A jópofa Ben Affleck sem tudja megmenteni George Clooney új filmjét

2022. január 12. – 20:49

A jópofa Ben Affleck sem tudja megmenteni George Clooney új filmjét
Ben Affleck és Tye Sheridan az Iskola a pult mentén című filmben – Forrás: Amazon Studios

Másolás

Vágólapra másolva

J. R. Moehringer akkora nagyágyúja lett a memoárírásnak, hogy dolgozott már Andre Agassi visszaemlékezésein, vele készül el Harry herceg nemsokára megjelenő könyve, de mielőtt még nagyon híres emberek adták volna neki a történeteiket, megírta a sajátját. A The Tender Bar arról szólt, hogyan cseperedett fel apa nélkül, anyjával, nagyszüleivel és kedvenc rokonával, Charlie bácsival egy háztartásban egy New York állambeli kisvárosban, hogyan kapta meg az élethez szükséges fontos tanácsokat Charlie bácsi kocsmájában, pontosabban annak pultja mögül, és hogyan lesz aztán egy olyan író, akinek a regényéből George Clooney rendez majd filmet. Ez utóbbi nyilván nem szerepel a könyvben, mert húsz évvel a története után játszódik.

A magyar keresztségben Iskola a pult mentén címet kapó filmváltozat egészen pontosan olyan, ahogy az első bekezdés alapján el lehet képzelni: van egy viszonylag sanyarú körülmények között felnövő fiatal srác, aki felnőtt fejjel visszagondol arra, hogyan is mentek akkoriban a dolgok, és hogy végeredményben azért nem volt rossz élet ez így a relatív csóróságban. Ha a történet ismerős lenne, nemcsak azért lehet, mert száz, ezer ilyesmi van, hanem azért is, mert tavaly ment a Netflixen a Vidéki ballada az amerikai álomról (eredeti: Hillbilly Elegy) című dráma, aminek a főhőse pontosan ugyanezt az ívet járta be, annyi különbséggel, hogy ott a való életben egy trumpista befektető lett az íróból, itt pedig egy Pulitzer-díjas újságíró.

Odáig viszont hosszú út vezet. Amikor megismerjük először J. R.-t (először Daniel Ranieri, aztán a rá sehogy sem hasonlító Tye Sheridan), akkor épp az anyjával költözik vissza a nagyapjához, miután képtelenek voltak megélni a nagyvárosban. Édesapja egy elég link rádiós személyiség, aki még a gyerektartást sem tudja fizetni rendesen, a kisfiút pedig szinte teljesen levegőnek nézi. Szerencsére a nagyszülői házban ott van a Charlie bácsi (Ben Affleck), aki szinte azonnal a gyerek apafigurája lesz. Azért is, mert vicces tanácsokat osztogat, akár kártyázás közben, akár másnaposan, leginkább pedig a pult mögül, ugyanis ő a helyi kocsma tulaja. J. R. pedig ott kezd el járni az élet iskolájába, ahol a csapos a tanár.

A csapos, aki azért nem annyira kókler, mint amilyennek tűnik: olvasott, intelligens, és csak egy egészen picit bunkó, de akkor is a szívéből szól. Pontosan olyan, ahogy egy nagybácsit elképzelünk, Affleck pedig tényleg szórakoztató a szerepben, még ha sok variációt nem visz is ebbe a szívből szóló karakterbe a Good Will Hunting óta. Charlie bácsi ott ragadt abban a nyüves kisvárosban, de ettől még nem kisvárosi bunkó, bár a nőkkel néha tud az lenni.

Moehringer könyvét dicsérte az amerikai sajtó – itt például az a New York Times, amit a filmben egyáltalán nem túl pozitív fényben mutatnak be –, amiért olyan érzékletesen és részletgazdagon mutat be valami annyira közismert dolgot, mint egy csapat férfi, aki a bárpult mellett töltik az életüket.

Ami a könyv prózája, azt Clooney rendezőként egyáltalán nem tudja átültetni filmbe, az Iskola a pult menténben hiányzik bármilyen vizuális érdekesség, egyszerűen jó kiállású, hetvenes évek skanzenje között forgott dráma, korhűen sminkelt és öltöztetett emberekkel. William Monahan forgatókönyvíró (A tégla) annyira nem bízott a véletlenre semmit, hogy egy jövőbeli, már felnőtt J. R. narrálja az egész történetet, amivel aztán tényleg sikerül minden rejtélyt eloszlatni, vagy egyszerűen csak így elmondani nagyon fontos történéseket, amiket nem forgattak le.

Clooney pedig annyit tud tenni rendezőként, hogy telepakolja zenével a filmet, faltól falig korabeli slágerekkel, amik még pluszban narrálják a történéseket. Valaki szakít? Szóljon Paul Simontól a 50 Ways to Leave Your Lover. J. R. belép az egyetemi koleszba? Mehet a Modern World a Devótól. Ennek még lehetne értelme, hiszen a főszereplőnk édesapja rádióban dolgozik, ahol a legújabb slágereket jelenti be, de ugyanennek a főszereplőnek egyáltalán nem ismerjük a viszonyát a zenével, csak azzal a dörmögő hanggal, aki két szám között megszólal. Az Iskola a pult mentén egy Golden Earring-számmal kezdődik, és egy Steely Dannel végződik, a kettő között pedig olyan, mintha egy boomer lejátszási lista szólna, amit csak pár életbölcsesség szakít meg. És amikor azt gondoljuk, hogy több életbölcsességet és slágert nem tudunk már elviselni, akkor jön Clooney és Monahan, és ledobnak egy ír akcentussal beszélő idős papot is, akivel a hit kérdéseit is meg tudja vitatni a hősünk.

És azok az életbölcsességek sem olyan eget rengetőek, Charlie bácsi egyik legfontosabb tanácsa a fiatal srácnak az, hogy tartson a pénztárcájában mindig egy kis dugipénzt, amit sosem iszik el. Az Iskola a pult menténben ugyanis rettenetesen fontos az ivás (viszonylag hamar kiderül, hogy J. R. nemtörődöm édesapja alkoholista), iszik Charlie bácsi, vedel minden vendége, de sosem részeg senki. Ha valaki részeg, akkor annak nagyon fontos szerepe lesz majd a történet katarzisában, ami elkerülhetetlenül közeleg a film vége felé menet. Kár, hogy abban nincsen Charlie bácsi.

Az Iskola a pult mentén az Amazon Prime Video kínálatában látható.