A delfinmamák is gügyögnek a delfinbabáknak

A palackorrú delfinek 30 éven át tartó tanulmányozása során megállapították, hogy az anyák füttyének hangmagassága magasabb, hangterjedelme pedig nagyobb, amikor a borjaiknak szólnak – írja a Guardian.

A hétfőn közzétett tanulmányban a kutatók azt írják, a nőstény palackorrú delfinek megváltoztatják a hangszínüket, és egyfajta magas hangú „bababeszédet” használnak, amikor a borjaikkal kommunikálnak.

Hogy az emberek miért használják a bébibeszédet, pontosan nem bizonyított, de a tudósok úgy vélik, hogy az emberi csecsemők nagyobb figyelmet fordíthatnak a nagyobb hangmagasságtartományú beszédre, és a bébibeszéd abban is segítheti őket, hogy új hangok kiejtését sajátítsák el. Nem csak a delfineknél figyelhető a jelenség: korábban egy majom- és madárfajoknál is megfigyelték, hogy a nőstények megváltoztatják a hangjukat, hogy felkeltsék az utódaik figyelmét.

A kutatók 19 floridai anyadelfin jellegzetes füttyét rögzítették, amikor fiatal utódaik kíséretében, illetve amikor egyedül vagy más felnőttekkel együtt úsztak. A fütty egyedi jelzés a delfinek között, arra használják, hogy a füttyök segítségével kövessék egymás helyzetét, és jelezzék a csapat többi tagjának, hogy merre vannak.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint

amikor az anyadelfinek a borjaikat irányítják a füttyszóval, megemelkedik a hangmagasságuk és a hangtartomány is nagyobb annál, mint amikor felnőtt társaikhoz szólnak.

A tudósok több mint három évtizeden át rendszeresen speciális mikrofonokat helyeztek el ugyanazokon a vadon élő delfinanyákon a floridai Sarasota-öbölben. Ebbe az időintervallumba beletartoztak azok az évek is, amikor a borjaikkal voltak, és azok is, amikor nem. A delfinborjak átlagosan három évig maradnak anyjukkal. Peter Tyack a skóciai Saint Andrews Egyetem tengerbiológusa, a tanulmány társszerzője szerint a „gügyögést” mind a 19 megfigyelt delfinanya esetében rögzítették.

A kutatók csak az egyedi jelzőfüttyöt figyelték meg a kutatás során, ezért arra egyelőre nem adtak választ, hogy vajon más „szavak” esetében is használják-e a hangelváltoztatást a delfinanyák – bár a kutatók szerint valószínű, hogy igen. „Logikus lenne, ha a palackorrú delfineknél – egy hosszú életű, erősen akusztikus fajnál – , ahol a borjaknak rengeteg hangot kell megtanulniuk kiejteni a kommunikációhoz, hasonló, utánzásos módon sajátítanák el azokat” – mondta Frants Jensen, a dán Aarhusi Egyetem viselkedésökológusa, a tanulmány társszerzője.