Grecsó Krisztián: Esték otthon

„De olyan, mintha a régi falu soha nem lett volna, és ez nem jelenti azt, hogy most ne lenne ott semmi, vagy hogy ne dolgoznának érte sokan sokat, hogy a mai falu, általánosságban, rosszabb lenne,...

Grecsó Krisztián: Rambo, Makó, szalsza (a félelemről)

„Rémülten szeretnék szeretkezni, de ehhez kevés vagyok, a lánynak valószínűleg ezzel van baja, nem az a rossz, hogy soha nem akart volna különbet nálam, hanem hogy reszketeg vagyok.” Az e heti...

Grecsó Krisztián: Ki a fene vagy te?

„Mikor maradtam a senki földjén, amiről véletlenül sem merném azt gondolni se, hogy középen lenne?! Ott nincs semmi, üres, mint a hagyma.” Az e heti Telextárca egy fejlődéstörténet – ahogy a szerző...

Grecsó Krisztián: Megélni az idei karácsonyt

„Okosan és beosztóan élek, jól bánok pénzzel és idővel, nem etetem a gyereket kakaószármazékokkal, se pizzával, és mindig igazat mondok, szóval, várhatom, hogy jöjjön hozzám is a Jézuska.” A...

Grecsó Krisztián: Kikerül és áthalad, avagy Pesten a helyzet?

A szemérem, az hiányzik, elszabadult, kiömlött a szégyentelenség, a rengeteg kitérdelt melegítő mind üzen, azt sikítják, hogy mindegy, már nem számít. Telextárcák.

Örökké tehetségesek

Már nem szeretném megrázni őket, hogy „mit műveltek?!”, „mit adtok el, és mennyiért?!”, hogy „de hát, fiúk, mi nem ezek voltunk!”.

Kövess minket Facebookon is!