzott fogyasztás veszélyeiről;
- az idősbarát és támogató közösségi környezet és lakhatás előtérbe helyezése, valamint a társadalmi elszigeteltség csökkentése a tevékenységekben való részvétel és a másokkal való együttélés megkönnyítése révén.
Emellett azonban – ahogy a koronavírus-járvány során is láthattuk – az idősekre igen veszélyesek a fertőző betegségek. Ezek ellen sok esetben a védőoltás jelentős védelmet nyújt, de csak akkor, ha az emberek beadatják. 2019-ben a 65 év feletti magyarok 24 százaléka kapta meg az influenza elleni védőoltást, 2022-re viszont ez 22 százalékra csökkent. Emellett Magyarország utolsó előtti abból a szempontból, hogy hány 65+-os hagy ki háziorvosi találkozót megközelíthetőségi vagy anyagi okokból. Egész pontosan 6,1 százalék – ennél csak a finneknél rosszabb a helyzet, ahol ugyanez 6,2 százalék. Az EU-s átlag ezzel szemben 2,4 százalék, de ezt a magyarokkal és a finnekkel együtt kilenc tagország húzza le (illetve fel, hiszen itt értelemszerűen minél nagyobb a szám, annál rosszabb a helyzet).
Az EU-ban 2023-ban átlagosan a 16 év felettiek 35 százaléka jelezte, hogy van valamilyen krónikus vagy hosszan tartó betegsége, és Magyarországon is nagyjából pont ugyanez a helyzet. Fogyatékosságot a legtöbbeknél (41 százalék) Litvániában jelentettek hasonló korosztályban, ez Magyarországon 23 százalék volt.
A fiatalok azonban sajnos nincsenek túl jól.
2022-ben a 11–15 éves lányok 73 százaléka mondta azt, hogy hetente többször legalább két egészségügyi panasza van, míg ez a fiúknál 44 százalék volt. Ebbe a kategóriába tartozik a rossz hangulat, ingerlékenység, fej-, gyomor- vagy hátfájdalom, ahogy az is, ha valaki nehezebben alszik el. A 15 éves magyar fiatalok mentális egészségi állapota 53 pontot kapott, ami gyakorlatilag megegyezik az EU-s átlaggal (53,7), de a 11 éveseknél jobb a helyzet (66,6 pont), még az EU-s átlagot is megelőzi egy hangyaszempillányit (66,3). A legrosszabb mentális állapotban a 15 éves szlovén, lengyel és olasz lányok vannak, mind 40 ponttal. Általános trend, hogy a fiúk a legtöbb országban magasabb pontot értek el, mint a lányok.
Az OECD jelentése szerint mindezek mögött többek között a fiatalok körében egyre alacsonyabb fizikai aktivitás, kevesebb közösségi interakció, több káros internetes tartalom és a cyberbullying állhat, valamint az, hogy ki mennyire tehetős családból jön. Minél jobb szocio-gazdasági körből került ki egy megkérdezett, annál magasabb pontot ért el.
A járvány, az internet és úgy általában a világ eseményei a felnőttek mentális egészségére is komoly hatással voltak. 2021–2022-ben az 50+-os magyar férfiak 13, a nők 14 százaléka tapasztalta a depresszió tüneteit (ami a legalacsonyabb az EU-ban), bár 2004 és 2021 között 100 ezer főre vetítve 28,8-ról 15,69-re esett az öngyilkossági ráta. Ez a férfiaknál 27,52, míg a nőknél 6,51. Az EU-s átlag is csökkent, 13,7-ről 10,24-re.
Pontosan tudjuk, mit nem kéne csinálni, és mégis itt vagyunk
A serdülőkor tele van változással, kísérletezéssel és lázadással, és ez az utolsó kettő gyakran kéz a kézben jár. Hiába tudja ma már talán mindenki, hogy a dohányzás és annak minden formája árt az egészségnek, mégis sokan szívnak dohánytermékeket. Bár a fiatalok a legtöbb EU-s országban egyre kevésbé érdeklődnek a dohányzás iránt, így is túl sokan függnek rá már nagyon korán.
A magyar 15 évesek egyharmada mondta azt 2022-ben, hogy a megelőző 30 napban legalább egy cigire rágyújtott, míg a fű esetében ez 5 százalék volt – ami egyébként enyhe emelkedés 2014-hez képest.
2022-ben a magyar felnőttek egynegyede dohányzott naponta, amivel hátulról a harmadikok vagyunk az EU-ban Bulgária és Görögország után. A vape itthon közel sem olyan népszerű, a 15–24-es korcsoportban 5,4 százalék él rendszeresen ilyen termékkel, míg a 15+-os minden korosztályban csak 2 százalék. Így is az EU-s átlag felett vagyunk, de csak éppenhogy, és az unión belül négy ország húzza fel azt igazán.
Bár az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent az alkohol népszerűsége a fiatalok körében, az európai 15 évesek egynegyede legalább kétszer rúgott már be, és 17 százalékuk legalább egyszer berúgott a kérdést megelőző egy hónapban. Azoknál, akik korán kezdik, könnyebben kialakul a függőség, de emellett a közösségi életükre is lehet negatív hatással, akárcsak a tanulmányaikra és úgy általában az egészségükre. A dánok után a magyar fiatalok voltak a legnagyobb arányban részegek egynél többször: a lányok 38 és a fiúk 37 százaléka szintén így válaszolt. Érdekes látni, hogy az EU-s átlagban 1994-től 2022-ig szinte végig a fiúk ittak többet, ám ez 2022-re megfordult, és most a lányok vezetnek.
A felnőtteknél kicsit más a helyzet. A magyar 15 év felettiek 2022-ben átlagosan fejenként 10,6 liter alkoholt fogyasztottak el – szemben az EU-átlag 10,3-mal –, és 2019-ben saját bevallásuk szerint az EU-ban a hetedik legkevesebbszer rúgtak be rendszeresen a magyarok.
Ez a szaknyelvben a heavy episodic drinking, azaz a rendszeres és gyakori ivás, amiről akkor beszélünk, ha valaki az elmúlt 12 hónapban legalább havi egyszer elfogyasztott 60 gramm vagy több tiszta alkoholt; erről itt külön is írtunk korábban. Ilyet 2019-ben a 15 év feletti magyarok 14 százaléka ismert be (a nőknél 6, a férfiaknál 23 százalék), míg az EU-s átlag 19 százalék volt.
A fű itthon nem túl népszerű, és ez igen látványos az OECD térképén. 2022-ben a 15–34 éves magyarok 3,4 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban fogyasztott valamilyen módon marihuánát, míg az EU-s átlag 15 százalék volt. A helyzet a kokainnál is hasonló: a 15–34 éves magyarok 1,6 százaléka mondta azt, hogy fogyasztott ilyen kábítószert az elmúlt 12 hónapban, míg az EU-s átlag 2,5 százalék volt. A kontinensen amúgy a hollandok mondták be a legnagyobb értéket (5,5 százalék), viszont füvet, amit sokan pont Amszterdamhoz kötnek, legtöbben nem Hollandiában, hanem Csehországban szívtak (22,9 százalék).
Na de mi az, amit viszont kéne csinálnunk?
Eddig arról volt szó, mit nem kéne bevinni a szervezetbe, és látható, hogy lenne hova fejlődni az egészséges életmód terén. De mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amiket viszont jó lenne bevinni a szervezetünkbe?
Ahogy írtuk, az OECD-országok közül Magyarországon fogyasztják a legkevesebb zöldséget az emberek, és a gyümölcsfogyasztásban sem állunk sokkal jobban. 2022-ben a magyar 15 évesek 65 százaléka mondta azt, hogy nem eszik minden nap valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt, aminél csak a litvánoknál rosszabb a helyzet az EU-ban (69 százalék). Viszont a teljes kontinensen nem, mert összességében Izland a második legrosszabb, ahol ez 66 százalék. Az EU-s átlag viszont 56 százalék, és a helyzet ebből a szempontból Belgiumban a legjobb (39 százalék) úgyhogy bőven van hova fejlődni. Ezzel szemben a magyar fiatalok elég sok cukros üdítőt isznak. 2022-ben a 21 százalékuk mondta azt, hogy mindennap isznak ilyen italt.
A hosszú és egészséges élethez fontos, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt egyen az ember, de ez a fiataloknál sok esetben nem az ő döntésük. Sok múlik a család jövedelmén, a szülők étrendjén és persze azon is, mennyire elérhetőek ezek a termékek. Az egészséges táplálkozáshoz hozzátartozik az is, hogy minél kevesebb magas cukor-, zsír- vagy sótartalmú dolgot fogyasszunk, és az EU-s és a magyar arány is csökkent 2018 és 2022 között, bár csak 2–2 százalékponttal.
A magyar felnőttek is rosszul szerepeltek: Magyarország napi zöldségfogyasztásban a legrosszabb, gyümölcsfogyasztás szempontjából pedig hátulról az ötödik, így összesítésben is kiérdemeljük az utolsó helyet. Csak a felnőttek 41 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt, míg az EU-s átlag 60–61 százalék volt.
A jelentés kiemeli, hogy a gyümölcsök és a zöldségek az egészséges táplálkozás alapvető összetevői, mivel vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat tartalmaznak. A rendszeres fogyasztásuk jelentősen csökkenti az egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. „Azonban sok uniós polgár pénzügyi korlátok miatt nem jut minőségi ételekhez, köztük gyümölcsökhöz és zöldségekhez” – írták, és ez látszik is abban, hogy ha a magyar adatoknál csak a magasabb iskolai végzettségűeket néznénk, a többi országnál pedig a lakosság átlagát, akkor Magyarország nem utolsó lenne, hanem hátulról a kilencedik.
A heti öt tesi ellenére (vagy talán pont azért), 2022-ben a 11–15 éves magyar lányok 26 százaléka mozgott annyit naponta, amennyit a WHO javasol, míg a fiúknál ugyanez 33 százalék. Bár ez alacsonynak tűnhet, így is a negyedikek vagyunk ezzel az EU-ban, ahol az átlag 18 és 27 százalék. Ennek ellenére 2022-ben a magyar 15 éves fiúk 30 százaléka, a lányoknak pedig 20 százalékuk volt túlsúlyos, ami érdekes kérdéseket vet fel a heti öt testnevelésóra hatékonyságával kapcsolatban. Az EU-s átlag ebben 21 százalék volt, szemben a magyar 25-tel.
Ez azonban nem volt egységes. Jelentős különbség látható abban, hogy a leggazdagabb és a legszegényebb családok sarjainál hogy alakul ez az arány. A legszegényebb magyarok körében a fiatalkori (11, 13 és 15 éves korban mért) elhízás aránya 2022-ben 32 százalékos volt, míg a gazdagoknál 23, tehát az anyagi helyzet ebből a szempontból is befolyásolja az emberek egészségét.
A testmozgás felnőttkorban sem változik nagyon: 2019-ben átlagosan a magyarok 31 százaléka mozog heti 150 percet, míg az EU-s átlag 32, mi a középmezőnyben vagyunk. Ehhez képest ugyanez az arány Hollandiában 61 százalék, Svédországban pedig 56.
A felnőttkori elhízást már csak önbevallásos módon tudták vizsgálni. Így 2022-ben a magyar férfiak 41 százaléka mondta azt, hogy túlsúlyos, 25 százalékuk pedig azt, hogy elhízott (tehát a magyar férfitársadalom összesen 66 százaléka), míg ugyanez a nőknél 32 és 20 százalék volt. Ebben is elég rosszul állunk, hátulról a hatodik helyre volt ez elég, ugyanis az EU-s átlag férfiaknál 44 és 16, a nőknél pedig 30 és 14 százalék. Itt is van némi különbség iskolázottsági szinttől függően, de Magyarországon ez nem jelentős, kevesebb mint 6 százalékpont, míg az EU-ban 14.
És amin az ember közvetlenül nem nagyon tud változtatni
A légszennyezés is nagyban hozzájárul a halálozáshoz, az OECD jelentése szerint 2021-ben Magyarországon 100 ezer főre vetítve 107-en haltak meg idő előtt a szállóporkitettség miatt, míg az EU-s átlag 57 volt. Ezzel a harmadik legrosszabb helyre kerültünk, csak Lengyelországban és Bulgáriában volt rosszabb a helyzet.
A másik külső tényező, amit vagy össztársadalmi fellépéssel, vagy földrajzi okokból sok helyen sehogy nem lehet szabályozni, az a meleg. Ahogy a nyáron tapasztalhattuk, a konstans 35+ fok sokat ront a közérzeten és az ember egészségi állapotán. 2000 és 2004 között a magyarok 71 százaléka volt kitéve több mint 35 foknak, ami 2018–2022-re 63 százalékra esett. Az EU-s átlag pont fordítva alakult, az évezred eleji 28 százalékról 2022-re 38 százalékra ugrott.
Ez a hőség már mindenkinek rosszat tesz, de a kisgyerekekre, az idősekre, a várandósokra, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élőkre igazán káros. A megemelkedett testhőmérséklet vérrögképződéshez, hallucinációhoz vagy akár halálhoz is vezethet – persze ehhez huzamosabb ideig kell nagy melegben tartózkodni.
Minden másra ott az egészségügy
Eddig leginkább a megelőzésről beszéltünk. Az egészséges életmód nem garancia arra, hogy az ember 100 évesen is olyan fitt és üde lesz, mint 22 évesen, de az biztos, hogy nagyban csökkenti az időskori egészségügyi sanyargást. Azonban ha az egyéni megelőzés valamiért kevés, szerencsére ott az adóból fenntartott egészségügy.
2022-ben az EU-ban átlagosan, állampolgárra leosztva fejenként 3533 eurót költöttek az egészségügyre. Magyarország azonban a sor vége felé, hátulról a negyedik helyen kullog, itt ugyanis polgáronként 1867 euró (jelenlegi árfolyamon 770 ezer forint) jutott abban az évben az egészségügyre. Az unióban 2015 és 2019 között átlagosan, reálértéken számolva évente 3,4 százalékpontot emelkedett a fejenkénti egészségügyi költés, míg 2019 és 2022 között 3,6 százalékpontot. Ugyanez Magyarországon 2,4 és 5,2 százalék volt.
Az OECD megjegyzi, hogy jelentős szerepet játszik ebben az ugrásban, hogy azoknál az országok, ahol rendben volt az egészségügy, a koronavírus-járvány során nem kellett hirtelen sokkal többet költeni az ellátásra, hogy lépést tudjanak tartani a vírussal. Azokban az országokban viszont, amik korábban nem költöttek olyan sokat az egészségügyre, 2019 és 2022 között hirtelen sok forrást kellett ráfordítani. 2022-ben az állam a tb-vel együtt 72 százalékát fizette az egészségügyi kiadásoknak, míg 24 százalék zsebből ment magánegészségügybe.
2015 és 2022 között az EU-ban a magyar állam költötte a legkevesebbet egészségügyre (holtversenyben Görögországgal), a költségvetés 10 százalékát fordította rá, szemben az EU-s 15 százalékkal.
Kicsit leegyszerűsítve ez az OECD konklúziója: az egészségünk nagyrészt egyéni felelősségünk, de ha a kormányok nem akarják, hogy az amúgy elöregedő társadalmuk egyre betegebb is legyen, akkor muszáj lesz több pénzt költeniük az egészségügyi ellátórendszerek modernizálására, valamint olyan programokat kell indítaniuk, amikkel arra ösztönzik az embereket, hogy ne igyanak és dohányozzanak annyit, cserébe egyenek több zöldséget, és mozogjanak.
Ezekben a magyarok nem állnak túl jól, de a jó hír az, hogy a mindenkori kormányok bárhogy is döntenek, az, hogy mennyit mozgunk vagy iszunk, nagyrészt a mi döntésünk. A rossz hír pedig az, hogy ez csak részben igaz, hiszen mindezt nagyban befolyásolja, hogy mégis mennyit tud valaki egészségesebb életmódra fordítani – legyen szó pénzről vagy időről. Tehát leginkább társadalmi mentalitásváltásra lenne szükség ahhoz, hogy 65 éves korunk után minél tovább maradhassunk aktívak.
