Biró Zsombor Aurél: Sanghaj, hat negyvenegy

„Órákon át bolyongunk szobáról szobára, minden hálót megnézünk, de nem hagyjuk ki a konyhákat meg a nappalikat se, végigjárjuk az összes közös otthont, amiben együtt élhettünk volna.” A Telextárcák...

Biró Zsombor Aurél: Mellőzöttek

„Amikor nagy ritkán dumáltunk Facetime-on, éreztem, hogy igazából nem rám kíváncsiak, csak a megerősítést akarják tőlem, hogy jól döntöttek, megérte új életet kezdeni Berlinben.” Az e heti...

Biró Zsombor Aurél: Szalámi, sajt, üdítő

Apám hazavitt egészen a kollégiumig, halvány mosoly ült ki az arcára, úgy vette elő a kesztyűtartóból nagyapám karóráját. Büszke vagyok rád, mondta, és segített rácsatolni a csuklómra. Jó szorosra...

Bíró Zsombor Aurél: Hogyan térdeljünk

Apám felvonja a szemöldökét. Kivont kard, csőre töltött fegyver. Miért van az, hogy csatatérnek képzelem a közöttünk elnyúló csendet? Telextárcák, Bíró Zsombor Aurél írása.

Kövess minket Facebookon is!