Egy jó állapotban fennmaradt dinoszaurusztetem alapján a kutatók közelebb kerültek az őslények anatómiájának megismeréséhez – írja a Live Science. A Psittacosaurusnak kloákája volt, azaz az ánusza egy olyan nyílás volt, ami egyszerre volt kimeneti nyílás a vizelet, ürülék és a tojás számra, valamint a párzásban is szerepe volt.
Jakob Vither, a Bristoli Egyetem paleobiológusa szerint bár egy kicsit hasonlít a ma élő krokodilok fari nyílására, sok szempontból azért nagyon különböző.
„Ez egy sajátos kloáka, tökéletes és egyedi, a maga módján”
– mondta Vinther, a kutatás vezetője. A tanulmányukat a Current Biology szaklapban publikálták.
A kutatók egy, Kínában talált Psittacosaurusnak ánuszát vizsgálták. A dinoszaurusz labrador méretű lehetett, és tüskés pofája alapján rokoni kapcsolatban állhatott a Triceratopsszal. Vintherék korábban azért vizsgálták az állat maradványát, hogy megállapítsák a színét. Ekkor vették észre, hogy az egyed hátsó fertálya jó állapotban maradt fenn. Észrevettek két puklit a kloáka körül, amik feltehetőleg pézsmamirigyek lehettek, amiket az állat udvarlás közben vethetett be.
Sajnos puhaszövet nem maradt fenn (tehát a pénisz sem), így nem tudni, hogy az egyed nőstény vagy hím volt. Ennek ellenére valószínű, hogy nem sok madárhoz hasonló kloákaérintéses úton szaporodtak, hanem párzó szexszel.
A csapatnak az is feltűnt, hogy a kloáka külső része sötétebb melanint tartalmazott, mint a többi. Előfordulhat, hogy ugyanarra használták, mint a páviánok a piros farpofáikat. Az is erre utal, hogy a vöröses barna hátú dinoszaurusz hasi része világos volt, amitől elüthetett a sötét fenék. A melanin többek között még antimikrobiális védelmet nyújthatott.
Még megkövült ürüléket is találtak a nyílás első oldalánál.
A kloákát egy másik kutatócsoport is vizsgálta, és októberben ki is adtak egy elbírálásra váró tanulmányt. Vinther egy másik projekt miatt megosztotta az eredményeit ezzel a másik csoporttal, és most azt állítja, hogy a tanulmányban az engedélye nélkül használták fel a munkáját. A másik csapat egyik kutatója, Phil Bell szerint egy félreértés áll a vita mögött.
