Belekötött Elon Muskba a mesterséges intelligencia keresztapja

Belekötött, majd csúnyán visszavágott Elon Musknak a mesterséges intelligencia keresztapjának is nevezett Yann LeCun, írja a Futurism. Musk éppen a saját MI-sartupját reklámozta X-en, hogy jelentkezzen, aki „hisz az univerzum megértésére irányuló küldetésben, ami az igazság maximálisan szigorú keresését követeli meg, a népszerűségtől vagy politikai korrektségtől mentesen”, LeCun pedig, aki a Meta MI-vezetője jelenleg, ugyanígy X-en válaszolt a Tesla-mogulnak.

„Csatlakozz az xAI-hoz, ha elviselsz egy főnököt, aki:

• azt állítja, hogy amin dolgozol, az jövőre megoldódik (csak semmi nyomás);
• azt állítja, hogy az, amin dolgozol, mindenkit megöl, és le kell állítani vagy szüneteltetni kell (hurrá, 6 hónap szabadság!);
• azt állítja, hogy a „maximálisan szigorú igazságra törekszik, de őrült összeesküvés-elméleteket terjeszt a saját közösségi platformján”.

Musk xAI startupja nemrég 6 milliárd dollárt gyűjtött össze egy újabb finanszírozási körben.

Musk természetesen nem nézte jó szemmel LeCun odamondását, reagált, és rákérdezett a tudósnál, hogy milyen tudományos munkát csinált az elmúlt öt évben. LeCun erre közölte vele, hogy 2022 óta 80 tanulmányt publikált.

LeCun azt is írta, hogy ő szereti Musk autóit, rakétáit, napelemeit és a műholdas hálózatát, utalva Musk egyéb vállalkozásaira, például a SpaceX-re és a Teslára. „Nagyon nem szeretem a bosszúálló politikáját, az összeesküvés-elméleteit és a vele kapcsolatos felhajtást.”

Musk kérdezte LeCunt arról, hogy mivel járul hozzá a gyakorlati tudományhoz, amire LeCun megvédte az alapkutatás fontosságát, megemlítve a konvolúciós neurális hálózatokkal (ConvNets) végzett úttörő munkáját, amelyek számos modern technológia alapját képezik, beleértve a Tesla vezetéstámogató rendszereiben használtakat is.

A beszélgetés aztán filozófiai fordulatot vett a tudomány és a publikáció természetéről. LeCun azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy a kutatás tudománynak minősüljön, annak helyesnek, reprodukálhatónak és kellően részletesnek kell lennie, szakértői értékeléssel ellenőrizni kell, és elérhetőnek kell lennie a közösség számára. Musk ezeket a szabványokat túlságosan merevnek minősítette.

Musk egyébként a múlt héten újabb, valószínűleg megalapozatlan állítást tett az MI-vel kapcsolatban: szerinte a mesterséges általános intelligencia (AGI) kevesebb mint egy év múlva valósággá válik, holott a tényleges szakértők konszenzusa ezt sokkal távolabbra teszi. Aztán a Tesla-vezér arra is többször figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia el fog minket pusztítani, természetesen anélkül, hogy ez érintené a saját MI-startupját.

Az viszont kétségtelen, hogy Musk mostanában az összeesküvés-elméleteiről és az „anti-woke” propagandáról is híres: korábban letiltott, szélsőjobboldali megmondóemberrel beszélget, felült a sorosozó vonatra, álhíreket osztogatott meg, és teret adott az antiszemitizmusnak is. Rendre tesz olyan kijelentéseket, amelyek egyáltalán nem, vagy csak félig igazak, ezek közül többet mi is tény-ellenőriztünk (itt a fogamzásgátlókról, itt pedig a lélegeztetőgépekről értekezett).

Musk és LeCun vitája egyébként nem új keletű, Musk korábban például azt is mondta, hogy az MI öt éven belül okosabb lesz, mint az emberiség, de már jövőre túlszárnyalja egy ember kapacitásait, ami ugyanígy nem tetszett a Meta MI-főnökének. LeCun erre azt írta X-en, hogy ha ez így lenne, „az MI-rendszereink 20 óra gyakorlás alatt meg tudnának tanulni autót vezetni, mint bármilyen 17 éves. De még mindig nem rendelkezünk teljesen autonóm, megbízható önvezetéssel, annak ellenére, hogy több millió órányi edzési adattal mi (te) rendelkezünk”.

LeCun rendszeresen figyelmeztet arra, hogy az MI még korántsem olyan fejlett, mint amilyennek gondoljuk. A tudós szerint az MI-modellek körülbelül akkora számítási teljesítménnyel rendelkeznek, mint egy házimacska agya – de közel sem olyan okosak. Számára ez nem csak a meglévő technológia bővítéséről szól, úgy gondolja, hogy hiányzik egy titkos összetevő, ami visszatartja a gépi tanulási és nyelvi modelleket.