Az MI-forradalom fenegyereke disztópiába illő gömbökkel mentene meg minket az MI-től

2023. augusztus 30. – 20:09

Az MI-forradalom fenegyereke disztópiába illő gömbökkel mentene meg minket az MI-től
Ricardo Macieira, a Worldcoin egyik regionális vezetője az Orb nevű íriszszkennerrel – Fotó: Annegret Hilse / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Képzelje el, hogy létezik egy kosárlabda méretű, ezüst színű, krómozott gömb, amelynek sima felületét csak egy fekete kör töri meg, ahol az eszköz szemgolyók szkennelésére alkalmas kamerái foglalnak helyet. Ha ez megvan, képzelje hozzá azt is, hogy emberek milliói állnak sorba, hogy a gömb beszkennelje az íriszüket, amelyre nemcsak az új, digitális identitásuk igazolása miatt van szükség, hanem azért is, hogy kioszthassák nekik az egységesített digitális valutájukat.

Ez úgy hangzik, mint egy cyberpunk novella kiindulópontja, de az első ránézésre a legsötétebb disztópiákat idéző projekt nem kitaláció, hanem már évek óta létezik, és Worldcoinnak hívják.

A Worldcoin egy hónappal ezelőtt indult el hivatalosan, és elég jelentős célokat tűzött ki maga elé: egyszerre oldaná meg az alapjövedelmet, a mesterséges intelligencia fenyegetését és az emberek személyazonosságának igazolását, azaz egy rakás fontos, 21. századi problémát. Közben viszont aggályok is vannak bőven, az adatvédelemtől a megkérdőjelezhető pilotprogramokon át egészen odáig, hogy a hangzatos ígéretek mögött egyelőre nincs az égvilágon semmi.

Mi az a Worldcoin?

A Worldcoin-projekt az elmúlt hetekben nagyot futott ugyan a sajtóban, egyáltalán nem számít újdonságnak, maga a koncepció már akkor is két éve létezett, amikor a Bloomberg 2021 júniusában lerántotta a leplet a rejtőzködő startupról. Az egészet az utóbbi években a generatív mesterséges intelligenciát a köztudatba emelő, főként a ChatGPT miatt ismerhető OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman találta ki, aki jelenleg is a projekt elnöke. A projekt mögött álló cég, a Tools for Humanity vezérigazgatója a társalapító Alexander Blania, aki a 2021-ben távozó harmadik alapítótól, Max Novendsterntől vette át az operatív feladatokat.

Altman eredeti ötlete az volt, hogy egy Ethereum-blokkláncon alapuló kriptovalutával megvalósítsák az univerzális alapjövedelmet a világon mindenkinek, aki bizonyítani tudja az egyediségét. A 2021-ben még csúcson lévő kriptoláz helyét azóta átvette a mesterséges intelligencia, és a Worldcoin küldetése is megváltozott: jelenleg azzal turnézzák körbe a világot, hogy egy olyan azonosítórendszert hoznak létre, amellyel megbízhatóan különbséget lehet tenni a mesterséges intelligencia és a valódi emberek között. Ez logikus váltás, és annyiban össze is függ a két dolog, hogy Altman már két éve is arról írt, hogy az MI felfoghatatlan mennyiségű vagyont fog generálni, amit szerinte szét kell majd osztani az emberek között.

Persze az azért némileg ironikus, hogy bár Altman rendszeresen kiáll a technológia szabályozása mellett, az emberek és a gépek közti határok elmosásában pont a másik cége, az OpenAI jár az élen.

Abban viszont nem volt változás, hogy a Worldcoin hogyan szeretné megvalósítani a terveit, a középpontban még mindig a krómozott gömbjük áll, ami hivatalosan Gömb (Orb) néven fut. A Gömbről, amellyel Altmanék az emberek íriszét szkennelik, röviden annyit kell tudni, hogy 50 millió dollárt költöttek a megalkotására, Németországban gyártják, összesen 2000 van belőle és az elmúlt harminc napban ebből 380 volt aktív. A Worldcoin honlapján nagyon részletesen lehet olvasni a Gömb működéséről, és azt külön is érdemes kiemelni, hogy a hardver nyíltan hozzáférhető, vagyis a jövőben elméletileg külsős cégek, sőt magánemberek is legyárthatják az eszközt.

Fotó: Annegret Hilse / Reuters
Fotó: Annegret Hilse / Reuters

A Worldcoin a hivatalos bemutatkozása óta összesen 240 millió dollárt szedett össze a befektetőktől, 2022 októberében megszületett a projektet összefogó Worldcoin Alapítvány, idén márciusban bemutatták a digitális személyinek is felfogható World ID-t, májusban megjelent a World App nevű, kriptotárcaként is funkcionáló alkalmazás, július végén pedig a projekt hivatalos elindulásával a WLD nevű tokenjüket is elérhetővé tették a blokkláncon.

Ez miért jó? Jó egyáltalán?

A Worldcoin küldetése papíron az, hogy egy emberközeli gazdasági rendszert alkosson meg, és egyszerre legyen a legnagyobb digitális azonosító, illetve pénzügyi hálózat, amely a felhasználók kezébe helyezi az irányítást. Ez kétségtelenül jól hangzik, és a projekt támogatói szerint elvezethet egy olyan jövőbe, ahol a folyamatosan fejlődő MI által dominált világban is hiteles, digitális személyinkkel szavazhatunk az életünkről, és ezen keresztül kaphatunk alapjövedelmet is.

Az is jól látszik, hogy a Worldcoin nem egy hétköznapi projekt, elvégre több tízmillió dollárt költöttek egy külön eszközre, hogy a saját elvárásaiknak megfelelő módon tudjanak íriszeket szkennelni. A Worldcoin már a legelején jelezte, hogy ez a folyamat a terveik alapja, és ez így is maradt, függetlenül attól, hogy az egyediség vagy az emberek gépektől való megkülönböztetése van éppen kidomborítva, de azt hozzá kell tenni, hogy ezen túl az egész eléggé hasonlít a bármiféle mögöttes tartalom nélkül fűt-fát ígérő kriptós projektekre, mert

  • a Worldcoin Alapítvány papíron azért jött létre, hogy a protokoll garantáltan közszolgáltatásként működjön, de azt Blania is beismerte, hogy egyelőre nem látszik, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósulhat meg;
  • a WLD nevű token, amelynek a fehér könyv (white paper) alapján az lenne a lényege, hogy a felhasználók kezébe helyezze a protokoll irányítását, de jelenleg csak pénzügyi spekulációra alkalmas, és szakértők szerint az is problémás, hogy az első körben piacra dobott tokenek nagy részét a likviditást biztosító cégek kapták meg, ami az indokoltnál magasabbra hajthatja fel az árfolyamot – a token ára egyébként az első rögzített, 2,34 dolláros árfolyamhoz képest azóta a felére csökkent;
  • a World ID-nek is otthont adó World App pedig az alapítók szerint már most rendkívül népszerű ugyan, a legtöbben alighanem csak azért nyitják meg, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a felhasználók hétről hétre igényelhessék az őket megillető WLD-t.

A projektet egyedivé tevő Gömb ráadásul csak még tovább bonyolítja a helyzetet. A Gömb próbaköre már két éve is gőzerővel zajlott, az érdeklődők akkor az íriszük beszkenneléséért cserébe még más tokenekből, főleg bitcoinból kaptak néhány dollárnyit, és tulajdonképpen a Worldcoin nemrég debütált saját kriptovalutájának is az a lényege, hogy rávegye az embereket az íriszük beszkennelésére. A korai teszteken a Gömbök kezelői is 1 és 5 dollár közötti összeget kaptak kriptovalutákban minden beszkennelt íriszért, vagyis a vállalkozó kedvű felhasználók mellett őket is a pénz motiválhatta, nem pedig az, hogy hisznek a technológiában. A pénzosztás és a Gömb disztópikus kinézete persze végül is hatásos volt,

a cikk írásakor már több mint 2,2 millió ember állt be a Gömb elé, Altman pedig a hivatalos indulás utáni harmadik napon arról írt, hogy nyolc másodpercenként regisztrál valaki a rendszerükbe.

Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy tavaly áprilisban az MIT Technology Review részletes cikkben foglalkozott a témával, ebben többek közt arról írtak, hogy szándékosan fejlődő országokban végezték a teszteket – amit nehéz lenne tagadni úgy, hogy a tokenek 82 százaléka Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában van, és a korai tesztekben részt vevő országok felét a Világbank is ide sorolja –, nem tájékoztatták megfelelően az embereket arról, hogy miben vesznek részt. A Worldcoin hosszú közleményben tagadta a vádakat, Blania a Wirednek nemrég azt mondta, hogy egy apró startup gyermekbetegségeiről volt szó, és más platformokon is többször jelezték, hogy szerintük a valóság egy kis, elferdített szeletét mutatta be a cikk, ma pedig már teljesen máshogy működnek.

Akkor most már nincsenek adatvédelmi aggályok?

Hát, azért de, hiába mondta Blania már két éve is azt a Bloombergnek, hogy átláthatóan akarják intézni a biometrikus adatok begyűjtését, hogy a felhasználók számára is egyértelmű legyen, hogy hogyan használják fel azokat. Az már akkor kiderült, hogy az íriszről készült képet nem fogják tárolni, csak az ebből generált kódot, ami alapján nem lehet beazonosítani senkit, viszont garantálja, hogy ugyanaz az ember ne tudjon kétszer regisztrálni.

Ennek kapcsán Edward Snowden később azt írta, hogy igazából sehogy sem kellene szemgolyókat katalogizálni, Vitalik Buterin, az Ethereum megalkotója pedig egy blogposztjában rámutatott, semmi nem garantálja, hogy a Worldcoin nem gyűjt több adatot, mint amennyit hivatalosan állít – az MIT Technology Review cikkében több Gömbkezelő állította, hogy az írisz szkennelése mellett igazolványt, telefonszámot és emailcímet is kérniük kellett a regisztrálóktól, amit a Worldcoin szóvivője akkor tagadott. Buterin azt is problémaként értékelte, hogy hash alapján azt biztosan ki lehet deríteni valakiről, hogy regisztrált-e a rendszerbe,

sőt, potenciálisan akár ennél jóval több információt is ki lehet nyerni a tárolt kódokból, ami elég ijesztően hangzik.

A Worldcoin korábban minden, a Gömbhöz köthető információt továbbított a Tools for Humanitynek, hogy ezekkel is csiszolgathassák a modelljeiket, de ebből az adattovábbításból most már kivonhatja magát az ember regisztráláskor, úgyhogy valóban volt előrelépés ezen a téren. Még úgy is, hogy a digitális személyink végül a kriptotárcánkat is tartalmazó World Appbe tagozódik be, így még mindig simán azonosíthatók vagyunk, ha tranzakciókat hajtunk végre.

Az sem elhanyagolgató tény, hogy ilyen adatvédelmi aggályok amúgy felmerülnek a hasonló védelemmel ellátott telefonjainknál is, szóval önmagában emiatt nem feltétlenül kell temetni a Worldcoint, az Apple új AR-szemüvegébe is beépített íriszszkennelés pedig sokak szerint nemsokára olyan elfogadott lesz, mint a sok szempontból szintén rizikós, mégis széles körben használt arcképes azonosítás.

Samuel Altman Washingtonban, a szenátus adatvédelmi, technológiai és jogi albizottsága előtt, 2023. május 16-án – Fotó: Win Mcnamee / Getty Images
Samuel Altman Washingtonban, a szenátus adatvédelmi, technológiai és jogi albizottsága előtt, 2023. május 16-án – Fotó: Win Mcnamee / Getty Images

Mindenesetre azt, hogy vannak még problémák, jól mutatja, hogy Kenyában felfüggesztették a Worldcoin működését, majd pár nappal később rendőrök razziáztak egy raktárukban. Franciaországban és Argentínában is elkezdtek már vizsgálódni a Worldcoin miatt, de a bajor adatvédelmi hatóság is aktivizálta magát, mert az európai felhasználók adatait Bajorországban kezeli a cég, az Egyesült Államokban pedig a szigorú szabályozás miatt a Worldcoin egyáltalán nem is érhető el. És hát persze ott van az is, hogy májusban több Gömbkezelő jelszavát lopták el hekkerek – ami úgy is aggasztó, hogy elméletileg ők soha nem férnek hozzá érzékeny adatokhoz –, a World ID-k pedig sokszor kötnek ki a feketepiacon.

Lesz így ebből bármi?

Ezt egyelőre elég nehéz megmondani. A projekt indulásakor maga Altman is azt mondta a Bloombergnek, hogy egy nehézségekkel teli, bizonytalan útra léptek rá, Blania pedig ugyanebben a cikkben arról beszélt, hogy lehet csalásokra és hekkelésekre számítani, pláne így az elején, hiszen közel sem tökéletes a rendszerük. Az sem elhanyagolható tény, hogy a Worldcoin honlapján külön oldala van a kockázatoknak, amelyek veszélyeztethetik a projektet. Ez alapján egyértelmű, hogy ha a WLD belátható időn belül nem lesz hasznos valamire – amire jelen állás szerint minden esély megvan –, akkor az egész projekt a földbe fog állni,

a Worldcoin öröksége pedig annyi lesz, hogy egy sci-fibe illő krómozott gömbbel beszkennelte több mint kétmillió ember íriszét.

Ugyanitt írnak arról is, hogy az adatvédelmi és/vagy kriptovalutákra vonatkozó szabályozások is a projekt végét jelenthetik, ami szintén nem elképzelhetetlen, elvégre adatvédelmi aggályok miatt már több országban vizsgálják a Worldcoint. Az sem ad okot optimizmusra, hogy a Worldcoint egyre többen hasonlítják a Facebook befuccsolt kriptós projektjéhez, a Librához (később Diem), csak a szabályozó szervek és országokat tömörítő szervezetek a globális kriptó helyett azért aggódhatnak, hogy elveszíthetik a kontrollt az állampolgáraik személyazonossága fölött.

Ez különösen fontos akkor, amikor többek közt az EU is digitális személyazonosságot vezet be, és az önmagában nagyon jól hangzik, hogy mindez decentralizáltan, az adatvédelmet is figyelembe véve és az egész világra kiterjedően, kormányoktól és globális szervezetektől függetlenül valósuljon meg. Ha már egyszer meg kell valósulnia, ami Altman szerint elkerülhetetlen. Az is kétségtelen, hogy az egyre hihetőbb deepfake-ek, és captchákat megoldó MI-k korában kell valami, amivel egy ember bizonyíthatja, hogy ember, de egyelőre nem látni, hogy a néhai metaverzum szereplőihez hasonlóan decentralizáltságot hirdető, ám sok tekintetben eredendően centralizált Worldcoin hogyan tudná megvalósítani mindezt.

Felhasznált források

  • What to Know About Worldcoin and the Controversy Around It (TIME);
  • Worldcoin: The Cryptocurrency That Wants To Scan Your Eyeballs (Forbes);
  • I Looked Into Sam Altman’s Orb and All I Got Was This Lousy Crypto (Wired);
  • Worldcoin: The Most Dystopian CRYPTO!? Here Are The Facts!! (Coin Bureau)
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!