ADF: A Magyar Kutatási Hálózat alulfinanszírozását a kormány anélkül is megszüntethetné, hogy káros és veszélyes átalakításokat követel

Néhány nappal ezelőtt Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke nyílt levelet írt a hálózat összes dolgozója részére, amit azzal kezd, hogy „az elmúlt napokban több olyan sajtócikk jelent meg a HUN-REN megújulását indítványozó törvénytervezet kapcsán, amelyek félrevezető, hamis állításokat tartalmaznak”.

Erről a törvénytervezetről Gulyás és a kutatóhálózat vezérigazgatója, Jakab Roland először az Indexnek adott interjúban beszélt, akkor azt mondták, a cél az, hogy a mostani struktúra helyett egyetlen jogi személy maradjon, de az nem derült ki, hogy az intézetvezetőknek milyen jogkörei maradnak, ha a törvénytervezetet elfogadja az Országgyűlés. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-bejegyzésben reagált a hírekre, azt írták: privatizáció fenyegeti a hálózatot, és attól tartanak, hogy a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára alakítaná át.

Gulyás szerint a sajtóban megjelent álhír, hogy a kutatóközpontok és kutatóintézetek megszűnnének, és azt is írta: nem igaz, hogy az átalakítás ismeretlen tervek szerint történik. „A HUN-REN hálózatába tartozó kutatóintézetek munkatársai és vezetői a megújítási folyamat során megszületett valamennyi dokumentumot részletesen ismertek és ismernek” – áll a levélben. „Számos írásbeli és szóbeli konzultáció zajlott ezekről a tervekről és a megújulás stratégiai irányairól és koncepcionális elemeiről az elmúlt 10, azon belül is különösen az elmúlt másfél-két hónapban nem csak a kutatóintézeti vezetők, de valamennyi munkatárs bevonásával és megkérdezésével. A törvényjavaslattal kapcsolatos vélemények bekérése éppen most zajlik” – tette hozzá.

Szerinte „az új szervezeti struktúra éppen, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, a felelősségi szinteket egymástól világosan elválasztó lesz”, és a „törvénytervezet 25 éves keretmegállapodás, 6 éves időszakra megkötött, kiszámítható és értékálló feladat- és teljesítményfinanszírozást tartalmaz, megteremti a pénzügyi mozgásteret egy valódi és vonzó kutatói életpálya modell kialakítására, amely kiszámíthatóvá és a jelenleginél sokkal magasabb fizetéseket biztosítóvá teszi a kutatóhálózatban dolgozók munkakörülményeit”.

Gulyás olyan álhíreket is talált a sajtóban, amik azt írták: a hálózat költségvetése csökkenni fog, most azt írta: „a törvényjavaslat tartalmazza a HUN-REN jelentősen, 50 százalékkal, 18 milliárd forinttal növekedő költségvetését, amely jelentős mozgásteret nyit a kutatói béremeléshez, valamint tartalmazza továbbá az átalakuláshoz kapcsolódó egyszeri többlettámogatás 3 milliárd forintos összegét. A Kormány emellett döntést hozott a HUN-REN költségvetésének 2026-ban történő 75 százalékos emelésével (2024-es bázishoz viszonyítva), valamint 100 százalékos emelésével (megduplázásával, szintén 2024-es bázison) a 2027. évtől kezdődően (és így meg fogja haladni évente a 97 milliárd forintot), amelyet közfeladat-finanszírozási szerződésben garantál a Kormányzat 6 évre”.

Az ADF fő aggodalmával, a kekvásítással kapcsolatban azt írta: a kutatóhálózat „egy sajátos jogállású intézmény lesz a törvénytervezet értelmében, úgynevezett sui generis jogi személy, amely dedikáltan a HUN-REN sajátosságaihoz illeszkedő módon került kialakításra”.

„A HUN-REN nem fog a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat szabályozó törvény hatálya alá kerülni, ahogy a tervezetben erre semmilyen utalás nem található és soha nem merült fel célként. (…) Nincs fenntartó, nincs kuratórium, nincs tere intézményi autonómiai vitának. A HUN-REN legfőbb döntéshozó szerve továbbra is az Irányító Testület, amelynek tagjainak többségét a tudomány művelői közül választják ki, hatáskörei azonosak a jelenlegi IT-vel, amiről az Alkotmánybíróság 2022 második felében megállapította, hogy megfelel a tudományos kutatás szabadsága elvének. Sőt, mi több, a törvénytervezet tovább erősíti a kutatási szabadság alapelvét azáltal, hogy az AB döntésében meghatározott kritikus hatáskörök (pl. intézeti költségvetések elfogadása, intézetek megszüntetése, átszervezése, alapítása) esetében történő döntések vonatkozásában az IT tudományművelő tagjai többségének szavazata szükséges” – tette hozzá.

Az ADF erre válaszul is kiadott egy közleményt, amiben azt írta: „minderre nem került volna sor, ha a kutatóhálózatot nem szakítják el 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémiától. Ennek a lépésnek az indokai azóta sem ismertek, és az előnyeit sem látjuk. Tekintettel arra, hogy az elszakítás már akkor is az MTA és a dolgozók akarata ellenére, egyoldalú aktussal történt, nem világos, hogy Gulyás Balázs, a minisztérium és a kormánymédia miért a hálózat kutatóin kéri számon annak vélt vagy valós hiányosságait. A kormány már 2019-ben sem volt képes működőképes szabályozást benyújtani, és most öt év elteltével sem azt látjuk, hogy képes volna erre”.

Azt is írták, hogy függetlenül a változtatások tartalmától, „a folyamatos barkácsolás a kutatóhálózatban állandó bizonytalanságot okoz, ami ellehetetleníti a jellemzően többéves, akár több évtizedes kutatási programokat. 2010 óta összevonások, leválasztások, költözések akadályozták jelentős mértékben a kutatómunkát. 2019 óta is szinte évente nyúltak hozzá a törvényhez. Folyamatosan változott a kutatóhálózat neve is, így nem alakulhatott ki egységes márkanév sem, szemben az MTA lassan kétszáz évre visszatekintő történetével és nemzetközi elismertségével”.

A 6 és 25 évre tett ígéretek szerintük nem adnak garanciát semmire, mivel az elfogadott törvényt a parlamenti kétharmad bármikor módosíthatja. Sérelmezik, hogy a kutatóhálózat átvilágításának eredményei a mai napig nem nyilvánosak, és bár Gulyás Balázs szerint nem a KEKVA-hoz hasonló strukturális változások következnek, „az új törvény struktúrájában és lényegi elemeiben szó szerint is átveszi a KEKVA törvény jelentős részét, ez pedig azt mutatja, hogy a magyar kormány a látszat ellenére valójában nem kíván megegyezni az Európai Unióval, és ezzel kockára teszi az uniós forrásokat, amelyeket eddig a kutatóhálózat a sikeres pályázatok révén elnyert”.

„A hálózat alulfinanszírozását a kormány anélkül is megszüntethetné, hogy káros és veszélyes átalakításokat követel a kutatóhálózattól” – tették hozzá.

A támogatások összegének növelésével kapcsolatban az ADF szerint „a költségvetési törvényben a hálózatnak juttatott pluszforrás kapcsán nincs nevesítve a HUN-REN, sem a költségvetés megduplázása. Mivel a KEKVÁ-knál is elmaradt a beígért források jelentős része, itt sem alaptalan az aggodalmunk”.

Azt írták: bár november 14-én volt egyeztetés a törvénytervezettel kapcsolatban, a megbeszélésről készült jegyzőkönyvet nem küldték meg a dolgozói kollektívának, csak „győzelmi jelentéseket” kaptak.

Az ADF részletesen is taglalja a törvénytervezet egyes részeit, ezt itt lehet elolvasni.