Pimasz úr mocsárjáróra pattanva nyomozta ki, miért nincs áram
2024. április 24. – 10:56
Egy áramszünetet mindig megérzünk. Leáll a mosógép, kikapcsol a tévé vagy mindegyik közül a legrosszabb, elmegy a net. Hiába vállalja a gyártó, hogy 24-48 órán át tartja a hűtő a hideget, fél óra múlva már azon aggódunk, hogy kiolvad a fagyasztó. De mi történik ilyenkor a színfalak mögött, míg újra duruzsolni kezdenek a berendezéseink?
Ha helyzet van, a több mint ötmillió magyarországi lakos áramellátását biztosító E.ON Hungária Csoport szakemberei azonnal cselekednek: drónt vagy kétéltű mocsárjárót is bevetnek az áramkimaradást okozó hiba elhárítására.
Rendhagyó videós riportjában Papp Gergő, azaz Pimasz úr beépült az E.ON hibaelhárító csapatába és utánajárt, mi történik a színfalak mögött áramszünet esetén az első hibajelzéstől az áram visszakapcsolásáig.
A videóban bepillanthatunk a sokszor rendkívüli időjárási körülmények között végzett, olykor akár ezer szakembert is mozgósító, az év 365 napján végzett munka emberi és technológiai hátterébe is. És igen, van benne lánctalpas mocsárjáró kétéltű is.
Képben vagyunk
Az emberek jellemzően értik, hogy miért fordulnak elő rendkívüli időjárás esetén üzemzavarok. Tudják, hogy a szél, a hó, az ónos eső károsíthatja a vezetékeket, a kidőlő fák, leszakadó faágak pedig elszakíthatják azokat – derült ki az E.ON országos reprezentatív kutatásából.
Ahogy az alábbi infografikán is látszik, az ügyfelek a legtöbbször a vihar miatt leszakadt vezetékekkel hozzák összefüggésbe az áramszünetet a kutatás szerint. Ezt jóval lemaradva követi az áramszolgáltató berendezés meghibásodása, majd a túlburjánzott növényzet és a vezetékekre lógó ágak.
A fogyasztók nem tippeltek rosszul, a fentiekkel egybevágnak az E.ON tapasztalatai. A csoport szolgáltatási területén az áramszünetek 57 százalékát okozzák extrém időjárási körülmények, például havazás, jegesedés, villámcsapás vagy szél okozta károk, 14 százalékát a hálózatra dőlő fák vagy leszakadó nagyméretű faágak idézik elő. Az áramkimaradások 5 százaléka külső károkozásra vezethető vissza, például közúti balesetre, gondatlan földmunkavégzésre, míg 3 százalékát üzemzavar megelőzés miatt vagy hatósági kérésre történő biztonsági kikapcsolások okozzák. Az esetek 21 százalékában valamilyen berendezés meghibásodása az ok.
Ma már sokkal kevesebbet kell várni az áram visszakapcsolására, mint akár húsz éve. Az áramszünetek hosszát egy objektív, szolgáltatóktól független mérőszámmal, az úgynevezett SAIDI mutatóval mérik, amely megmutatja, hogy évente átlagosan hány percet kell áram nélkül tölteni áramszünet esetén.
Ez a szám az elmúlt két évtizedben a negyedére csökkent az E.ON szolgáltatási területén. Míg 2001-ben még 228 perc volt, 2023-ra évi 57 percre csökkent, a folyamatos hálózatfejlesztéseknek és automatizálásnak köszönhetően. A lakosság is tud ebben segíteni a vezetékek közelében lévő növényzet rendszeres gondozásával vagy ha bejelentést tesz a vezetékekre rálógó, vagy más módon balesetveszélyt okozó növényekről a szolgáltatónak – hívta fel a figyelmet az E.ON.
Drón és mocsárjáró bevetésen
A veszélyhelyzetek kezelése előre meghatározott protokoll szerint zajlik. Az E.ON üzemirányítási központjaiban a nagy- és középfeszültségű áramszünetet azonnal észlelik, ahol a szakemberek átkapcsolásokat végeznek. Ilyenkor a sértetlen hálózatszakaszokon keresztül juttatják el az áramot a kimaradással érintett háztartásokhoz. Ezt követően indulnak útnak a szerelők a hibaelhárításra.
Az E.ON és a katasztrófavédelem szakemberei szorosan együttműködnek, gyakran egymásnak adják át a terepet a tűzoltók és a hálózatszerelők. Viharok után például jellemző, hogy először a hálózatra dőlt fákat kell eltávolítani, hogy megkezdhessék a javítást a szerelők.
Az egyik legnagyobb kihívás, ha a meghibásodás hagyományos járművel megközelíthetetlen helyen történik. Járhatatlan terepviszonyok esetén az E.ON szakemberei kifejezetten erre a célra alkalmas, sűrű erdőben, meredek vagy mocsaras területen egyaránt könnyen mozgó, lánctalpas kétéltű mocsárjáróval közelítik meg a helyszínt. Drónokat is bevetnek, amelyeket a vezetékhálózat felett repítenek végig a meghibásodás pontos helyének beazonosítására.
Ha képbe kerülne azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán hogy jut el az áram az otthoni konnektorba, Pimasz úr legutóbbi rendhagyó riportjából az is kiderül.
A cikk megjelenését az E.ON Hungária támogatta.