Viszlát, időhúzás, helló, kiterjesztett VAR – csomó új szabállyal érkezik a foci-vb

Nyakunkon az idei futball-világbajnokság, egészen pontosan csütörtökön, magyar idő szerint este 9-kor kezdődik majd a torna nyitómeccse, ahol az egyik házigazda, Mexikó játszik majd Dél-Afrikával. Az idei vb-t sok dolog miatt lehet várni, köztük például azért is, mert ez lesz az első nagy torna, ahol már érvényben lesznek a labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) által idén elfogadott változtatások és új szabályok, amelyekkel a szervezet főleg az időhúzásnak üzent hadat. A csapatoknak pedig érdemes is lesz odafigyelniük, mert egy felkészülési meccsen már kiderült, hogy ellenkező esetben könnyen hátrányba kerülhetnek. Az újdonságok röviden:

• piros lap fog járni azért, ha egy játékos egy vitás helyzetben eltakarja a száját;
• ugyancsak piros lap fog járni azért, ha egy játékos egy bírói döntésre válaszul levonul a pályáról, vagy ha az edzői stáb bármely tagja erre buzdítja a játékosait;
• a kapuskirúgásokat és a bedobásokat egyaránt 5 másodperc alatt el kell majd végezni, máskülönben az ellenfél jöhet szöglettel (előbbi esetben), vagy azonos helyről bedobással (utóbbi esetben);
• a lecserélt játékosoknak 10 másodpercük lesz elhagyni a pályát, ha az nem sikerül, a helyükre érkező játékosnak legalább egy percet kell várnia, ezután állhat csak be a következő játékmegszakításnál;
• a pályán történő ápolások után az ápolt játékosnak egy percre le kell majd mennie a pályáról;
• a videóbíró több olyan dolognál is közbeavatkozhat majd, ahol eddig nem tudott – tévesen megítélt szögleteknél, a labda játékba hozatala előtt történt szabálytalanságoknál, második sárga lapos kiállításoknál és a rossz játékosnak kiosztott lapoknál is.

Az IFAB az újdonságok nagy részét február végén fogadta el, és már akkor közölte, hogy ezek a labdarúgás szabályait összesítő kiadvány idei változatának megjelenése, azaz július 1-je előtt érvénybe is lépnek majd, így a vb-n már ezekhez kell tartaniuk magukat a csapatoknak. Ugyanekkor jelezték, hogy két, akkoriban történt botrány miatt egyeztetések kezdődnek újabb módosításokról is, április végén pedig a szervezet megszavazta, hogy piros lappal büntessék azokat a játékosokat, akik egy pályán történő vita közben eltakarják a szájukat, és azokat is, akik egy játékvezetői döntésre válaszul elhagyják a pályát.

Előbbivel arra reagált a változtatást kezdeményező FIFA, hogy februárban a Bajnokok Ligája rájátszásának első fordulójában a Real Madrid brazil támadója, Vinícius Jr. azt állította, hogy a Benfica argentin játékosa, Gianluca Prestianni a mezét a szája elé húzva majomnak nevezte őt. Prestianni végül hatmeccses eltiltást kapott, miután a vizsgálat arra jutott, hogy nem rasszista, hanem homofób módon szólt be a brazilnak. A másik szabállyal az ellene megítélt tizenegyes miatt levonuló, az Afrika-kupát megnyerő, aztán két hónap múlva a címétől megfosztott szenegáli válogatott ügyére reagált az IFAB – ezentúl ha valaki így tesz, azt kiszórhatja a bíró,

ha pedig az egész csapat lemegy a pályáról, azzal gyakorlatilag feladják a mérkőzést, amit így automatikusan az ellenfél nyer meg.

Az Athletic cikke szerint a FIFA bírókat tömörítő bizottságának elnöke, Pierluigi Collina a május végi hivatalos bejelentéskor meg is magyarázta a változtatásokat. A szájeltakarásnál így kiderült, hogy alapesetben továbbra is el lehet takarni a szájat, de vitás helyzetekben nem, mert ott ez szerinte egyértelműen azt jelenti, hogy az illető is tudja, rosszban sántikál. Hogy a gyakorlatban hogyan fogják eldönteni a játékvezetők, hogy mi számít konfliktusos helyzetnek, az érdekes kérdés. Azért is, mert Vinícius az őt ért inzultus után lement a pályáról, amit akár az ellenfelét nem szankcionáló játékvezetői döntés elleni tiltakozásként is lehetne értelmezni.

A februárban elfogadott módosításokra áttérve először nézzük meg a kiterjesztett jogköröket kapó VAR-t, mert egyértelműen itt volt a legtöbb változtatás. A VAR eddig alapvetően négy esetben tudott közbelépni: góloknál, tizenegyeseknél, piros lapoknál és tévesen kiosztott piros lapoknál. Ezeken belül sok mindent lehetett nézni, mondjuk, például azt, hogy egy megítélt büntető előtt nem történt-e olyan szabálytalanság a támadó csapat részéről, ami miatt már meg kellett volna állítani a játékot, de voltak olyan szituációk, ahol a később egyértelműen látható hiba ellenére sem lehetett lépni. Ezen javított most az IFAB az új jogkörökkel.

A VAR a vb-n már beavatkozhat akkor is, ha egy játékos jogtalanul kapta meg a második sárgáját, ami a kiállításához vezetne, a rossz játékosnak kiosztott sárga lapoknál is szólhatnak a játékvezetőnek, megváltoztathatják a tévesen megítélt szögleteket, és ami talán a legfontosabb, a rögzített helyzeteknél a labda játékba kerülése előtt történt szabálytalanságok miatt is javasolhatják az eset megnézését a bírónak. Collina itt elmondta, hogy a szögletek visszavonása szerinte nem fogja lassítani a játékot, mert a VAR csak akkor fog szólni, ha a megítélés és az elvégzés közben egyértelműen meg tudták állapítani, hogy a játékvezető hibázott.

Collina azt mondta, a szögletek elvégzése viszonylag sok időt vesz igénybe, meg kell várni például, hogy a védők is átérjenek a másik kapu elé, és ha ez alatt születik döntés, akkor lehet változtatni. Szerinte nincs rendben, hogy egy tévesen megítélt szögletet el lehet végezni, és úgy véli, hogy a szurkolók sem örülnének annak, ha a csapatuk azért esne ki, mert a VAR azt pont nem vizsgálhatja. Az Athletic szerint viszont jelenlegi formájában könnyű kijátszani a rendszert, például azzal, hogy egy csapat gyorsan elvégzi a szögletet. Az előrehúzódó védőknek is okozhat problémát, ha hirtelen mégis kirúgás következik, miközben ők éppen szögletre készültek.

A pontrúgásoknál történő szabálytalanságokról is hosszasan beszélt Collina, ahol a VAR ezentúl közbeavatkozhat, ha úgy látják, hogy a szabálytalanságnak közvetlen hatása volt egy gólra, egy befújt tizenegyesre vagy egy kiosztott lapra. Ha volt ilyen, a VAR javasolhatja a bírónak az eset visszanézését, és ha ő is lát szabálytalanságot, akkor meg kell ismételni a szögletet vagy szabadrúgást. Collina itt az angol válogatott Ben White márciusi, Uruguay ellen szerzett gólját hozta fel megszüntetendő példaként, és hát valóban, az angolok nemcsak ott, hanem már előtte is elég érdekesen akadályozták az uruguayi játékosokat a tizenhatoson belül.

Kassai Viktor az osztrák nemzeti hírügynökségnek nyilatkozva egyébként azt mondta, hogy szerinte a VAR nem fog sokkal többször közbeavatkozni, mint eddig, mert azok a dolgok, amikre most kiterjesztették a működését, nagyon ritkán fordulnak elő. Kassai elmondta, örül annak, hogy a FIFA gyorsítani akarja a játékot, a Bajnokok Ligájában például szerinte nagyjából 55 percet fociznak a játékosok a 90-ből, ha valamelyik csapat előnybe kerül, csak megpróbál mindent megtenni, hogy lepörgesse az órát. Szerinte az sem baj, hogy a vb-n debütálnak a szabályok, hiszen ezt az egész világ nézi.

Azt Collina is hangsúlyozta, hogy a VAR kiterjesztésével együtt is egyértelműen az a célja, hogy gyorsítsák a játékot és megvágják az időhúzást, amire több új szabály is született. Az IFAB nagyon elégedett volt azzal a tavaly bevezetett szabállyal, mely szerint a kapusok nyolc másodpercen túli időhúzása közvetett szabadrúgás helyett szöglettel legyen büntetve, ezt terjesztették ki a kapuskirúgásokra és a bedobásokra is. Mindkettőnél öt másodperc lesz a maximum, ezután előbbi esetben szögletet, utóbbiban azonos helyről megítélt bedobást kap a másik csapat. Collina szerint ez a gyakorlatban nem lesz észrevehető, a játékosok szerinte tiszteletben fogják tartani ezeket a limiteket.

Azt is elmondta, hogy kontextustól függően lehetnek megengedőbbek a játékvezetők is – például ha egy hosszú bedobásnál az ezt elvégző játékos távolról érkezik az oldalvonalhoz.

Nem lesz viszont ilyesmi a cserékre bevezetett, az MLS-ben egy ideje már létező tíz másodperces limitnél, itt csak a sérülések és a legrövidebb úton való lejövetelt akadályozó biztonsági okok menthetik fel a játékosokat. Itt egyszerű a szabály: ha a lecserélt játékos tíz másodperc alatt nem megy le, akkor a cseréjének egy percet kell várnia, utána állhat csak be a következő játékmegszakításnál. Ez azt jelenti, hogy akár percekig is játszhat hátrányban egy csapat, ha itt hibázik, és ez már a gyakorlatban meg is történt, Izland úgy kapott ki nemrég Japántól egy felkészülési meccsen, hogy pont akkor kaptak gólt, amikor emiatt csak tízen voltak a pályán.

Szintén egy percet kell majd a pályán kívül tölteniük azoknak a játékosoknak, akiket az orvosi stábnak kellett ápolnia. Ennek célja nyilván az, hogy senki ne húzza azzal az időt, hogy sérültnek tetteti magát, és erre vannak is már működő példák. Az angol bajnokságban például évek óta létezik hasonló szabály, de ott kifejezetten fejsérüléseknél alkalmazzák, és a játékosnak csak fél percet kell a pályán kívül töltenie. Ott amúgy ez is jelentősen csökkentette a pályán történő ápolások számát, de az IFAB a jelek szerint nem érezte elég elrettentőnek a 30 másodpercet. Egy volt angliai játékvezető az ESPN-en rossz döntésnek nevezte ezt, szerinte egy perc túl sok idő, és aránytalanul nagy hátrányt jelent a sérült játékos csapatának.

Ide kapcsolódik még az is, hogy Collina azt mondta, a játékvezetőket arra kérték, legyenek proaktívak azokban a helyzetekben, ahol a kapusok sérülése miatt a játékosok kimennek az edzőhöz, aki így a meccs közben is tarthat egy taktikai megbeszélést. Az utóbbi időszakban előfordult, hogy a kapusok emiatt szimuláltak sérülést, így nem meglepő, hogy foglalkoztak vele, de olyan megoldást nem sikerült találni, amit mindenki elfogadott volna. Így szabály nincs rá, a játékvezetőkön fog múlni, hogy megakadályozzák-e. Collina azt mondta, hogy fognak még foglalkozni a problémával, a vb-n pedig talán nem lesz annyira hangsúlyos, mert minden meccsen lesznek ivószünetek mindkét félidőben, így lesz lehetőség a megbeszélésekre.