Szokjanak hozzá az autósok, hogy a kerékpáros közlekedőpartner, nem útakadály

Ha minden jól megy, még az idén módosulhat a KRESZ. A jelenlegi tervezetben egy sor kerékpárosokra is vonatkozó szabály módosítása, és újak bevezetése is szerepel. A Magyar Kerékpáros Szövetség sajtóeseményén ezekről beszélgetett Pető Attila, a tervezet kidolgozásában résztvevő szakember – akit sokan Kreszprofesszorként ismernek –, az országutakon évente több tízezer kilométert tekerő versenyzők, Feldhoffer Bálint és Pelikán János, valamint a szövetség elnöke, Schneller Domonkos.

Pető Attila azt mondta, hogy ötven év alatt (a KRESZ-t egy 1975-ös rendeletbe foglalták bele) sok minden változott, ezeket is ideje lekövetni. Az új tervezet egyik fontos alapját szolgáltatta a kerékpáros lobbi, de rajtuk kívül a rollereseknek, motorosoknak is meg kell jelenniük a szabályokban. Pető megemlítette, hogy két éve indult egy szakmai munkabizottság, amelynek ő is a tagja volt, és az volt az álláspontjuk, hogy megnézik a különböző igényeket és érdekeket, és elsődlegesen a kerékpáros érdekeket, amelyeket Révész Máriusz az Aktív Magyarországért felelős államtitkár is képviselt.

„Muszáj volt meghallgatni a bicikliseket. Az új KRESZ nagyon fontos mottója a biztonság, a biztonságos közlekedés, és ennek érdekében gyúrtuk át az összes kerékpáros szabályt. Én magam KRESZ-szakértőként sem voltam tisztában azzal, hogy a sportkerékpárosoknak gondjaik vannak a szabályokkal, de jöttek az igényeikkel. Jogosan. Hogy a fenébe közlekedjenek szabályosan, ha maga a jogszabály azt megtiltja” – mondta Pető Attila. Az új KRESZ tervezetéről és azok hiányosságairól ebben a műsorban bővebben is foglalkoztunk.

A KRESZ-szakértő szerint azzal, hogy felszabadítanak szabályokat, például a sportkerékpárosoknak a gépjárművek közlekedését is szabályozniuk kell, mert különben nagy baj lenne. Az egyik ilyen elem, hogy a kerékpárosok előzésekor egy, illetve másfél méteres oldaltávolságot kell tartani. Több magyarországi útszakaszon lehet már olyan táblákat látni, amelyek erre felhívják a figyelmet, de ez egyelőre csak ajánlás, a még érvényben lévő KRESZ-ben az szerepel, hogy „megfelelő oldaltávolságot” kell tartani, amit Pető is megfoghatatlan fogalomnak nevezett.

A tervezet szerint a kerékpárosok az úttesten a városon belül 50 km/h-val, városon kívül 90 km/h-val közlekedhetnek, utóbbi sebességet lejtőkön simán el lehet érni, de egy jó bringásnak síkon az 50-es tempó sem számít extrémnek. Ezek a kedvezmények elsősorban a sportkerékpárosok miatt születettek, de másoknak is jók lehetnek.

Maga a sportkerékpáros fogalma is új a tervezetben. Schneller azt mondta, a tervek szerint a Magyar Kerékpáros Szövetségtől az kaphatna ilyen licencet, aki sportegyesülethez tartozik, elmegy egy sportorvosi vizsgálatra, fejvédőt használ, és vállalja, hogy az úton elöl-hátul állandó vagy villogó fényt visel. Az MKSZ elnöke szerint ezek nem megugorhatatlan feltételek, de azért ahhoz elegendőek, hogy elvegye azoknak a kedvét, akik visszaélnének vele. Nem gondolja, hogy egyből óriási tömegeket érintene, mert a hazai úthálózat jó része most is alkalmas edzésre. A szövetség elsősorban azoknak segítene, akiknek a munkahelye az országút.

„Először azt tartanám fontosnak, hogy az autósok szokjanak hozzá, hogy a kerékpáros nem útakadály, hanem közlekedőpartner: ha kell, beállok mögé, és veszítek 20 másodpercet, hogy aztán biztonságosan megelőzhessem” – mondta Schneller.

Ő azt tekintené sportkerékpárosnak, aki azért megy ki tekerni, mert szeretne jobb, gyorsabb lenni, hetente 2-3-szor edz, évente 4-6 ezer kilométert teljesít, ami eleve biztosít valamekkora kerékpárkezelési rutint forgalmi helyzetben.

Az MKSZ elnökeként akkor szembesült erőteljesebben azzal, hogy érdemes megkülönböztetést tenni kerékpáros és kerékpáros között, amikor a Balaton északi partján futó 71-es úton egyre több kerékpározni tilos tábla jelent meg. Ezekkel azt akarták elérni, hogy mindenki a kerékpárutat használja, de ahogy Schneller megjegyezte, főszezonban nagyobb veszélyeket rejtenek a 35-40-es tempóval haladó kerékpárosokra az ezen az úton görkorcsolyázók, babakocsit tolók, lassú vagy gyerekbringások, mint az autók.

Schneller azt mondta, hogy a Magyar Közút egy kormányrendelet értelmében köteles kitenni az olyan útszakaszokra a kerékpározni tilos táblát, ahol az egységjárműben kifejezett forgalomnagyság elér egy bizonyos határszámot. Az MKSZ-elnök szerint a trendek szerint ilyen út egyre több lesz, mert a forgalomban lévő gépjárművek száma is egyre növekszik főleg Budapesten és az agglomerációban. Ha az új KRESZ nem tesz kitételeket, egyre több helyről szorulnának ki a kerékpárosok. Az új szabályok körülbelül 3900 kilométernyi úthálózatot nyitnának meg a sportkerékpárosok előtt. Schneller szerint ma például azért nem lehet több esetben jó edzőköröket megrajzolni, mert néhány kilométeres összekötő szakaszokon tilos kerékpározni.

Pető Attila azt mondta, a jogszabály-tervezet szerint a sportkerékpárosok olyan 2x1 sávos utakon is tekerhetnek, ahol egyébként a kerékpározás tilos, mert például kerékpárút van mellette, de kétsávos utat is használhatnak, ha ki van téve a kerékpározni tilos tábla, de megjelenik mellette egy kivéve sportkerékpár jelzés. Mindezek viszont csak olyan utakra vonatkoznak, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 90 kilométer per óra. Tehát olyan szakaszokon sem tekerhetnek majd sportkerékpárosok, amelyek ugyan nem autóutak, de 110-es táblát tettek ki rájuk.

A szabályozás új eleme, hogy kerékpárosok kettes sorban, bolyban is haladhatnak az úttesten 12 fős létszámig. Egy ilyen csoport előzése számítások szerint még kétszer-négyszer is gyorsabb lehet, mintha egyes sorban haladnának a bringások. Az a kitétel, hogy több ilyen csoport között legalább egy személyautónyi helyet kell hagyni, hogy beférjenek közéjük előzéskor. Az autóknak természetesen előzéskor itt is tartaniuk kell az oldaltávolságot, és át kell menniük az úttest bal oldalára.

Feldhoffer Bálint és Pelikán János is azt mondta, hogy általában akkor mennek bolyban, ha inkább a kilométergyűjtés a cél, de Pelikán arra is felhívta a figyelmet, ha az úgynevezett lánctalpazást csinálják, amikor rövid időn belül váltogatják egymást a vezetésben, akkor is szükségük van kétsornyi helyre.

Ma Magyarországon a kerékpárosoknál nincs határérték meghatározva az alkoholfogyasztásra, csak „biztonságos vezetésre alkalmas állapotban” kell lenniük, ahogy Pető Attila mondta: hótt részegen nem szabad biciklizni. Az új tervezetben a sportkerékpárosokra zéró tolerancia vonatkozik majd. Pető azért eljátszott a gondolattal, hogy a jogszabálynak arra is fel kell készülnie, ha mondjuk egy sportkerékpáros megiszik egy kocsmában egy sört, akkor ha utána megállítja a rendőr szondáztatni, ne akarja letagadni a sportkerékpáros voltát.

A tervezetnek még több kérdést tisztáznia kell, például, hogy lakott területen kívül egy sportkerékpárosnak viselnie kell-e láthatósági mellényt. Pelikán szerint az lenne a jó megoldás, ha lehetne választani mellény, illetve a nappali fényben is látható világító eszközök között. Szintén vita tárgya még, hogy kötelezővé tehető-e a védősisak viselése akár csak a fiatalabb korosztályoknak.

Pető Attila azt mondta, az volt a szlogen, hogy 2026-ra új KRESZ lesz, de szerinte leghamarabb szeptemberben vagy az év végén fogadhatják el a jogszabályt, de még az is legalább féléves folyamat, mire azt átültetik az oktatásba, vizsgáztatásba. Tehát nagyon gyors változásokra nem kell még számítani.