A turizmus számos országban – ahogy nálunk is – húzóágazat. Sokan élnek belőle és még többen vágynak mindennél jobban arra, hogy felfedezhessék a divatos úti célokat. Ezzel párhuzamosan képtelenség nem észrevenni, hogy ez a tevékenységünk mennyi kárt okoz. Természetesen nem elvárható, hogy ne utazgassunk egyáltalán, de mindezt lehet felelősséggel, fenntartható módon is. Erre gyűjtöttünk össze néhány egyszerű, de hatásos módszert.
Az utóbbi években egyre több olyan „túlturistásodott” célpont lakossága sokallt be az emberáradattól, ami korábban korlátlanul fogadta az utazókat. Ilyen Izland, Velence vagy a Krka Nemzeti Park Horvátországban. Volt, ahol a járvány előtt beutazási korlátozásokat vezettek be, Velence pedig már kitiltotta az óriás tengerhajókat.
Hogy mi a baj a turizmussal, azt néhány mutató gyönyörűen illusztrálja, mindenekelőtt az, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékáért felelős. Ezen belül az, ahogy eljutunk az úti célra, a legjelentősebb (49%), de az ajándéktárgyakhoz kötődő kibocsátás (12%) és a vendéglátás (10%) is jelentős mennyiségű károsanyagot termel. Ezenfelül a mezőgazdaság (8%), a szolgáltatások (8%), a szálláshelyek és az ezekhez kapcsolódó nyersanyagkitermelés, illetve építkezések – például szálláshely és látványosságok – (6%) szintén jelentősen hozzájárulnak a környezetkárosításhoz.
Kevésbé esik szó róla, de a felelőtlen magatartás, például a szemetelés, a dohányzás és az ahhoz köthető minden tevékenység, a természet túlterhelése, például a pazarlás vagy a védett ökológiai helyek túllátogatása ugyanennyire káros.
Minden az utazással kezdődik
A világjárvány miatt azt is észre kellett vennünk, hogy az utazások visszaesése mennyivel kevesebb terhet rótt a környezetre. Különösen a repülőjáratok számának csökkenése jelentett pozitív változást, hiszen ez jár a legtöbb károsanyag-kibocsátással, de az egyéni, autós utazások vagy a turistabuszok is rengeteg terhelést jelentenek. Tíz év alatt (2005 és 2016 között) 60 százalékkal nőtt a repülőjáratok széndioxid-kibocsátása!
Az óceánok esetében pedig különösen sok kár keletkezik a körutazó hajók (cruise) miatt, amelyek évente többezer tonna szennyeződést okoznak. 2017-ben 25,8 millió turista vett részt körutazáson, akik egyenként átlagosan 0,82 tonna szén-dioxid-kibocsájtásért voltak felelősek.
Ezek helyett utazzunk inkább vonattal, de még jobb, ha inkább belföldi vagy környező országbeli célpontokat választunk. Mivel a legkevesebb problémát a gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve az elektromos járművek használata okozza, ha nyaralni indulunk, részesítsük ezeket előnyben. Bátran lehet kombinálni a vonatot kerékpárral, vagy bérelhetünk elektromos kerékpárt a hosszabb, nehezebb terepekre. Ez nemcsak az ökológiai lábnyomunkat fogja csökkenteni, de javítja a nyaralás minőségét is, hiszen aktívabb, mégis ráérősebb ütemben, több minden megszemlélve fedezhetjük fel azt, ahová elutaztunk kikapcsolódni.
A mindent bezsúfoló körutazások és a „fapados” hosszúhétvégék nemcsak a legártalmasabbak és legpazarlóbbak, de a legkevésbé pihentetőek is, mert semmire sincs igazán idő, ezért fogadjuk meg: a „kevesebb néha több”. Minél rövidebb távot teszünk meg utazással, minél inkább kerüljük a túllátogatott helyeket és választjuk a legkevesebb kárt okozó közlekedési eszközöket, annál inkább teszünk a környezetért és persze magunkért is. A túrázás, kerékpározás vagy akár az evezés rengeteg élményt tud adni, érdemes kipróbálni ezeket, hiszen a mozgás alapvetően stresszcsökkentő és segít abban is, hogy jó karban tartson minket.
Utazáshoz kapcsolódó további hasznos és ártalomcsökkentő tippeket ezen az oldalon talál!
Ártalomcsökkentés és felelős magatartás
A tömegturizmus környezetterhelő hatása leginkább a dohányzáséhoz hasonlítható. Ma már mindenki tudja, hogy mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel és a környezetünkkel, mégis rengetegen élnek e káros szokással. Ahogy gyakran helytelenül táplálkozunk, túlzásba visszük az alkoholfogyasztást, túlstresszeljük, túlhajtjuk magunkat, pazarlunk, szemetelünk és a többi.
Kezdve a cigarettagyártással, az ehhez kapcsolódó szállítással, maga a gyártás és a cigaretta fogyasztása is erőteljesen környezetkárosító. Az eldobott csikkek több évtizeden át bomlanak le, miközben a füstszűrőben felgyülemlett károsanyagok és nikotin mérgezi a földet és a vizeket. A dohányzás egyébként is egyike a turizmus problémás elemeinek. A felelőtlen turizmus kapcsán számos esetben bizonyosodott be, hogy a tengerpartokon hagyott csikkek a madarakat, halakat is pusztítják, ezért több strandról, például Horvátországban és Barcelonában kitiltják a dohányzókat.
Azt már tudjuk, hogy a dohányzás káros, azt viszont kevésbé, hogy a fogyasztással kapcsolatos megbetegedéseket a tudomány jelenlegi állása szerint nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány okozza. Az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapította, hogy egyetlen cigaretta füstjében több ezer vegyület található, és ezek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezzel együtt fontos tudni, hogy a nikotin sem veszélytelen: erős függőséget okoz, fogyasztása során megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is.
Lehetőleg semmiképp ne kezdjünk el dohányozni, illetve, ha már dohányzunk, akkor önmagunk és a környezetünk érdekében a legfontosabb, hogy mielőbb szokjunk le róla, ugyanis kizárólag a leszokás tudja hosszú távon biztosítani 100 százalékban a dohányzás ártalmainak csökkentését. Aki viszont valamiért nem szokik le, annak érdemes tájékozódnia az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek, és így a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyag kitettséggel járnak. Ezen technológiák azonban kizárólag olyan felnőtt dohányzók esetében jelenthetnek opciót, akik valamilyen okból folytatnák a dohányzást.
Ilyen platform többek között az e-cigaretta, mely dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a dohányhevítéses technológia, ami működése közben olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. De ide tartozik még még a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna is.
Természetesen ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint, és a hosszútávú hatásaikkal kapcsolatban is még folynak a kutatások. Ugyanis az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes a füstmentes technológiáknál bizonyított (relatív ártalomcsökkentés). Az, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e és ha igen milyen mértékben, arra hosszú távú kutatások szükségesek.
A dohányzás mellett rengeteg kárt okoz az elpazarolt élelmiszer és az ehhez kapcsolódó eszközök, a szemetelés, a palackozott víz és üdítők fogyasztása, a folyamatosan üzemelő légkondicionáló berendezések használata és az, hogy a turisták fokozottan amortizálják az épített és természetes környezetet.
Sok esetben jellemző az is, hogy a túl sok látogató és azok felelőtlen magatartása miatt egy-egy természeti képződmény szó szerint megsemmisül vagy károsodik. Például a látogatók eltesznek emlékbe egy darab cseppkövet, kis kőtornyokat építenek a vizes élőhelyeken, letapossák a védett növényeket, szennyezik a vízpartot. Érdemes feltenni a kérdést, hogy a strigulán és az Insta fotókon kívül mit ad nekünk az, hogy ha odalátogatunk, ahol gyakorlatilag mozdulni se lehet a tömegtől.
A szelíd turizmus jelmondata: „Csak a lábnyomodat hagyd és csak a fényképeket vidd.”
Zöld-szemléletű szálláshelyek
A kifejezés, amit ebben az esetben is érdemes megjegyezni, az ártalomcsökkentés. Ha már úgy döntünk, hogy utazunk és ezzel valamilyen szinten terheljük a környezetet, akkor azt tudatos választásokkal igyekezzünk kevésbé ártalmassá tenni, példáuk a közlekedési eszközeink vagy a szállásunk helyes megválasztásával.
A zöld-szemléletű szálláshelyek arra törekednek, hogy megakadályozzák a túlfogyasztást, ne termeljenek a tevékenységükkel túl sok szemetet, ne pazaroljanak és megújuló energiaforrásból oldják meg a fenntartáshoz szükséges áramszükségletet. Vendégeiket és alkalmazottaikat is takarékoskodásra, fenntartható magatartásra ösztönzik, újrahasznosítanak, nem alakítják át vagy terhelik a környezetet feleslegesen, például nem vágnak ki fákat, odafigyelnek a felhasznált tisztítóanyagok környezetterhelésére.
A legkevesebb teherrel az jár, ha egy zöld szálláshelyet vagy egyszerűen egy kempinget választunk, összegyűjtjük a szemetet, nem dohányzunk és spórolunk a természeti erőforrásokkal – ezzel együtt a saját pénzünkkel is. Válasszuk a tudatos és fenntartható megoldásokat (például a mértékletes evést, ivást) és azokat a tevékenységeket, melyek során nem szennyezzük vagy károsítjuk feleslegesen a környezetet. Jó példa a rossz példára a jetski, a quad vagy buszos városnézés. Ezek helyett választhatjuk a SUP deszkát, kenut, lovagolhatunk, kerékpározhatunk és bejárhatjuk gyalog, tömegközlekedéssel a várost.
A turizmus ilyen formában lehet sokkal kevésbé környezetkárosító és mindamellett lényegesen pihentetőbb is.
További ártalomcsökkentési tippeket talál a Dobjle100at.hu oldalán, ahol a füstmentes kalkulátor segítségével azt is könnyedén kiszámíthatja, mekkora a személyes károsanyag-kibocsátása!
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.