Meg kell hagyni, a kormány tud hatásos nevet adni. Nemzeti Virtuális Tér – úgy hangzik, mint valami pannon metaverzum, ahol klánba tömörülhetnek 15 millióan, mint egy online szerepjátékban, és együtt építhetnek egy szebb pixel-Magyarországot. A hivatalos magyarázat ennél földhözragadtabb: egy sima VPN-szolgáltatásról van szó, vagyis egy távoli hozzáférést lehetővé tevő virtuális magánhálózatról. Én a gyorstesztem után még azt is hozzátenném, hogy annyira VPN ez, amennyire narancs a Tanú című film magyar narancsa, vagy mint amennyire Erdő Péter a legesélyesebb pápajelölt.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az elmúlt fél évben szívesen nyilatkozgatott a Nemzeti Virtuális Térről. Már a csíksomlyói búcsún is beszélt róla, aztán a nyári Tusványoson említette meg, hogy lesz egy fejlesztés, „amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér”, novemberben pedig már annak örült, hogy január 1-jétől tesztjelleggel elindul a szolgáltatás. Tényleg elindult, és mivel átmenetileg külföldön élek, ki is tudtam próbálni. Nem tartott sokáig.
Magyar Nemzeti Kiberteret!
A Nemzeti Virtuális Tér (NVT) kifejezetten a külföldre szakadt magyaroknak készült, és az a nagy ígérete, hogy a felhasználó bárhonnan el tudja majd intézni az ügyei többségét, emellett hozzáfér kulturális és egyéb tartalmakhoz, amikkel a magyarságtudatát erősítheti. A VPN alkalmas technológiának tűnik ehhez, mert a virtuális magánhálózat lehetővé teszi egy helyi hálózat kiterjesztését. Pongyolán fogalmazva a VPN lényege, hogy egy regionális hálózat csatlakozik egy nyilvános hálózathoz, és a felhasználók azon keresztül tudnak kapcsolódni hozzá, például az interneten keresztül otthonról be tudnak lépni egy céges munkakörnyezetbe.
VPN-t egészen kicsiben is lehet csinálni, de a rövidítés a köznyelvben már leginkább a fizetős online VPN-szolgáltatásokat jelenti. Ezekkel havi pár dollárért régiókódos tartalmakat is el lehet érni (például hozzáférni egy csak Amerikában olvasható napilap cikkeihez), ráadásul a VPN-en keresztüláramló adatok általában titkosítottak. Emiatt például a torrentezők és warezolók körében elterjedt a VPN használata, mert a szolgáltatás elrejti a felhasználóját, ami jól jön, ha illegális szoftvermegosztásokkal kacérkodik az ember. De persze VPN és VPN között nagy különbségek vannak, akad olyan, ami nem is támogatja a torrentezést, van adatkorlátos, van olyan, ami sok szervert használ, és ezért gyorsabb, de drágább is (VPN-nel ugyanis mindig lassabb netezni, mint anélkül), és így tovább. És a VPN-nek is vannak kockázatai: a VPN-szolgáltatás üzemeltetője láthatja az adatforgalmat, és elvileg akár vissza is élhet egyes részleteivel, ezért fontos szempont, mennyire bízunk meg a szolgáltatóban.
Ezek mind izgalmas kérdések, amiket a nemzeti VPN-nél is terveztem megvizsgálni, de a Nemzeti Virtuális Tér egyelőre csökkentett üzemmódban indult el: kizárólag a közmédia hat csatornáját lehet nézni rajta, azt sem üzembiztosan. Ügyintézésnek, egyéb tartalmaknak még nincs hírük, pedig Semjén Zsolt felkeltette a figyelmemet (az életben talán először), amikor korábban belengette, hogy a Nemzeti Filmintézet filmtára, a Filmio is elérhető lesz. Erre ugyanis hiába próbálok előfizetni külföldről, még a más helyzetekben bevált VPN-szolgáltatásommal sem sikerült.
Nemzeti Virtuális Tré
A Nemzeti Virtuális Térre kicsit körülményesen, de gond nélkül tudtam regisztrálni. A Magyarorszag.hu portálon kell bejelentkezni az ügyintézésekhez használt azonosítóval (ilyen valószínűleg a legtöbb magyar állampolgárnak már van), aztán az Utazás külföldre/Külföldi tartózkodás és letelepedés/Nemzeti Virtuális Tér menüpontban megadni egy emailcímet. Erre a címre rögtön megjött a megerősítést kérő levél és link, rákattintottam, és egy percen belül landoltak a postaládámban a bejelentkezési adataim. Ezekkel az adatokkal bejelentkeztem a Nemzeti Virtuális Tér honlapján, és máris úgy éreztem magam, mint Neo Kőbányán.
M1, M2, M4 Sport, M5, Duna, Duna World – ennyiből áll jelenleg az NVT kibertere. Hozzá kell tenni, hogy a hat csatorna műsorát az NVT-től függetlenül is lehet követni online élőben, és a tartalmak jelentős része nem régiókódos, vagyis külföldről is elérhető. Én kedd este 9 és fél 10 között próbálgattam a szolgáltatást, akkor a hat csatornából ötöt simán tudtam Skandináviából követni a Médiaklikken mindenféle bűvészkedés nélkül. Az M1-en főleg Híradó ment, az M2-n egy műsor a Black Particles zenekarról, a Dunán egy Poldark című kosztümös sorozat, a Duna Worldön szintén Híradó. Ezt mind tudtam nézni, akárcsak az M5-ön A helység kalapácsát, aminek színvonala sajnos nem ért fel a műsorújságba került leírásához („Petőfi Sándor népszerű komikus eposza ezúttal egy western-easterni világban játszódó különleges filmes műfajparódiaként elevenedik meg”).
Egyedül az M4 Sport műsora írta ki az „Ez a tartalom csak Magyarországon érhető el” üzenetet, amikor az Európa-liga meccse kezdődött. Viszont amikor beléptem az NVT-be, és rákattintottam az M4 Sport linkjére, máris követhettem, hogyan feszül egymásnak a Sevilla FC és az AS Roma. Ezután kíváncsi lettem, hogy ugyanezt el tudtam volna-e érni Nemzeti Virtuális Tér nélkül is, és kizárólag a teszt kedvéért elindítottam egy fizetős VPN-szolgáltatást, majd Magyarországra állítottam a tartózkodási helyemet. Ekkor is simán hozzáfértem az M4 élő műsorához.
De az NVT ingyenes és legális, ott folytattam egy kései vacsora közben a meccsnézést. Elváltottam a Dunára, majd vissza a meccsre – és megkeseredett a számban a bujdosók kenyere az „Ez a tartalom csak Magyarországon érhető el” üzenet láttán. Aztán a Duna Wordön ugyanez fogadott. Visszanavigáltam – hibaüzenet. Pár percig nyomkodtam a rendszert, és azt tapasztaltam, hogy az NVT főoldaláról indulva mindig hibátlanul működött mindegyik csatorna. Ha azonban már ott voltam valamelyik csatornán, és onnan akartam volna továbbváltani egy másikra (ami nem ördögtől való gondolat), közbeszólt a régiókód. A jelenséget több böngészőben is tudtam reprodukálni.
Jó, hát ez biztosan valami hiba, amit majd kijavítanak – gondoltam, aztán eszembe jutott, hogy minek is bénázok én a laptoppal. Hiszen van app is, mint az NVT honlapja írja, „a szolgáltatás részeként elérhető mobilalkalmazás Nemzeti Virtuális Tér néven”. Valamikor majd, biztosan. Mert egyelőre sem Androidon, sem iOS-en nem létezik ilyen app. (Viszont akármilyen gépen és telefonon kerestem rá, a Tinder mindig ott volt az első találatok között, ami végül is akár lehet eszköze a nemzetegyesítésnek is.)
Igazi hungarikum
A Nemzeti Virtuális Tér VPN-ségét tehát egyelőre nem érezni nagyon, inkább a Médiaklikk tökéletlenül működő, hiányos kiterjesztésének tűnik az egész. És bár ez nem az NVT hibája, az élő műsor követése 2024-ben nem tűnik olyan hasznosnak, mint a tényleges ügyintézési lehetőség (bár egyébként az Ügyfélkapu elég nagy része eleve jól működik külföldről) vagy akár a Filmio. Ha a közmédia propagandacsatornává süllyesztésétől el is tekintünk, a tartalomfogyasztást ma már streaminges reflexek mozgatják, én például a zenekarról szóló műsorra rákattintottam, hogy a beszélgetésről előregörgessek a zenéhez, aztán rájöttem, hogy ja, nem a Netflixen vagyok, ez élőben megy.
De kétségtelenül előfordulnak olyan események, amiknek a közvetítését az ember szívesen követné akkor, amikor történnek, például sportesemények – ilyen esetekben mostani formájában is jól jöhet a Nemzeti Virtuális Tér. Igaz, felvet érdekes jogi kérdéseket, például hogy ha egy tévécsatorna megveszi Magyarországra egy meccs közvetítési jogait, nem ütközik-e szerződésbe a határokon kívül is elérhetővé tenni a közvetítést. Erre egyébként Semjén is utalt korábban, és brüsszelezett egy kiadósat, amikor szóvá tette, hogy ezt a fajta nemzetegyesítést ellenzi az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok. Talán ezért is került az NVT a hungarikumtörvénybe, „Digitális közszolgáltatás” néven.
A Nemzeti Virtuális Tér ÁSZF-ében egyébként a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal van megnevezve digitális közszolgáltatóként. Ugyaninnen derül ki az is, hogy a hivatal közbeszerzési eljárásban a NER informatikai csúcsvállalatát, az elmúlt években a Digit és a Vodafone-t is felvásárló 4iG-t bízta meg a szolgáltatással.
Annak, hogy az NVT mennyibe került, nem találtam nyomát a máskor beszédesebb kormányzati adatbázisokban. Küldtem kérdéseket a megfelelő helyekre, amint válaszok érkeznek, beszámolok róla. Az NVT további fejlesztésének menetéről is érdeklődtem, mert ennek sincs nyoma a kormányzati kommunikációban. Jelenlegi formájában aligha marad, mert fontos beígért funkciók (ügyintézés, app) hiányoznak, ráadásul van egy komoly korlátja a hálózatnak: egyelőre ötezer felhasználót tud kiszolgálni párhuzamosan. Amiről az embernek nem egy megfelelően skálázott hálózat jut eszébe, illetve el tudok képzelni olyan sporteseményt, ami ötezernél több külhoni magyart érdekelhet akár NVT-n keresztül is.
A kormánynak a 2022-2030 közötti időszakra van Nemzeti Digitalizációs Stratégiája és Nemzeti Elektronikus Közigazgatási Stratégiája. Egyikben sem szerepel a Nemzeti Virtuális Tér vagy akár a VPN neve, de ettől még találni olyan kifejezéseket, amikről eszünkbe juthat az NVT (például az „újgenerációs virtuális kormányablak”). Lehet helye egy ilyen szolgáltatásnak, de ami most elindult, az egyelőre tesztverziónak is gyenge.