Évek óta nem játszhatnak hazai pályán, az edzőjük még sosem járt az országban, Haiti mégis ott van a foci-vb-n
A 2026-os foci-vb egyik legnagyobb szenzációja Haiti kijutása. Az amerikai kontinens legszegényebb országa, az állandó katasztrófákkal és válságokkal küzdő Haiti úgy kvalifikálta magát a 48 csapatos tornára, hogy válogatottja öt éve nem játszhat hazai pályán, a szövetségi kapitányuk pedig még soha életében nem járt az országban. És mégis, a nagyrészt Franciaországban született játékosokból egy olyan egységes csapat kovácsolódott össze, amely a nehézségek ellenére is sikerrel vette a selejtezősorozatot, így Haiti története során másodszor jutott ki világbajnokságra.
Az egykori francia gyarmat 1804-ben vívta ki függetlenségét, azóta diktatúrák, puccsok, merényletek és külföldi katonai beavatkozások végtelen sorozata jellemzi az ország történelmét. A közelmúlt meghatározó eseménye volt a 2010-es pusztító földrengés, amely több százezer emberéletet követelt, és romba döntötte a főváros, Port-au-Prince nagy részét. A hajléktalanná vált milliók helyzetét tovább súlyosbította, hogy nem sokkal később halálos kolerajárvány tört ki az országban. Haiti azóta sem lábalt ki ebből a csapássorozatból, sőt, a helyzet még rosszabb lett. 2021 nyarán meggyilkolták Jovenel Moïse elnököt, ami tovább fokozta a politikai káoszt. Az egyre inkább megszűnő államigazgatás és a gyengülő központi hatalom helyét fokozatosan a fegyveres bűnbandák vették át,
így jelen pillanatban Haitit a világ egyik legveszélyesebb országának tartják.
A bandák Port-au-Prince több mint 80 százalékát uralják, és a térnyerésük miatt életveszélyessé vált a nemzeti stadion környéke. Olyan is előfordult, hogy a belizei válogatott buszát fegyveres motoros bandák zárták körbe és tartóztatták fel, ami nemzetközi botrányt is okozott. A nemzetközi szövetség, a FIFA végül úgy határozott, hogy ilyen körülmények között nem lehet biztonságosan válogatott meccseket rendezni, ezért Haiti azóta semleges helyszíneken, többnyire a szomszédos Dominikai Köztársaságban vagy Curaçaón volt kénytelen játszani a hazai meccseit, miközben saját stadionját fegyveres bűnözők foglalták el.
Ilyen körülmények várták Sébastien Mignét, amikor 2024 márciusában elfogadta a haiti szövetség felkérését a válogatott irányítására. Az 53 éves világvándor francia szakember a Le Figarónak adott interjújában elárulta, az egész kaland úgy kezdődött, hogy egy nap egy ügynök felhívta azzal, hogy Haitin edzőt keresnek. „Felmértem a terepet és a csapatban rejlő potenciált, megnéztem, hogy van-e esélyem valamit elérni, majd megkezdődtek a tárgyalások. Megegyeztünk a szerződés feltételeiben, valamint egy olyan kompetens stáb felállításában, amely képes alkalmazkodni ehhez a környezethez. Aztán belevágtunk” – mondta.
A kizárólag külföldiekből álló edzői stábjában ő az egyetlen teljes munkaidős alkalmazott. Az asszisztense, az erőnléti edző, a kapusedző és a fizioterapeuta is mind óradíjban dolgozik. „Van egy helyi csapatmenedzserünk és egy félig francia, félig haiti videóelemzőnk. Nincsenek olyan lehetőségeink, mint a francia válogatottnak, de nekem ez így is nagyon megfelel” – mondta Migné, aki az elmúlt években már hozzászokhatott a nehéz helyzetekhez. Edzői karrierje jelentős részét az arab világban és Afrikában töltötte, megfordult Szíriában és Ománban, majd a kongói, a kenyai és az egyenlítői-guineai válogatott szövetségi kapitánya is volt. A 2022-es katari világbajnokságon Rigobert Song segítőjeként dolgozott a kameruni válogatottnál, és bár a csoportkörből nem jutottak tovább, Brazíliát 1-0-ra legyőzték egy emlékezetes meccsen.
„Néhány barátom azt mondta, hogy teljesen megőrültem. Lehet, hogy igazuk van, de én hiszek ebben a projektben. Hiszem, hogy nagy meglepetést okozhatunk. Megvan hozzá a képességünk” – nyilatkozta magabiztosan Migné a BBC-nek, néhány hónappal a haiti kinevezése után. „Őszintén szólva, nagyon lelkes vagyok. Nem ez életem legjobb szerződése, de fontos nekem. A projekt érdekes, Haitinek jó futballhagyományai vannak. Az elképzelés az, hogy új fejezetet írunk a játékosokkal. Pontosan tudják, hogy mit akarunk elérni: kijutni a világbajnokságra” – mondta.
Hogy nem a levegőbe beszélt, azt az eredménysora is igazolja: az első tíz meccséből kilencet megnyert a haiti válogatottal, a selejtezőben pedig a komoly vb-múlttal rendelkező Costa Ricát és Hondurast, valamint Nicaraguát is megelőzték. Ennek köszönhetően Haiti 52 évvel az 1974-es világbajnokság után másodszor kvalifikálta magát a futball-vb-re.
Migné az egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy meggyőzze a magasan jegyzett európai bajnokságokban játszó, haiti származású futballistákat, hogy csatlakozzanak a csapatához. Így lett végül haiti válogatott a PSG- és AS Roma-nevelés Ruben Providence, a Wolverhampton középpályása, Jean-Ricner Bellegarde és a Sunderland csatára, Wilson Isidor, akik korábban mind francia utánpótlásválogatottak voltak. Haiti 26 fős világbajnoki keretében többségben vannak a Franciaországban született játékosok, közéjük tartozik Lenny Joseph, a Ferencváros támadója, aki csak pár napja debütált a válogatottban, és rögtön az első meccsén gólt szerzett Új-Zéland ellen.
„Azt mondtam a játékosaimnak, hogy Haiti szerencsés, mert olyan nagykövetei vannak, akik dicsőséget hoznak az országnak. […] Az lesz a célunk, hogy jól teljesítsünk, a legjobb képet mutassuk magunkról, és megpróbáljunk továbbjutni a csoportkörből. Nem turistaként megyünk a világbajnokságra” – mondta Migné, akinek csapata június 13-án Skócia ellen kezdi a tornát, majd Brazíliával és Marokkóval is találkoznak.
A szövetségi kapitány hozzátette, hogy a futballsiker ellenére Haitin továbbra is nagyon nehéz a helyzet. „Az amerikai és a francia nagykövetség is bezárt, a vízumügyek pedig rendkívül bonyolultak. Az volt a terv, hogy az év elején Haitire utazom, hogy megpróbáljak egy erős motivációs üzenetet küldeni, és megnézzem, vannak-e ott olyan játékosok, akik beilleszkedhetnének a csapatba. A helyzet azonban túl veszélyes ahhoz, hogy odautazzak. A válogatás szempontjából ez szörnyű, bár ez teszi még fantasztikusabbá a teljesítményünket.”
