Alapjaiban reformálnák meg a magyar kutatási hálózatot, egyetlen jogi személlyé válhat a HUN-REN

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot alapjaiban véve reformálhatják meg, az Országgyűlés még idén szavazhat arról, hogy saját jellegzetességeire szabott jogi státuszt kapjon a szervezet, olvasható az Index Gulyás Balázzsal és Jakab Rolanddal készített interjújában. A cél az, hogy a mostani struktúra helyett egyetlen jogi személy maradjon, de az nem derült ki, hogy az intézetvezetőknek milyen jogkörei maradnak, ha a törvénytervezetet elfogadja az Országgyűlés.

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke azt mondta, szerinte Magyarországról inkább elvándorolnak a kutatók, kevesebben jönnek külföldről, de ebben nem a pénz az első számú tényező, hanem az, hogy van-e itthon olyan kutató, aki szaktekintély, és szívesen dolgoznak vele a fiatalabbak. „Ha valahol egy kiváló, iskolateremtő mester kutat, akinek ráadásul a témája is fantasztikus, akkor képes bevonzani a fiatalokat” – mondta, példaként Szathmáry Eörsöt és Barabási Albert Lászlót említve. Azt is mondta, hogy tudományos termelés tekintetében nemzetközi szinten a középmezőnyben vagyunk, csakhogy a kutatóink „nagyon régi modellben, szerkezetben, mechanizmusokkal működnek”.

„A kutatási hálózat jelen pillanatban durván 100 milliárd forintból gazdálkodik, ebből 48,5 milliárd az állami közvetlen támogatás, a fennmaradó rész pedig egyéb – mint például az NKFI Hivatal kutatási pályázatai –, jórészt szintén állami forrásokból származik” – tette hozzá, és megjegyezte azt is, hogy a kormány azt tervezi: három éven belül megduplázza a kutatási hálózatra szánt összeget, úgy, hogy már a következő évben 50 százalékos emelést tervezett be.

Gulyás Balázs szerint a HUN-REN-nek „olyan területekre kell fókuszálnia, amelyek mentén a nagy nemzeti kihívások megoldhatóvá válnak”. Példaként a daganatos betegségek, a mezőgazdaság és a mesterséges intelligencia területét említette.

Azt tagadta, hogy nagymértékű központosítás várható a jövőben, ő inkább úgy fogalmazott, hogy „a legjobb nemzetközi példák magyarországi alkalmazása” a cél, és ebben a francia CNRS-re hivatkozott. A HUN-REN jelenleg 21 jogi személyből áll, igencsak változatos intézménystruktúrában, szerinte így nem lehet hatékonyan működni. Azt is problémának tekinti, hogy nincs együttműködés sokszor sem a kutatóintézetek, sem az egyetemek között, és úgy gondolja, hogy „ebből a széttagolt szerkezetből fakad az is, hogy nincs jelenleg a HUN-REN-ben egységes kutatói életpálya”. A cél az, hogy egyetlen jogi személy maradjon, Gulyás szerint „akkor lesz egy olyan tárgyalóképes, ütőképes partnere a kormánynak, amely képes a teljesítményalapú finanszírozási modell alapján új szerződést kötni”.

Jakab Roland vezérigazgató szerint a kutatók életpályamodellt, megfelelő szintű finanszírozást kaphatnak az új jogi státusszal, szolgáltatóközpontot akarnak létrehozni, ami piackutatással, szabadalmak kezelésével és licencek bejegyzésével foglalkozik. Gulyás Balázs szerint a hálózat azt akarja elérni, hogy a magyarországi kutatások alapkoncepcióját az értékláncban való gondolkodás felé tereljék. Szerinte a kormány biztosítja majd a finanszírozás döntő részét és a kutatás függetlenségét, de cserébe elvárja, hogy „a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért és hasznára dolgozzon”.

A kérdésre, hogy ezután milyen jogkörei lesznek az intézetek vezetőinek, az újságíró választ nem kapott, Gulyás Balázs azt mondta, hogy az átszervezéssel tehermentesítik az intézményvezetőket az adminisztratív ügyektől.

Jakab Roland azt mondta, hogy történt egyeztetés a változásokról az érintettekkel, és „közel száz nemzetközileg jegyzett, nagy tekintélyű kutató jött Magyarországra”, akik szintén elmondták a véleményüket. „Valamennyi főigazgatóval és igazgatóval több körben egyeztettünk, és minden munkatársat direkt módon is – egy online kérdőív keretében – megkérdeztünk, mielőtt a HUN-REN kutatókból álló Irányító Testülete elfogadta volna október közepén a megújulás stratégiai irányait” – mondta Gulyás Balázs. Végül a Kulturális és Innovációs Minisztérium készítette el magát a törvénytervezetet.

Gulyás Balázs szerint rendszeresen konzultáltak a változásokról az összes vezetővel és valamennyi munkatárssal, utóbbiakkal kérdőíves formában, Jakab Roland szerint viszont mindenkivel közvetlenül beszéltek.

Az ingatlanvagyont a Magyar Tudományos Akadémiától a HUN-REN-hez akarják irányítani, Gulyás Balázs szerint a kormány és az MTA részéről jelenleg is zajlanak a tárgyalások ez ügyben.

Ha az Országgyűlés elfogadja a HUN-REN-törvényt, Gulyás szerint már jövőre 18 milliárd forint többletfinanszírozással dolgozhatnának, amiből a bérek rendbetételét is meg lehetne kezdeni. A tervek szerint már jövőre béremelés érkezhet, „hároméves időtávon pedig két-háromszorosra nőhetnek a kutatói bérek”, mondta Gulyás, megemlítve, hogy azzal számolnak: a 48,5 milliárdos költségvetési támogatásunk 2027-re 97 milliárdra emelkedik.

„Ezzel a finanszírozásbővüléssel elérhetünk oda három éven belül, hogy a kutatói átlagbér meghaladja az egymillió forintot. Jelenleg a fiatalok a legnagyobb kárvallottjai a rendszernek, tehát differenciáltan kívánunk emelni” – mondta Gulyás.

Ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, a HUN-REN már áprilistól az új jogrendben fog működni.