Minél több gyereke van egy női kutatónak itthon, annál inkább lemarad a fizetése a férfiakéhoz képest
2022. október 26. – 12:55
Az akadémiai pálya elején lévők jövedelmi helyzetét, munkakörülményeit, elégedettségét, tudományos teljesítményét, illetve a COVID-19 világjárvány munkára és magánéletre gyakorolt hatását mérte fel a Fiatal Kutatók Akadémiája egy kérdőívvel még 2021-ben, az eredményeket most tették közzé.
A kérdőívet sokan, 1135-en töltötték ki, ami az MTA 45 év alatti köztestületi tagjainak számához viszonyítva (3 190 fő) igen magas részvételi aránynak tekinthető, írják. A legtöbben, 46 százalék ajdunktusok, tudományos munkatársi besorolással vettek részt benne, de volt sok docens, tanársegéd is. A kitöltők 45 százaléka nő, 55 százaléka pedig férfi volt. Legtöbben gyermektelenek (52 százalék), de 19 százaléknak egy, szintén 19 százaléknak kettő, és 10 százaléknak még ennél is több gyereke volt.
A megkérdezettek fele a saját szavaival is kifejtette véleményét az oktatók hazai helyzetéről, így:
akadémiai szféra alulfinanszírozottsága, álláshalmozás kényszere és az alapbéremelés szükségessége, a pályázati rendszer javítása, „tudományos feudalizmus”, mentális egészség védelme, pályaelhagyás, tudományos utánpótlás nehézségei, oktatói-kutatói életpálya modell szükségessége.
A kérdőív legfontosabb részének tartott, jövedelemről szóló rész markáns különbségekre mutatott rá. A kérdőívben jövedelem-kategóriákat alakította ki, és rákérdeztünk, hogy mennyi és milyen állásban dolgozik a válaszadó, jövedelmének mekkora hányada érkezik az adott megbízási- vagy munkaviszonyból, illetve ösztöndíjból.
Kiderült, hogy a nemek közötti, illetve a Budapest és vidék közötti jövedelmi különbségek szignifikánsak akkor is, ha figyelembe veszik a válaszadók
tudományos besorolását, a munkahelyeik számát, a tudományos teljesítményüket és ösztöndíjaik számát.
A nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenségek hagyományos családmodell érvényesülését jelzik. A nők átlagos jövedelme minden vizsgált életkori kategóriában alacsonyabbnak mutatkozott a férfiak átlagos jövedelménél. A különbség azonban nagyon megnő a 36‒40 éves életkorban: a férfiak jövedelemnövekedésének dinamikája ugyanis nem változik, míg a nőké megáll.
A kutatási eredmények szerint a 36‒40 éves életkorban kialakult jövedelemkülönbség megmarad a 41‒45 éves korosztályban is. Vizsgálták a jövedelmet a gyerekek számához viszonyítva is: az derült ki belőle, hogy noha a gyerektelen nők és férfiak bére között is szignifikáns a különbség, ez még nagyobb lesz a gyerekek számához viszonyítva.
Budapest és vidék összevetésében az látszik, hogy a vidéki jövedelmek átlaga minden vizsgált korosztályban elmarad a budapesti jövedelmek átlagától. Az ösztöndíjakról is szó esett: ezek nagy súllyal szerepelnek a teljes jövedelemben, olyannyira, hogy ezek a bevételek a 26‒30 évesek teljes jövedelmének átlagosan
közel 50 százalékát teszik ki, és ez az átlagos arány kifejezetten magas marad (35 százalék) a 31‒35 éves, valamint a 36‒40 és 41‒45 éves korosztályokban is (mindkettő kb. 25 százalék).
Kiderült az is, hogy a kutatóintézetekben dolgozók általában elégedettebbek a munkájukkal, mint az egyetemeken dolgozók. Az elégedettségben nagy szerepe van a kutatási munkaidőnek, ugyanis ez minél több, annál elégedettebbek a válaszadók.
„Az általános elégedettséget tekintve az egyetemeken és a kutatóintézetekben is magas értékeket kaptunk, ami annak tudható be, hogy a fiatalok többsége szereti a szakmáját. Ugyanakkor a válaszadók általában azt gondolják, hogy a fiatalok számára nem ideális az akadémiai pálya”, írják azzal együtt, hogy a bürokráciát sokan jelentős problémának tartják, különösen az egyetemeken.
Arról, hogy a női tudósok sorsa hogyan alakul Magyarországon, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
