Privatizációtól tart és tiltakozik a magyar kutatási hálózat reformja ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma

Privatizáció fenyegeti a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-bejegyzésében arra reagálva, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat reformjára készül a vezetőség, az Országgyűlés még idén szavazhat arról, hogy saját jellegzetességeire szabott jogi státuszt kapjon a szervezet.

„Az elmúlt néhány nap fejleménye, hogy a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre” – írják a posztban.

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland vezérigazgató azt nyilatkozták az Indexnek, hogy egyeztetés történt a kutatókkal, bár arról már mást mondtak, hogy mindez személyesen vagy online kérdőív formájában történt meg. Az ADF szerint a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a TDDSZ aláírásgyűjtésén az átalakítás ellen. „Az új szervezeti struktúra ugyanis átláthatatlan, és nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, az új rendszer pedig privatizálná az Akadémia közvagyonát” – írják.

„A törvényjavaslat megszüntetné az összes eddig kutatóközpontot és intézetet (köztük akár száz éve fennálló nemzeti intézményeket is), de nem szerepel benne egyetlen új intézet alapítása sem. A törvénytervezet szerint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében és minden más módon az összes kutató és más munkavállaló közvetlenül a kormány által politikai alapon kinevezett elnöktől és vezérigazgatótól függne.”

Az interjúban az is elhangzott, hogy a kutatóhálózatra a jövőben több pénzt szán a kormány, az elnök és a vezérigazgató azt mondta: a 48,5 milliárdos költségvetési támogatás 2027-re 97 milliárdra emelkedik majd. „Az új törvény mellé a kormány szóbeli megállapodás alapján tőkeinjekciót ígért a HUN-REN-nek – ahogyan hasonló ígéreteket tett az elmúlt években a »modellváltásra« rávett egyetemek esetében is, amelyek azonban gyakorlatilag nem valósultak meg. Az Európai Unió közben szankcionálja a KEKVA formában működtetett egyetemeket, megvonva az EU-s támogatási lehetőségeket. Az átalakuló kutatóhálózatnak ugyanilyen szankciókkal kellene szembenéznie a mostani törvénytervezet alapján, mivel a felvázolt működési forma analóg a KEKVA rendszerrel. Noha nem alapítványnak nevezik, a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Ezáltal a kutatóhálózatban feudális rendszer jönne létre, amelyben sem az MTA, sem más magyar tudományos intézmény, sem a kutatóhálózatban dolgozók nem kapnának semmilyen szerepet” – írta az ADF.

„A tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna. Az új szervezet nem tartozna elszámolni magánvagyonával, és mentességet élvezne a közérdekű adatok megismertetésének kötelezettsége alól. A törvénytervezet számos további meghatározatlan elemet is tartalmaz, és lényegi döntéseket hagy a később megalkotandó alapító okiratra, amelyet már nem az Országgyűlés fogadna el. Ezt a törvénytervezetet nem szabad beterjeszteni és elfogadni, mert súlyos kockázatokat rejt, veszélyezteti az akadémiai autonómiát, semmibe veszi a szubszidiaritás elvét, és autokratikus konglomerátummá alakítaná a kutatóhálózatot” – tették hozzá.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, mint minden eddigi állásfoglalásában, továbbra is kitart követelései mellett:

• autonóm kutatóhálózat, érdemleges dolgozói közreműködés a döntésekben,
• a kutatóhálózat egységének fenntartása,
• a rendszerszintű központosítási tervek elvetése,
• a kutatóhálózat helye a jövőre 200 éves Magyar Tudományos Akadémiánál van.

„Minderre tekintettel követeljük, hogy a kutatóhálózat szétverését célzó javaslatot ne nyújtsák be az Országgyűlésnek” – írták.

Ezen kívül azt is megjegyezték, hogy a törvénytervezet szerintük homályos, ellentmondásos és kutatásellenes, a fele azonos a KEKVA törvénnyel, és a közpénzből magánvagyont képez. Azt írják, hogy hiába állítja az elnök és a vezérigazgató is, a kutatóhálózat dolgozóival érdemi egyeztetés nem történt a tervezet benyújtásáról.

„Ezzel a törvénnyel megszűnik a kutatás szabadsága Magyarországon. A törvény lényegében befejezi a kutatási intézethálózat szétverését, amely a kutatóhálózat MTA-tól való elcsatolásával kezdődött, az egyetemek ”privatizációjával„ folytatódott, és most a megmaradt kutatóhálózat ”kekvásításával„ zárul, keretbe foglalva a magyar akadémia szabadság bukását” – írták.

Azt is részletesebben kifejtették, hogy mit értenek „kekvásítás alatt”. „A KEKVA törvényhez hasonlóan úgynevezett »sajátos jogállású« szervezet jönne létre, amely lényegében közfeladatot és közvagyont privatizál (a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mintájára). A törvénytervezet szó szerint a KEKVA törvény logikáján haladva úgy rendelkezik, hogy a HUN-REN-re ”e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni„ (2. § (2)). Ezzel egy alapító okirat szerinti magánalapítvány jellegű szervezet jön létre. Az állam tehát közfeladatai ellátására nem közalapítványt, nem egyéb MTA-szerű köztestületet vagy szakmai-közjogi szervet hoz létre, hanem közhasznú jogállású civil szervezetként jegyzi be a nemzeti kutatás utolsó megmaradt fellegvárát. Az alapítványszerű szervezetnek átadott közvagyont pedig rábízza a kormány által kinevezett Irányító Testületre (amelynek első elnökét a miniszterelnök nevezi ki hat évre). Ennek a testületnek a központosítással és a gazdálkodási szabályok fellazításával szinte korlátlan jogkört ad a törvénytervezet” – írták.

Az ADF részletesebben is kifejtette, mik az aggályaik a törvénytervezettel, ezt itt lehet elolvasni.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete online petíciót indított az aHangon az átalakítás ellen. Ők is azt írják: „a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát az egyetemi átalakulásokból ismert ”közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok„ (KEKVA) mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi HUN-REN kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre”.