Hát minket meg ki pénzel? Jelentős részben az olvasók, ettől lehet a Telex az ország legnagyobb teljesen ingyenes független hírlapja. Köszönjük, hogy támogatásoddal segíted a munkánkat! Már a támogatónk vagy? Jelentkezz be! Beszállok! Elrejtés

Online életükről kérdeztük olvasóinkat, a válaszok tanulságosak

2025. január 30. – 10:29

Másolás

Vágólapra másolva

A felmérések szerint a magyarok nagyon nagy része ugyan mindennap online van, mégis magas a digitálisan képzetlenek aránya. A Telekom és platformja, a Hello Szülő aktuális kampánya kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy állnak ezen a téren a Telex olvasói. Több mint ötezren töltötték ki kérdőívünket, fiatalok és idősebbek is – most lássuk az eredményeket, amelyeket Mészégető Marcsival, a Hello Szülő főszerkesztőjével értelmeztünk!

Mindennapjaink része az online jelenlét. A neten tanulunk, dolgozunk, barátkozunk, kommunikálunk, tájékozódunk a világról, banki ügyeket intézünk vagy éppen kikapcsolódunk – ezeknél pedig, ahogy a való életben is, jó, ha odafigyelünk pár dologra, hiszen az internet világának is saját szabályai vannak, amiket érdemes ismerni és betartani.

Korábbi kérdőíves cikkünkben arra voltunk kíváncsiak, hogyan állnak olvasóink az átlaghoz képest a kütyühasználathoz, a tudatos netezéshez és hogy látják szüleiket, gyerekeiket ezen a téren. Az eredményekről Mészégető Marcsit, a Telekom családoknak szóló platformja, a Hello Szülő főszerkesztőjét kérdeztük.

Kik válaszoltak?

A több mint 5000 válaszadó majdnem fele-fele arányban nő/lány illetve férfi/fiú, és nagyjából arányos a kormegoszlás is: felük a 31-55 éves korosztályhoz tartozik, 21 százalékuk idősebb, 29 százalékuk fiatalabb ennél.

Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

A többség saját magát digitálisan képzettnek tartja, a legtöbben az egy egytől-hatig – a nagyon képzetlentől a fekete övesig – terjedő skálán ötös szintre teszik magukat ebből a szempontból. Emellett a legtöbben 4-esre vagy 5-ösre pontozták magukat, amikor arról kérdeztünk, mennyire tartják magukat véleményvezérnek a családban. Ugyanakkor a legközelebbi hozzátartozóikról – legyen az fiatal vagy idős – már kevésbé gondolják, hogy képben lennének: a válaszadók legnagyobb része mindössze hármas értéket jelölt meg a rokonának.

Fiatal véleményvezérek és kiposztolt gyerekek

Ha azonban az átlagok mögé nézünk, akkor a két szélső korosztály esetében már nagy különbségeket láthatunk. A 16-21 éves fiatalok túlnyomó része hisz a saját kompetenciájában és ennek megfelelően véleményvezérnek tartja magát a családban. Az 55+-os korosztály tagjainak többsége ugyanakkor a családtagok tudását a sajátjánál nagyobbra tartja, és ennek megfelelően véleményvezérnek sem gondolja magát.

Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

Ezt tükrözi az is, hogy az összes válaszadó majd 90 százaléka a fiatalokat digitálisan képzettebbnek tartja, mint az idősebbeket. Nagy különbség akkor sincs, ha a korosztályok véleményét külön nézzük, de az elmondható, hogy a 16-21 évesek még magasabb arányban gondolják így.

„Az Eurostat 2023-as felmérése alapján a fiatalok 97 százaléka napi szinten jelen van az online térben. Folyamatosan tájékozódnak, kíváncsiak, nyitottak az új dolgokra, ezért gondolhatjuk, hogy ez a korosztály jobban képben van a digitalizáció különböző kérdései kapcsán.” – mondja Mészégető Marcsi. „Nem ritka, hogy egy családban a fiatal állítja be a routert vagy, ő az, aki mindenkit regisztrál az Ügyfélkapu+-ra, esetleg ő vezeti be a család életébe a mindennapokat megkönnyítő applikációkat, például egy iCsekk alkalmazást. Ugyanakkor nem minden területen tájékozottabbak ők, tehát nehéz egyértelmű választ adni. Az kétségtelen, hogy érdemes figyelni rájuk, a digitális kapcsán, egyfelől, hogy tanuljunk tőlük, másfelől, ha bármi veszélyt érzékelünk, akkor segíteni tudjuk őket.” -teszi hozzá a szakértő.

Jó hír ugyanakkor, hogy csaknem az összes válaszadó tisztában van vele: a neten nem minden az, aminek látszik. Több mint 99 százalékuk nem kattintana netbankosnak tűnő linkre, ha az Marketplace-ről jönne, és majd 97 százalék tisztában van azzal is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) akár egy ismerőse hangján is képes megszólalni a telefonban.

Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

Sokkal nagyobb a szórás azonban, ha az a kérdés, hogy megossza-e a szülő a gyerekéről készült képeket a social médiában.

A többség azon a véleményen van, hogy vagy egyáltalán ne posztoljon, vagy legfeljebb akkor, ha nem lehet felismerni a gyereket. A válaszadók több mint a harmada szerint ez legfeljebb akkor megengedhető, ha nincs kiszolgáltatott helyzetben a gyerek a képen.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az 55+-os válaszolók több mint fele szerint egyáltalán ne posztoljon fotót szülő a gyerekéről, míg a leginkább érintettek megengedőbbek a kérdésben: a 16-21 évesek 78 százaléka valamilyen feltétellel elfogadhatónak tartja a posztolást. Míg 30 év alatt nagyon kevesen zárkóznak el teljesen a kiskorú képének megosztásától, 30 fölött már majd 40 százalék mondja, hogy soha ne tegyünk ilyet.

„Mi a Hello Szülőn nem osztunk meg fotót 10 év alatti gyerekről, úgy, hogy a gyerek felismerhető legyen. Még akkor sem, ha vásárolt stockfotóról beszélünk. Ezzel is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy bizony kockázatot rejt, ha kitesszük a gyerekünket az online térbe.” – mondja Mészégető Marcsi.

Online is élünk, de erről keveset beszélünk a való világban

Kérdőívünk kitöltőinek majd 40 százaléka 3-6 órát lóg naponta a neten, míg megközelítőleg 30-30 százalékuk ennél többet, vagy kevesebbet, 1-3 órát netezik.

Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

Talán a felmérés legtanulságosabb eredménye, hogy miközben a legtöbb fiatal mindennap él online életet, az online veszélyekről a családok 10 százalékában, a tudatos kütyühasználatról több mint 18 százalékában soha nem esik szó. Rendszeresen csak minden negyedik családban témák ezek, és a túlnyomó többség esetében csak konkrét kérdés esetén merülnek fel ezek a témák.

Az is elgondolkodtató, hogy a válaszolók ötöde egyáltalán nem követi, hogy mire használja a telefonját, miközben már minden okostelefon részletes statisztikát készít erről. Mindössze 8,5 százalék nézi ezt rendszeresen (az egyáltalán nem (1)-től a rendszeresen-ig (6) lehetett választani), a többség csak alkalmilag figyel rá. A fiatalabbak ezen a téren valamivel tudatosabbak, mint az idősebbek.

Lássuk, miben segít a technológia, ne szorongjunk miatta – mondja a szakember
Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

Mészégető Marcsi is problémásnak látja, hogy kevesen követik, hogy mivel töltik az időt, amikor mobiloznak. „Amikor az online eltöltött időt vesszük górcső alá, akkor nincs egy egyetemes mutató, hogy X óra még rendben van Y óra meg már nagyon gáz. Ha például valaki 3 órát tölt online, de ezalatt csak céltalanul görgeti a social mediát, esetleg olyan tartalmat fogyaszt, ami befolyással van a mentális egészségére, akkor a 3 óra sok. Ellenben, ha 3 órát azzal tölt az illető, hogy nyelvet tanuljon, esetleg képezze magát a különféle online tanulási platformokon, vagy egy új hobbit sajátít el, akkor már nem is sok ez a 3 óra.”

A Hello Szülő főszerkesztője kiemelte, hogy a KSH felmérése alapján Magyarországon 10-ből 4 ember alapvető digitális ismeretekkel sem rendelkezik. „A világ népességének csupán 63 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal, egyértelműen látszik ebből, hogy privilegizált helyzetben vagyunk. Magyarországon stabil az áramellátás és jobb a hálózatunk is, mint sok más térségben a világon, nem beszélve arról, hogy egyre könnyebb okoskészülékhez jutni, amit, ha megtanulunk jól használni, tényleg megváltoztathatja az életünket. A kulcs itt van, hogy felismerjük a helyzetünket, ismerjük a lehetőségeket és tudjunk élni is velük.”

Mészégető Marcsi, a Hello Szülő főszerkesztője
Mészégető Marcsi, a Hello Szülő főszerkesztője

„Az AI-ról valószínűleg mindenki hallott, de azt már nem biztos, hogy sokan tudják, hogy az AI nem egyenlő a ChatGPT-vel. AI alapú az útvonaltervezés is például, hogy csak egyet említsünk a számtalan felhasználási terület közül. És, ha már szóba kerültek a nagy nyelvi modellek: klassz lenne képezni magunkat a promptolás terén, hogy úgy tudjunk utasítást adni akár a ChatGPT-nek vagy személyes kedvencemnek, a Perplexity-nek, hogy valóban hasznos, a mindennapjainkat megkönnyítő információkat kapjunk. Ehhez azonban el kell lépni attól a gondolattól, hogy a nagy nyelvi modellektől olyan infókat kérünk, amelyeket egy egyszerű Google kereséssel is megkaphatnánk.” – ajánlja a Hello Szülő főszerkesztője.

Minden korosztályra elmondható, hogy az internethez, okoseszközhöz való hozzáférés szabályozása, akár korlátozása -önkorlátozása – is hasznos lehet, de erre nincs konkrét irányelv. Egy 10-12 éves gyerek esetén a mobilozás teljes tiltása ma már életszerűtlen, de a mobilidő korlátozása ajánlott. Ugyanakkor annak a felnőttnek, akinek a munkája miatt akár napi 10 óránál is többet online kell lennie, szintén hasznos lehet, ha időnként tart digitális detoxot.

Kép: Telex.hu
Kép: Telex.hu

A digitális korban zajló gyereknevelés számtalan kihívásáról, égető kérdéseiről és örömeiről is olvashattok cikkeket, tippeket, történeteket a Telekom családokat segítő platformján, a Hello Szülő oldalon szakértők és gyerekszerzők tollából is. Az egyik legutóbbi cikkből megtudhatjuk például, hogy Gryllus Dorka kamasz fia hány évesen kapott először mobiltelefont.

Arról, hogy hogyan és mire használják a telefont gyerekek, itt írtunk a Telexen, a gyerekkorban kialakuló függőség témakörét ebben a cikkben dolgoztuk fel, a bántalmazás témakörét pedig ebben az interjúban jártuk körül a Hello Szülő csapatával együttműködve.

A cikk megjelenését a Telekom támogatta

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!