Gulyás Balázs: A HUN-REN-ben nincs fenntartó, nincs kuratórium, nincs tere intézményi autonómiai vitának

Ütőképesebb érdekérvényesítés a kormánnyal szemben – ezzel indokolta a Telexnek Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat elnöke, hogy miért van szükség a szervezet nagy vitákat kiváltó átalakítására.

Hétfő este benyújtották az Országgyűlésnek a HUN-REN finanszírozásának és működésének átalakításáról szóló javaslatot, ami ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) régóta hevesen tiltakozik. Az ADF azt mondja: a javaslatot úgy nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, hogy annak szövegéről nem egyeztettek a kutatókkal.

A kutatók privatizációtól és „kekvásítástól” tartanak: „Az elmúlt néhány nap fejleménye, hogy a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre” – írta korábban az ADF, ami azt is sérelmezi, hogy a kutatóhálózat szeptemberben véget ért átvilágításának eredményei a mai napig nem nyilvánosak.

Bár Gulyás Balázs szerint nem a KEKVA-hoz hasonló strukturális változások következnek, az ADF írja, „az új törvény struktúrájában és lényegi elemeiben szó szerint is átveszi a KEKVA törvény jelentős részét, ez pedig azt mutatja, hogy a magyar kormány a látszat ellenére valójában nem kíván megegyezni az Európai Unióval, és ezzel kockára teszi az uniós forrásokat, amelyeket eddig a kutatóhálózat a sikeres pályázatok révén elnyert”.

„A törvényalkotásnak van egy bizonyos keretrendszere. Minden törvénynek van egy abszolút alap szövegrendszere, de a HUN-REN átalakítási törvénytervezetben szó sincs KEKVA-ról, sem alapítványokról – mondta Gulyás a Telexnek szerdán, a World Science Forum nevű tudományos konferencián. – Benne van a szövegben is, hogy ránk a polgári törvénykönyv személyekre vonatkozó általános rendszabályai vonatkoznak. A HUN-REN egy sajátos jogállású intézmény lesz a törvénytervezet értelmében, úgynevezett sui generis jogi személy, amely dedikáltan a HUN-REN sajátosságaihoz illeszkedő módon került kialakításra, megint csak hasonlóan a legjobb nemzetközi példákhoz.

A HUN-REN új szervezetének működése teljesen más alapokon épül fel. Nincs fenntartó, nincs kuratórium, nincs tere intézményi autonómiai vitának.

A HUN-REN legfőbb döntéshozó szerve továbbra is az Irányító Testület marad, amelynek tagjai többségét a tudomány művelői közül választják ki, hatáskörei pedig azonosak a jelenlegi IT-vel. Az Alkotmánybíróság a kutatási szabadságról hozott döntésében meghatározott kritikus hatáskörök (például intézeti költségvetések elfogadása, intézetek megszüntetése, átszervezése, alapítása) vonatkozásában az IT tudományművelő tagjai többségének szavazata szükséges, és ez nem fog változni.”

Gulyás Balázs szerint az ADF nem mond igazat, széleskörű egyeztetés történt a hálózat dolgozóival, és a törvénytervezetet végül minden kutatóintézet és -központ vezetője üdvözölte. „Januártól megindult a HUN-REN teljes átvilágítása, ebben közel száz nagy tekintélyű nemzetközi szakértő vett részt, olyanok, akik világhírűek a saját szakterületükön. Történt pénzügyi, strukturális, innovációs átvilágítás is, és végeztettünk egy úgynevezett benchmark analízist is, amikor közel húsz nagy, hasonló nemzetközi kutatási hálózattal hasonlították össze a tevékenységeinket. Ez a munka egészen szeptemberig tartott” – mondta a hálózat elnöke. Hozzátette, hogy az átvilágító csapatok nemcsak a főigazgatókkal, hanem sok kutatóval is beszéltek, a kutatásvezetőket is behívták a beszélgetésekre.

„Nekem még abba sem volt beleszólásom, hogy kit és milyen alapon válogattak be a kutatók közül, hogy részt vegyen ezekben a beszélgetésekben, mert az átvilágítók tőlem független vizsgálatot csináltak”

– mondta.

„Emellett az elmúlt másfél évben háromhavonta tartottunk olyan stratégiai workshopokat, ahol az összes főigazgató és hatvan–hetven fiatal kutató a különböző intézetekből rendszeresen átbeszélte, hogy hol vagyunk jelenleg, mit akarunk elérni, milyen irányba megyünk. Volt egy harmadik típusú átvilágítás is, amit a vezérigazgató szervezett, nyolc nagy munkacsoportban kutatók, külső és belső szakértők vettek részt, nemcsak tudományos munkatársak, hanem háttértevékenységet végző kollégák is: pénzügyesek, HR-esek. Nem magát a tudományt, hanem a működésünk legfontosabb alappilléreit világítottuk át. Nem utolsósorban pedig az intézeteket is megkérdeztük a saját teljesítményükről” – tette hozzá.

Gulyás Balázs szerint ezután a főigazgatókkal heti rendszerességgel beszéltek és beszélnek most is az átszervezésről, és közben kiküldtek az összes munkatársnak egy kérdőívet, „hogy hogyan reagáltak erre az átvilágításra, mitől tartanak, mit szeretnének elérni”. Ezt egyébként az ADF is megjegyezte egy posztjában, ahol azt írták: a kitöltésre nagyon kevés idő állt rendelkezésre. Gulyás azt mondta, hogy szeptember 29-én volt egy stratégiai műhely, ahol az átvilágítás eredményeit ismertették a 150 kutatóközponti igazgató, kutatásvezető, fiatal kutató és egyéb munkatársak előtt.

A kutatóhálózat elnöke azt mondta, hogy a kutatóintézetek és -központok is maradnak önálló jogi személyek, csak a HUN-REN maga is egy jogi személy lesz, és a hálózat tagintézményei is. „Minket törvény hoz létre, mi pedig a kutatóintézeteket és -központokat hozzuk létre. Ezek ugyanazokat a jogokat kapják meg, mint a HUN-REN.” Kérdésünkre, hogy akkor ezek szerint egy hierarchikus jogi felépítés mégiscsak megjelenik majd, azt mondta: ez csak a jog szempontjából érdekes, a jogi személy ugyanazokat a jogokat gyakorolja.

Gulyás Balázs szerint a változásokra azért van szükség, hogy a szervezet egyetlen jogi személyként tudjon tárgyalni a kormánnyal. „Mint egységes hálózat ütőképesebb tárgyalópartnerek vagyunk a mindenkori kormánynál. Mert eddig a kormánynak de facto 21 jogi személlyel kellett volna tárgyalnia. Amikor egy teljesítményalapú finanszírozási rendszerhez hosszú távú szerződést kötünk az állammal, mint egy polgári jogi személy, akkor előnyösebb a nagy szervezet, mintha például egy 35 fős kis intézet akarna ilyen finanszírozáshoz jutni” – mondta a hálózat elnöke.

Az ADF azt is kritikaként fogalmazta meg, hogy a HUN-REN-nek nyújtandó vagyonjuttatást a törvénytervezet szerint az állam a legtöbb esetben adhatja, tehát nem kötelezően adja, így nincs biztosítva az, hogy a beígért megnövekedett közfeladat-finanszírozást a kutatóintézetek meg is kapják. „Meg fogjuk emelni a finanszírozást” – mondta Gulyás Balázs. „Van kormányhatározat is hozzá. Április 1-től jön a megemelt összeg, de ehhez el kell végezni a transzformáció legfontosabb lépéseit.”