A vb-n elkezdték negyedekre játszani a focit

Ahogy minden sportág, úgy a labdarúgás is fejlődik, a 2026-os, három országban rendezett világbajnokságon is mutatkozott be jó pár új szabály a globális közönségnek. Pár dolog viszont aránylag konstans, amióta foci a foci: a csapatokat 11 fő alkotja, a pálya téglalap alakú, a játékidőt pedig két, egyenként 45 perces félidő adja ki.

Kivéve, hogy pont a mostani foci-vb-n egyre inkább úgy néz ki, a focit már nem félidőkre, hanem negyedekre játsszák.

A világbajnokságot rendező FIFA 2025 decemberében jelentette be, hogy a 2026-os vb-n az időjárástól függetlenül az összes, tehát mind a 104 mérkőzésen lesz ivószünet. A háromperces leállásokat mindkét félidő 22. percére időzítik, és azért lesz minden meccsen kisebb leállás, hogy az egész tornát nézve minden csapat és játékos egyenlő feltételekkel vegyen részt a mérkőzéseken, ne legyen kivételezés abban, kinek jár plusz pihenő és kinek nem. Persze, ez ott, ahol fedett, légkondicionált stadionban játszanak, kevésbé indokolt, mint mondjuk a miami vagy San Franciscó-i forróságban és párában.

Korábban is létezett az ivószünet, de az szigorúbb keretek közé volt szorítva: akkor lehetett az adott félidő 30. percében megállni, ha a hőmérséklet elérte a 32 Celsius-fokot.

Persze fontos kitétel, hogy a labdarúgás szabályait alkotó testület, az IFAB ragaszkodik hozzá, hogy ezek nem ivó- vagy épp hűtőszünetek, hanem „hidratációs” játékmegszakítások, de a lényegen nem változtat az elnevezés.

Egy kis plusz pénz soha nem árt

A FIFA és a közvetítő csatornák részéről persze remek lehetőséget teremt egy ilyen, háromperces leállás, hogy plusz reklámidőre tegyenek szert. A vb meccseit Amerikában közvetítő FOX kapott is a szurkolóktól, amiért még itt is reklámoztak – a Mexikó–Dél-Afrika nyitómeccsen például kicsit le is maradtak a játékról, mert későn kapcsoltak vissza az élő adásra a reklámszünetről. A FIFA ezért végül néhány nap fontolgatás után nem büntette meg az amerikai közvetítőpartnerét. Itthon az M4 Sport a stúdióba kapcsol vissza rövid időre egyébként.

Újabb dimenzió a sakkjátszmában

Az, hogy van egy ilyen fix játékmegszakítás, önmagában bele tud szólni a játék alakulásába, hiszen egy épp lendületben levő, az ellenfélre nagy nyomást helyező csapat megtorpanhat, míg az ellenfél pont, hogy fellélegezhet. Ezt láthattuk a Dél-Korea–Csehország meccsen is, ahol a csehek nagyon komoly fölényben játszottak a hidratációs szünetig, utána viszont megtorpantak.

Szakmai oldalról a legérdekesebb fejlemény, amit magával hoz a 22. perces leállás, hogy viszonylag gyorsan kiderül majd, melyik edző tud a leghatékonyabban belenyúlni a játékba, mintha egy időkérése lenne.

Jó pár meccsen ugyanis nincs is hőség, ami indokolná a leállást, így az edzők már jóval a félidő előtt az egész csapatot el tudják igazítani. Az ivószünetes-hidratációs leállásos megszakítás nélkül ugyanis csak egy-egy játékost tudott elkapni az edző eddig az oldalvonal mellett, hogy aztán az adja tovább a taktikai utasítást mindenkinek.

Most viszont változott a helyzet. Az USA–Szenegál barátságos meccsen az volt látható, ahogy az amerikaiak szövetségi kapitánya, Mauricio Pochettino a segédedzője által tartott laptop kijelzőjére mutogatva magyaráz a játékosainak. Az egész pontosan olyan volt, mintha kézi-, kosár- vagy vízilabdás időkérés lenne. A május 31-i mérkőzés után, amit az USA 3-2-re megnyert, Pochettino arról beszélt, hogy nem biztos benne, hogy a vb alatt engedélyezett lesz-e a hasonló eligazítás.

Az Athletic azóta kiderítette, hogy a jelenlegi szabályok alapján semmi probléma nincs ezzel, azt ugyanis semmi nem tiltja, hogy a szövetségi kapitány vagy a segítő elektronikai eszközt, így akár laptopot használjanak, és az ivószünetre sem vonatkozik semmiféle kitétel ilyen szempontból. Annyiban más csak a helyzet a vb-n, hogy a játékosok nem léphetik át az oldalvonalat, így nem tudják teljesen körbevenni Pochettinót és a laptopját.

Laptop nem, de taktikai utasítás volt a Brazília–Marokkó meccsen, amin nem sokkal a megszakítás előtt szerzett vezetést Marokkó. Carlo Ancelottinak pont kapóra jött a 21. percben született találat után a hidratációs szünet, gyorsan, az egész csapatnak el tudta mondani a gondolatait, hat perccel később pedig már egyenlő is volt az állás. Oké, Vinícius nagy villanása legalább annyira kellett ehhez, mint Ancelotti variálása, de a leállás után egyből jobban kezdtek játszani a brazilok. „El tudsz magyarázni egy problémát a játékosoknak, taktikai utasításokat tudsz adni, ami jól jöhet” – mondta Ancelotti a mérkőzés után.

Nem a brazilok az egyetlenek, akik a megszakítás után nem sokkal betaláltak. A Kanada–Bosznia-Hercegovina mérkőzésen a társházigazda percekkel az újraindulás után egyenlített a csereként beállt Cyle Larin góljával, Skócia szintén nem sokkal az ivószünet után volt eredményes Haiti ellen, de Ausztrália is hasonlóképp szerzett vezetést a törökök ellen a végül 2-0-ra megnyert mérkőzésen.

Az már az eddig lejátszott 12 mérkőzés alapján is látszik, hogy a leállás inkább a hátrányban levő csapatnak kedvez, mert a szünet megfogja az épp lendületben levő csapatot. Ezért akár eddig nem létező taktikai elemként bejöhet az is, hogy egy meglepetésre vezető csapat – főleg a második félidőben – időhúzással jusson el a megszakításig, hogy ezzel is időt nyerjen a mérkőzésen.

Hasonló okokból lendületszünetnek hívja a megszakítást Emma Hayes, az amerikai női fociválogatott szövetségi kapitánya, aki úgy véli, hogy a hátrányban játszó csapat az egyértelmű nyertese az ilyen leállásnak. Hozzátette, hogy néha nem is taktikai utasítások kellenek az ilyen szünetekben, elég, ha kicsit isznak a játékosok és meg lehet őket nyugtatni.

A vb további részében, főleg az egyenes kieséses szakaszban kulcsfontosságú lehet, ha egy edző gyorsan, 22 perc után érdemi változtatásokkal tud belenyúlni csapata játékába, és nem csak a félidőben tud alakítani az eredetileg felvázolt stratégián.