Annyira drágák az új mobilok, hogy már az Apple is óriási tömegben árul használtakat

Óriási átalakuláson ment át az utóbbi években a használt mobiltelefonok piaca: míg korábban ez szinte kizárólag kisvállalkozások, olykor gyanakodásra is okot adó, ügyeskedő boltok terepe volt, addig mára a legnagyobb gyártók és szolgáltatók is beszálltak az üzletbe, és egy új iparági szegmens kezd kialakulni. Persze még ma is sok telefon cserél gazdát a feketepiacon vagy online piactereken, de egyre inkább van látható és tudatosan felépített piaca is a használt mobiloknak.

A CCS Insight kutatása szerint idén csak az Egyesült Királyságban 4,5 millió használt telefont adtak el hivatalos csatornákon, és a legtöbb európai országban is felfutó trendet figyelhetünk meg: 2022 első és harmadik negyedéve között Spanyolországban 35, Németországban 15, Franciaországban 10 százalékkal bővült a használt telefonok piaca. Idén is tart a felívelés, 2023 első negyedévben a felújított mobilok piaca 14 százalékos növekedést ért el az előző év azonos időszakához képest, 13,3 milliárdos forgalmat elkönyvelve.

Eközben az új telefonok eladása 2 százalékkal csökkent.

A kereslet néhol olyan magas a second hand készülékekre, hogy alig tudják kiszolgálni. Persze nem lehet bármit használtan eladni, nem őskori készülékekre vagy a nagymama telefonjára vadásznak a vevők, hanem trendinek és megbízhatónak számító modellekre, leginkább iPhone-okra. 2022-ben az eladott használt telefonok óriási többsége, 82 százaléka iPhone volt. Az öt legkeresettebb modell Apple-telefon volt, közülük az akkor már három éves iPhone 11 és az öt éves iPhone X volt a legkapósabb. A kettő együtt a teljes európai forgalom 42 százalékát tette ki.

Blaumann Bence, a Rejoy.hu ügyvezetője szerint az emelkedő árak és a lassuló hardvertechnikai mérföldkövek miatt keresnek alternatívákat a vásárlók, és a legjobb alternatívát ezek a felújított telefonok jelentik. Vannak persze már olyanok is, akik fenntarthatósági szempontok miatt választanak ilyeneket. A Rejoy adatai szerint itthon is az iPhone-ok a legnépszerűbbek, az értékesített készülékek 73 százalékát jelentették. Náluk idén az iPhone SE (2020) és az ugyanebben az évben megjelent iPhone 12 fogyott a legjobban.

De kitől vegyünk használt iPhone-t, amikor a kéz alóli vásárlások mindig zsákbamacskának számítanak? Például az Apple-től, hiszen a gyártó maga is belehúzott a felújított mobilok piacán. A használt készülékeket új akkumulátorral, külső burkolattal, kiegészítőkkel újra bedobozolva árulja, és egy év garanciát is vállal rájuk. Az is szép gesztus a felhasználók felé – és üdvözlendő lépés a fenntarthatóság, körforgásos gazdaság irányába – , hogy az Apple-től, mint egy barkácsboltból, javítókészletet is beszerezhetünk, és a közzétett útmutatókkal mi magunk is próbálkozhatunk megjavítani a telefonunkat.

A használt iPhone-ok nem az Apple-nál a legolcsóbbak. Hiába ő a gyártó, egész egyszerűen nem adhatja túl olcsón a felújított készülékeket, mert azzal az új modelljeiknek vágnának alá. A cég üzleti érdekei azt diktálják, hogy az új telefonok eladásai is magasak legyenek, ugyanakkor a second hand mobilok kapudrogként is működhetnek: akit azzal sikerül berántaniuk, az Apple-hívővé is válhat, és más kütyüket is vásárolhat tőlük.

Magyarországon a használt mobilok hivatalos értékesítésébe már több nagy cég is beszállt. A kifejezetten a használt cuccokra építő Rejoy.hu is, ami részben online piactérként is működik már egy éve elstartolt, és azóta az üzletágát alaposan bereklámozó szolgáltató, a Telekom mellett az Euronics is kínál már felújított mobilokat – utóbbi csak iPhone-okat. A Rejoynak bárki felkínálhatja a cégnek a telefonját, már ha az a megfelelő Samsung-, Xiaomi- vagy iPhone-modell, mert ezek európai piac 80 százalékát lefedik, illetve a Huawei kimagaslóan jó kamerákkal bíró modelljei is piacképesek még.

Blaumann azt mondta, hogy az iPhone-ok közül a nyolcéves 6S a legrégebbi modell, amivel foglalkoznak, míg a Samsung Galaxy S-szériából a 2019-ben megjelent S10-es. „A kínálatra nem mondhatjuk, hogy gyakran, inkább lassan változik. Néhány korábbi készülék minden évben kiesik a fogadási listánkról, mert már nem annyira keresettek, hogy érdemes legyen modelltípusonként 8-10-féle alkatrészt raktáron tartani az esetleges szervizelésükhöz.”

Az eladásra szánt telefonokat a cég bukaresti központjában vizsgálják be egy külön erre kiképzett csapattal, és csak azokat lehet megvenni, amelyek átmennek egy 67 lépéses, hardveres, küllemi és szoftveres vizsgálatokat magába foglaló teszten. Eközben ki tudják szűrni a szolgáltatói zárolás alatt lévő készülékeket, és azokat is amelyek nem frissíthetőek már, de a hamisított vagy rejtett belső hibás telefonok is fennakadnak a szűrőn. A teszten átment telefon eredeti tulajdonosa aztán pénzt kap a készülékért, amelyet ha szükséges, felújítanak, és ezután jelenik meg az online áruházban. A felújítás költsége viszont az eladót terheli, akivel erről egyeztet a Rejoy.

A céghez olyan telefonok is befuthatnak, amelyek már ránézésre sem épek, de ezek sem feltétlenül végzik a kukában. A beragadó gombokat, elhalkuló hangszórókat, törött vagy hibás kamerákat javítani, cserélni tudják, és 70 százaléknál kisebb teljesítményt nyújtó akkumulátorú készüléket is fogadnak.

„A telefon szervizelésben is létezik a gazdasági totálkár fogalma. Ha valaki annyira törött, hibás készüléket szeretne eladni, aminek javítási költsége túlnőne az észszerű kereskedelmi áron, akkor elutasítjuk az átvételét” – mondta Blaumann. A totálkáros telefonok mellett a hálózatfüggő készülékeket is elutasítják, illetve azokat is, amelyeknek az alaplapjuk meghibásodott, mert ezeknél kiszámíthatatlan, tesztekkel nehezen detektálható problémák léphetnek fel.

A Rejoy bő egy év alatt Magyarországon 5 ezer telefont vett meg, 14 ezer használt telefont értékesített, és 655 millió forintot fizetett annak a nagyjából ötezer embernek, akik nekik adták el a készüléküket, a cég forgalma összességében kétmilliárd forint volt. Ez is jelzi, hogy egyre izmosodó piacról van szó.

A felújított telefonok 30-40 százalékkal is olcsóbbak lehetnek az újakhoz képest, ami nyilvánvalóan vonzó a vásárlóknak, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy a telefonok második élete környezeti szempontból is jótékony. Ma világszerte 1,3-1,4 milliárd új telefont értékesítenek évente, és nagyjából ugyanennyitől is válnak meg felhasználók. A felük megy a kukába, vagy porosodik tovább egy fiókban, míg a másik felük új életet kezdve a másodlagos piacokra kerül.

A Rejoy számításai szerint azzal, hogy százezer ember (a cég nem csak Magyarország területén működik) vett tőlük telefont, szén-dioxid-egyenértékében számítva 2016 tonnányi megtakarítást ért el üvegházhatású gázok kibocsátásban, és a felújított készülékek karbonlábnyoma összességében 63 százalékkal kisebb

Egy-egy telefon előállítása ugyanis nagy környezeti terhelést jelent. A készülékeben található fémek (nikkel, cink, vas, kobalt, réz, stb.) bányászata eleve nagy szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenység, ami gyakran súlyos ökológiai károkozással is jár.

A Francia Környezet- és Energiamenedzsment Ügynökség adatai szerint egyetlen új telefonhoz, ha legalább hároméves életutat nézünk, 286,6 kiló nyersanyag szükséges és 85,2 kiló szén-dioxid-kibocsátás. Egy felújított mobilnál viszont, ami még legalább két évig bírja, csak 25,3 és 7,61 kilóról beszélünk. A gyártáshoz rengeteg vizet is használnak, főleg a processzorok előállítása nagy vízigényű, egy felújított mobil teljes életútjára nézve 76 ezer litert tud megspórolni az újhoz képest, és jóval kevesebb hulladék is termelődik. Összességében egy felújított mobil, még ha abban akkumulátort vagy kijelzőt is cserélnek, környezeti terhelése kétszer, négyszer kisebb, mint egy újé.

De még mielőtt teljes erőből tapsolni kezdenénk a telefonos körforgásos gazdaságnak, álljunk meg egy pillanatra. Az mindenképpen üdvözlendő, hogy nem mindenki akarja birtokolni a legújabb modelleket, de összességében a piacon lévő telefonok száma növekszik, így a felújított telefonok kategóriája tulajdonképpen inkább azt az igényt elégíti ki, hogy az emberek gyakrabban válthatnak telefont.