Karikó Katalin kutatótársa: Egyszerűbb felsorolni azt, mi ellen nem lesz hasznos az mRNS
2024. november 9. – 10:02
„Valószínűleg egyszerűbb azokat a betegségeket felsorolni, amelyek kezelésében az mRNS nem lesz hasznos” – válaszolta a sajtó kérdésére Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem Nobel-díjas immunológusa a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) József Attila Tanulmányi és Információs Központjában (TIK) rendezett kétnapos mRNS-konferencia sajtótájékoztatóján csütörtökön.
Kutatótársa, Karikó Katalin azt mondta, az mRNS-t egyelőre csak a Covid elleni oltásokban használják, de a tudósok már dolgoznak azon, hogy más betegségeket is lehessen gyógyítani a technológiával. Az mRNS-technológia széles körű felhasználhatósága mellett felgyorsítja és sokkal olcsóbbá is teszi a gyógyszerkutatásokat – mondta.
Az influenza elleni védőoltás kutatása már végső szakaszában jár, a rákkutatások még nem állnak ennyire előrehaladott fázisban. Weissman szerint eddig nagyon biztató eredményeket értek el a melanóma, a hasnyálmirigyrák, a nyirokdaganatok és a leukémia gyógyításában.
A 2023-ban közösen díjazott két Nobel-díjast arról is kérdezték, igaz-e, hogy az elismerés megszerzése után a tudósok hajlamosak elengedni magukat, lazítani. „A feleségem nem túl boldog ettől, de keményebben dolgozom, mint korábban” – mondta erre Weissman. Karikó Katalinnal való kapcsolatáról megjegyezte, mindketten inszomniásak, rendszerint hajnali háromkor emaileznek, hogy adatokról beszéljenek.
„Nem megyek laborba, de részt veszek tudományos projektekben” – válaszolta Karikó ugyanerre a kérdésre. Hozzátette, továbbra sem lassít, de az ő esetében a hangsúly inkább a tudománykommunikáció felé tolódott el, rengeteget foglalkozik azzal, hogy edukálja az embereket az mRNS-ről és általában a molekuláris biológiáról.
Nagyobb a figyelem, nagyobb a bizalmatlanság is
A két kutató szerint a kommunikációra hatalmas szükség is van, hiszen nagy bizalmatlanság övezi a témát. Karikó szerint érdemes figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány előtt is alkalmaztak RNS-t, néha DNS-t tartalmazó oltásokat, sőt ezek nem is voltak olyan fejlettek, mint a ma használt mRNS-technológia.
A kisgyerekkorban beadott, például a mumpsz és a rubeola elleni oltások is ilyenek. Ezek azért voltak veszélyesebbek, mint a Covid-vakcinák, mert a bennük lévő vírus képes volt replikálódni – magyarázta Karikó. „Ezek miatt senki nem aggódott, mert nem hallottak a DNS-ről, csak beadatták az oltást.”
Tehát azáltal, hogy a tudomány nagyobb figyelmet kapott, a bizalmatlanság is nőtt. „A tények unalmasak, az összeesküvés-elméletek sokkal gyorsabban terjednek, ami megnehezíti a dolgunkat” – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Drew Weissman.
Fontos, hogy mindenhova eljusson a vakcina és a tudás
Karikó Katalint az SZTE-n tervezett mRNS-kutatóközpontról is kérdezték, erről azt mondta, hogy pénzügyileg és szakmailag is hozzájárul a létrejöttéhez, valamint szívesen ad tanácsokat, és segíti a nemzetközi együttműködések kialakítását is.
A tudomány Szegednél jóval távolabbra is elér majd. Drew Weissman a városban jelentette be, hogy az űrbe is küldenek mRNS-t, hogy az űrállomáson is lehessen kutatásokat végezni.
A professzor korábban, a konferencia megnyitóján arról is beszélt, hogy fontos a vakcinák eljuttatása a gazdag országok mellett a szubszaharai Afrikába, Délkelet-Ázsiába, illetve Latin-Amerikába is. Példaként Thaiföldet említette, ahol Weissman szakmai segítségével alakítottak ki az mRNS-vakcinák előállítására alkalmas üzemet. Itt jelenleg tíz elkészült oltást tesztelnek.
Karikó Katalin már szerdán Szegedre érkezett az Egyetem Innovációs napjára, ahol arról beszélt, hogy el kell magyarázni a tudomány eredményeit az embereknek, mégpedig egyszerű szavakkal. „Feladatunk tájékoztatni az embereket, lelkesíteni a fiatalokat, mert kutatónak lenni, újat létrehozni, segíteni másoknak nagyszerű” – fogalmazott.
A Nobel-díjas kutató tiszteletére nemrégiben fát ültettek a TIK melletti Göncz Árpád sétányon, amely előtt szerdán avatták fel az emléktáblát. A programok egyébként pénteken a konferenciával nem érnek véget, szombaton Karikó hivatalosan is megkapja majd szegedi egyetemi tanári kinevezését.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
