A következő 20 évben 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma Európában

Szimulációk szerint a század közepére, azaz már akár 20 év múlva több mint megduplázódhat (33 millióról 77 millióra) Európában a parlagfűre érzékeny emberek száma. A különösen érintett területek között szerepel Magyarország is, írja a Másfélfok.

Ezek a projekciók elsősorban a klímaváltozást vették figyelembe, de a trendeket az invazív növényfajok terjedésével is befolyásolták. A parlagfű-allergia egy elterjedt egészségügyi probléma lesz Európa-szerte (Skandinávia, a balti államok, valamint Spanyolország, Portugália és Írország nagy részének kivételével), olyan területekre is kiterjedve, ahol jelenleg ez nem gyakori.

A melegedés miatt előbb fog kezdődni a pollenszezon, és ki is tolódik a hossza, az allergén pollenek koncentrációja pedig nőni fog.

Az allergiaszezon kezdetét meghatározza az aktuális időjárás.

Idén enyhe tél volt, így 2023-ban már január 13-án megkezdődött a pollenszezon Magyarországon.

A mogyoró mellett az éger, a ciprus- és tiszafafélék, valamint a kőris virágpora is jelen volt a levegőben az év első hónapjában. Magyarországon három fő pollenszezont különíthetünk el

• január–május: fák virágzása (mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán)
• április–július közepe: fűfélék, csalánfélék, útifű
• július közepe–október: parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj.

Továbbá meg lehet még különböztetni a szezonalitás nélküli allergéneket, úgymint például a poratkákat vagy az állati szőrt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 20 évre vonatkozóan vizsgálta az égert és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg: 2000-2010 között átlagosan a 46. napon indult, 2010. után pedig már a 25. napon. Észak-, Nyugat- és Közép-Európában a nyírfaszezon virágzása korábbra tolódott, és két héttel hosszabb lett az elmúlt évtizedekben. Délkelet-Európában a pollenszám több mint 3-3,5-szeresére nőhet 2,5 fokos globális melegedés esetén.

A magasabb szén-dioxid-koncentráció pedig nem csak közvetlenül (a melegedés által) fejti ki hatását: a növény fotoszintézise fokozódik, több virágot hozhat, ami több pollent tud kibocsátani.

Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, amely az allergia szempontjából szintén nem kedvező, hiszen ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.

Az allergiás megbetegedésekért ugyan elősorban nem a klímaváltozás tehető felelőssé, de tovább ronthat a helyzeten. Az allergia fő vezérlői elsősorban nem-klimatikus tényezők (pl. urbanizáció növekedése, társadalmi és genetikai tényezők), de az éghajlat megváltozása jelentősen hozzájárulhat néhány allergén növény elterjedéséhez, így a meglevő allergiás megbetegedéseket súlyosbíthatja, és újakat okozhat Európában.