Pusztuló part, vándorló világítótornyok, náci bunkerek Európa egyik leglaposabb országának legmagasabb hegye. A Földgömb magazin Dánia nyugati partvidékén csatangolt.
Dánia az előkelő harmadik helyet foglalja el az európai országok alacsonysági listáján: ha az országokat a legmagasabb pontjuk alapján növekvő sorba rendezzük csupán Vatikán és Monaco előzi meg. (Frissítés: feltéve, hogy Feröert és Grönlandot ezúttal nem számítjuk Dániához.) Az adatok tükrében kifejezetten kellemes meglepetés, hogy ez az ország egyáltalán nem asztallap simaságú. Inkább dimbes-dombos és néhol aránylag meredek, bár értelemszerűen nem túl nagy szintkülönbségű lejtők is előfordulnak. Akadnak köztük tájképileg látványos és kialakulásukat tekintve különleges helyszínek is, amiket a Földgömb magazin munkatársa járt be nemrég.
Mint a lap írja, a szinte állandóan fújó erős, nyugatias szelek jól jönnek a szélenergia-termelésében, de a tengerpartoknak már kevésbé. A gyakori viharok folyamatosan korbácsolják az Északi-tenger vizét, és hajtják neki a tengerpartnak. Az erős hullámzás rombol és épít. A rombolás különösen a Jylland-félsziget észak-nyugati részein látványos, ahol a 40-50 m magas partokat kitartóan pusztítja az abrázió. Évente 1-1,5 méterrel hátrálnak itt a partok. Ami ezer évre kivetítve már 1-1,5 km-t jelent! A középkor óta egyes helyeken ennyivel szorult hátrébb Dánia.
Ezen a tájon fekszik néhány látványos dán „hegy”: a Rubjerg, a Bulbjerg és a Bovbjerg. Ezek közül legészakibb a Rubjerg, mely több szempontból is különleges. Itt nemcsak a tengeráramlás hordja el a homokot, hanem a szél is. Egy viszonylag rövid, 2 kilométeres szakaszon szaharai látványt idéző hatalmas homokdűnét halmozott fel a szél. Maga a dűne ebben a formában viszonylag fiatal, mindössze néhány száz éves. Másrészt a part itt is pusztul, és e kettős folyamat középpontjában áll a híres világítótorony, melyet a szél általi eltemetés és a tengerpart felőli leszakadás egyszerre fenyeget!
Évtizedes töprengés után a torony mellett álló, homokkal félig már betemetett házakat 2009-ben lebontották. 2023-ra pedig a toronynak is össze kellett volna dőlnie, ám 2019-ben léptek a hatóságok: a világítótornyot egyben sínekre emelték, és 70 méterrel odébb vontatták. Ezzel pár évtizedre – de korántsem örökre – sikerült a problémát megoldani.
A Rubjergtől délnyugatra elhelyezkedő Bulbjerg csípős nyelvűek szerint a Jylland-félsziget egyetlen igazi sziklája, ami tehát nem homokból, agyagból, vagy más efféle törmelékből áll, hanem „valódi kőzetből”, azaz mészkőből, még pontosabban „kréta mészkőből”. Ez egy viszonylag puha, jól formálható mészkőféleség, mely nevének megfelelően írókrétának is használható, kialakulása pedig a földtörténet kréta időszakára esik.
A bulbjergi magaspartban van valami terepasztalszerű, hiszen a szikla alapterülete mindössze 200x50 méter, magassága pedig 47 méter. Ám akad itt bőven látnivaló: a parti homok egyes részein kisméretű szélformák alakulnak ki, a szikla tövében szépre csiszolt kavicsokat gyűjtögethetünk, a mészkőben pedig sötét tűzkőrétegeket figyelhetünk meg. A legizgalmasabb mégis, hogy a fejünk felett folyamatosan megy a csivitelés. A fal ugyanis tele van háromujjúcsüllő-fészkekkel.
A sziklára felkapaszkodva elénk tárul a széles tenger. Ahonnan bármikor érkezhet egy ellenséges invázió... Legalábbis a német hadvezetés a II. világháborúban ettől rettegett. Hitler koncepciója volt az Atlanti Fal, egy olyan védelmi rendszer, ami a spanyol–francia határtól egészen Norvégia északi csücskéig húzódik. Ennek része a dán partszakasz is, ezért amikor Németország megszállta Dániát, több ezer bunkert építettek a Jylland-félsziget atlanti partvidékén. Ezek nagy részét később lerombolták, vagy egyszerűen csak hagyták pusztulni. De amint kezdett a háború történelmi távolságba kerülni, a dánok rájöttek, hogy talán érdemes lenne az építményeket múzeumként megőrizni. Ennek jegyében ma már több bunker is látogatható.
Bulbjergtől déli irányba tovább követve a tengerpartot, Agger Tangénál zsákutcába kerülünk. Pontosabban kompra kell szállnunk, hogy átkeljünk egy 1 kilométer széles tengerszoroson. A Bovbjergen is egy remekbe szabott világítótorony őrködik 1877 óta. Amire szükségük is van a hajósoknak, mivel a környéket korábban „Vaspartnak” nevezték, annyira sok hajó szenvedett a közelben hajótörést. Ez a szakasz a parterózió szempontjából is az egyik legdurvább terület volt, így nem csoda, hogy itt kezdték meg a partvédő művek kiépítését már 1874-ben, ami világszinten is a legkorábbi ilyen munkák közé sorolható.
Mint minden országban, itt is lényeges kérdés, hogy hol van az ország legmagasabb pontja? Ez a pont a Møllehøj (170,86 m), ami csak 2005 óta viseli Dánia főcsúcsa címet. A Møllehøj annak következtében tört az élre harminc éve, hogy a korábban legmagasabbnak vélt Yding Skovhøjról kiderült: a tetején bő 1,5 m magas bronzkori sírhalom van.
Pontosabban ezt tudták már korábban is, de úgy vélték, hogy a hegy magasságába ez is beleszámít. 2005-ben azonban úgy döntöttek, hogy semmiféle emberi magasítás, még egy sírhalom sem vehető figyelembe az ország legmagasabb természetes pontjának kijelölésekor. Márpedig az Yding Skovhøj magassága a sírhalom nélkül csupán 170,77 m, azaz 9 cm-rel a Møllehøj alatt van.
A többi skandináv országtól eltérően Dániában tilos a vadkemping. Valójában azonban mégis található erre lehetőség, de csak előre kijelölt helyeken. Sok száz táborhely van az országban, ahol egy-két egyszerű esőkunyhó várja a táborozni vágyókat. Ezek jól megépített fabódék, melyekben egy sima, kissé megemelt, vízszintes padlón épp elfér egymás mellett 4-5 ember matraca és hálózsákja.
A kunyhók mellett általában toalett és vízvételi lehetőség is található, valamint egyszerű faasztal padokkal és tűzrakó hellyel. Aki először ér ide, azé a ház, de számos kunyhó esetében interneten lehet előre foglalni. Hangulatos, természetközeli helyeken alhatunk így Dániában, szél- és esővédetten, legálisan, ingyen. Érdemes kipróbálni.
A cikk teljes terjedelmében a Földgömb magazinban olvasható.
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk.
További skandináviai túrák a Szépkilátáson:
