Világszerte nő az antibiotikum-rezisztencia a WHO szerint

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentése magas antibiotikum-rezisztenciát mutatott ki világszerte, a tendencia pedig aggasztó. Olyan baktériumok esetében is találtak növekedést, amelyek életveszélyes véráramfertőzéseket okoznak, de olyan kórokozóknál is nőtt az ellenállás, amelyek széles körben elterjedtek a népességben. A WHO jelentéséhez 87 ország 2020-ban közölt adatait vizsgálták meg.

A jelentés szerint magas szintű (50 százalék feletti) rezisztenciáról számoltak be a kórházakban gyakran véráramfertőzést okozó baktériumoknál, például a Klebsiella pneumoniae és az Acinetobacter spp esetében. Ezeket az életveszélyes fertőzéseket jellemzően erős antibiotikumokkal, például karbapenemekkel kezelik. A Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések 8 százalékánál azonban tetten érhető a karbapenemekkel szembeni rezisztencia, ami növeli a kezelhetetlen fertőzések miatti halálozás kockázatát.

Nemcsak a ritkább súlyos fertőzéseket, de a gyakori bakteriális fertőzéseket okozó kórokozók is egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A Neisseria gonorrhoea, egy gyakori szexuális úton terjedő betegség kórokozója több mint 60 százalékos rezisztenciát mutatott az egyik leggyakrabban használt antibakteriális szerrel, a ciprofloxacinnal szemben. Az E.coli több mint 20 százaléka rezisztens volt mind az elsővonalbeli gyógyszerekkel (ampicillin és ko-trimoxazol), mind a második vonalbeli kezelésekkel (fluorokinolonok) szemben.

Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója szerint az antimikrobiális rezisztencia aláássa a modern orvoslást, és milliók életét veszélyezteti. „A globális fenyegetés mértékének valódi megértéséhez és a rezisztenciára adott hatékony közegészségügyi válaszlépéshez növelnünk kell a mikrobiológiai vizsgálatok mennyiségét és minőségét, és adatokat kell szolgáltatnunk minden országból, nem csak a gazdagabbakból.”

Bár a rezisztencia szintje a legtöbb esetben az elmúlt négy évben nem változott sokat, a rezisztens Escherichia coli és Salmonella spp. és a rezisztens gonorrhoeás fertőzések száma legalább 15 százalékkal nőtt a 2017-es arányokhoz képest. További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy mi áll a megfigyelt rezisztencianövekedés hátterében, és ez milyen mértékben függ össze a pandémia idején megnövekedett számú kórházi és antibiotikumos kezelésekkel. A járvány miatt egyébként több ország nem tudott 2020-ra vonatkozó adatokat közölni.

Ami az antimikrobiális szerek fogyasztását illeti, a jelentést benyújtó országok 65 százaléka teljesítette a WHO azon célkitűzését, hogy az elfogyasztott antimikrobiális szerek legalább 60 százaléka az antibiotikumok olyan csoportjából származzon, amelyek egyszerre több fertőzés ellen hatékonyak, és viszonylag alacsony náluk a rezisztencia kialakulásának kockázata.