Így rúgnak be a magyarok

A magyarok alapvetően sok alkoholt fogyasztanak, méghozzá leginkább sört, és jellemző a társadalomra, hogy gyakran egyszerre nagyon sok alkoholt fogyasztanak – írja az EurekAlert egy hétfőn megjelent tanulmány alapján, ami az európai alkoholfogyasztási trendeket vizsgálta.

A kutatók az EU-s országok, valamint Izland, Norvégia és Ukrajna trendjeit vizsgálta a 2000-2019 közötti időszakban. Megnézték az egy főre jutó alkoholfogyasztást (alcohol per capita – APC), az egyes szeszesitalok népszerűségét, valamint azt, hogy hogyan isznak az emberek. Ez azt takarja,

• hogy absztinensek-e (lifetime abstinent – LA),
• korábban ittak, de már nem (former drinker – FD),
• jelenleg is isznak (tehát az elmúlt 12 hónapban ittak, current drinker – CD),
• vagy rendszeresen és sokat isznak (az elmúlt 12 hónapban legalább havi egyszer elfogyasztottak 60 gramm vagy több tiszta alkoholt, heavy episodic drinker – HED).

A kutatás során figyelembe vették, hogy sok turista is fogyaszt külföldön alkoholt, ehhez igazították a modelljüket.

A 2010-es, 2015-ös és 2019-es évi adatokat vizsgálva ugyanazt a hat csoportot fedezték fel a mintákban, ezekbe sorolták be az országokat. Az országok kétharmada nem változtatott csoportot a vizsgált időszakban.

A 2019-es adatok alapján az egyik nagy csoport a borivó országoké (narancssárga). Ezekben isszák a legtöbb bort és a legkevesebb sört és töményt, valamint összességében ezekben az országokban isszák a legkevesebbet. Ide tartozik Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Svédország. Ez a 30 vizsgált ország felnőtt népességének 30 százaléka.

A következő csoport a sok sört de kevés töményt fogyasztóké (világoskék). Rájuk jellemző, hogy külföldön turistaként ők isznak a legtöbbet. Ebbe a csoportba került Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia, Norvégia, Szlovénia és Spanyolország. Ez a 30 vizsgált ország társadalmának 36,9 százaléka.

A harmadik országtípus a legtöbb sört fogyasztóké és rendszeresen sokat ivóké (világoszöld). Talán nem is meglepő, melyik országok tartoznak ide: Horvátország, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia. Ez a 30 vizsgált ország társadalmának 17,7 százaléka.

A következő a legtöbb töményt fogyasztóké (zöld), akik sok sört is fogyasztanak. Alkoholtartalom szempontjából ők isznak a legtöbbet, viszont nem igazán jellemző rájuk a borfogyasztás, valamint kevés az LA és a HED. Ezek az országok Észtország, Lettország és Litvánia, azaz a vizsgált népesség 1,2 százaléka.

Vannak országok (rózsaszín), ahol egyrészt nagyon sok töményt isznak, másrészt viszont sok az LA és ritka a HED. Ide tartozik Ukrajna, Bulgária és Ciprus, azaz 10,6 százalék. 2000-ben volt még egy csoport, a kevés alkoholt fogyasztóké (lila).

Látható, hogy az egyes csoportok gyakran nemcsak a szokásaikban hasonlítanak, hanem földrajzilag is közel vannak egymáshoz, ami abból is ered, hogy a kultúrájukban milyen szerepet kapott az alkoholfogyasztás. Az utolsó csoport inkább csak szokásaiban tartozik össze: ezek az országok, ahol magas a CD és a HED. Itt sokan isznak és gyakran. Finnországról, Izlandról, Írországról, Luxemburgról és Máltáról van szó, azaz a vizsgált felnőtt népesség 2,3 százalékáról.

A tanulmány szerint egyértelműen látható összefüggés az alkoholfogyasztás mennyisége és módja, valamint az abból eredő halálozások és egészségkárosodások között. A magas szeszesital-fogyasztással és/vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás magas gyakoriságával rendelkező országokban – Észtországban, Lettországban, Litvániában, Ukrajnában, Bulgáriában és Cipruson – volt a legmagasabb az alkohol okozta átlagos halálozás és egészségkárosodás.

A kutatók szerint érthető, hogy nehéz változtatni ezeken az évszázados, évezredes gyökerekre visszanyúló trendeken, de léteznek már működő szabályozások, amik lassan lehetővé tennék, hogy csökkenjen az európai alkoholfogyasztás.