Nem Milák az első olimpiai bajnok, aki millióktól fosztotta meg az edzőjét

Milák Kristóf 2023. június vége óta egy árva szót sem mondott a médiában, mégis folyamatosan témát szolgáltat. A napokban a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Sándor adott egy hosszú interjút, ebben nyomatékosította: harcol Milák korábbi edzője, Virth Balázs edző igazáért, és nem hajlandó részt venni a történelemhamisításban.

Milák és Virth 2021 szeptemberétől dolgoztak együtt, 2022-ben egy vb-arany és egy világcsúcs fémjelezte munkásságukat. A kapcsolatuk a párizsi olimpia után ért véget, bár már az olimpia alatt sem beszéltek sokszor egymással. Az olimpia előtti féléves felkészülés alatt volt legalább két olyan szakasz, amikor már Szabó Álmos segítette a versenyzőt. Ő most már hivatalosan is Milák edzője.

Májusban arról írt a Sportal, hogy Milák 38 edzésből csak hat alkalommal jelent meg az uszodában. Ekkor tehát nem irányította az edzéseit Virth, előtte azonban egy intenzív edzőtáborban együtt voltak Tenerifén, az országos bajnokságra is ott készült fel a versenyző, később Zalaegerszegen és Hódmezővásárhelyen is együtt gyakoroltak, az utolsó hétben pedig Szabó Álmos felügyelte az edzéseit.

Virth nem kapott állami kitüntetést szeptemberben, ami pénzzel nem járt volna. Milák viszont nem írta be őt felkészítő edzőjének sem, ezért olimpiai járadékot sem kaphat majd az aranyérem után, ami viszont már havi szinten legalább félmilliós tétel, és mivel a bruttó átlagkeresethez van igazítva, évről évre több. Virth így az évek alatt százmilliós juttatástól esik el.

Csömör

Úgy tudjuk, Milák november végén adott egy hosszú interjút az M4-nek, de ez azóta sem jelent meg. Először azt szerette volna, hogy vágatlanul menjen le. Aztán megvágták, ám még mindig nem került adásba, és nem is biztos, hogy a kétszeres olimpiai bajnok úszó végül engedélyt ad rá. Így viszont sok minden nem derülhet ki arról, mi történt vele az elmúlt hónapokban.

Legutóbbi nyilvános megszólalása így az a tavalyelőtti júniusi interjú, amit egyik szponzora, a Mol podcastjában adott, itt elmondott szavai ezért lényegesen felértékelődnek. Akkor elmondta, mi zavarta, és miért tartott pihenőt 2023 nyarán. „Elérted a célodat, mehetsz is vissza dolgozni, sokan nem tudjuk megélni az adott sikeres pillanatot, csak a munka, munka, munka” – mondta. Azt is hozzátette, hogy „nem érzem jól magam abban a környezetben, bármennyire is szeretettel fogadtak”.

Wladár most felelevenítette, mi történt 2023 áprilisában, amikor Kaposváron volt az országos bajnokság, és akkor még teljes összhangban volt a versenyző és akkori edzője. Milák azt kérte, Virth készítse fel őt mindegyik komoly versenyre, minden lehetséges számban úszni szeretne. Mindezt alá is támasztotta egy nyilatkozattal, amiben túlcsordult a motiváltság. „A száz, a két pillangó – az úgy jön magától, odaállok, leúszom, nyomás nélkül, kellemes érzésekkel, de a kétszáz gyors kapcsán mindig elkap valamiféle különleges izgalom, mert azt nagyon szeretném igazán jól leúszni egyszer, és ott nagyon figyelni kell, mert egyetlen hiba, egyetlen rossz forduló, és vége a versenynek. Ami nem azt jelenti, hogy a pillangóra nem koncentrálnék, továbbra is az a fő szám, továbbra is ott akarom, ott kell megmutatnom, hogy a világ legjobbja vagyok, ez számomra kötelesség.”

Milák ezek után elment a megbeszéltek szerint három nap pihenőre, aztán a negyedik nap sem jelentkezett. Majd három hétig nem is tudták, hol van. Amikor újra megjelent az uszodában, akkor információink szerint azt mondta Virthnek, nem érdekli az úszás. Egyik pillanatról a másikra ábrándult ki belőle. Az, hogy mi történt ezekben a napokban, továbbra is teljes rejtély. A 2023-as nyári vb-t kihagyta, az októberi budapesti világkupát vele reklámozták, de azon sem indult, és alig edzett. 2024. januárban, az olimpia előtti utolsó pillanatban visszatért a medencébe. A 2024-es országos bajnokságon aztán tisztességes időkkel nyerte meg a döntőit, nem látszott rajta a kihagyás.

Az államtitkár szerepe

Abban, hogy most egyáltalán Milák párizsi aranyérméről beszélhetünk, jelentős szerepet játszott Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár. Már az államtitkári kinevezése előtt jó viszonyban voltak.

Nyilván nem egészséges, hogy az államtitkárnak pontosabb információi vannak Milák hollétéről, mint az edzőjének, a kapitánynak vagy az elnöknek, de a cél érdekében ez a helyzet alakult ki. Ráadásul jól sikerült, hiszen az olimpia legeredményesebb magyar versenyzője lett Milák Kristóf. Mindez viszont rendszerszinten fenntarthatatlan.

Ha viszont nincs Schmidt, Milák jó eséllyel nem indul el az olimpián. És még így sem volt száz százalékig senki biztos abban, hogy rajta lesz az olimpiai járaton. Abban, amikor a dobogón átölelte Schmidtet, nagyon sok minden benne volt, többek közt az, hogy töretlenül kitartottak egymás mellett.

Mit szeretett volna a szövetség az olimpián?

Természetesen a lehető legtöbb jó eredményt. Szakmai oldalról a 24 éves Milákban a szövetség szerint benne volt két párizsi aranyérem, egy érem 100 gyorson, egy jó helyezés, akár érem 200 gyorson, és a 4×100-as vagy a 4×200-as váltóban helyezéseket jelentett volna előrefelé a részvétele. Csakhogy Milák ezt nem akarta. Nem akart még egyszer olyan terhelést kapni, mint 21 évesen. A szövetség és közte kibékíthetetlen lett ez a nézetkülönbség. Wladár és a kapitány, Sós Csaba korábbi szavai a szerinte katasztrofális állapotban lévő Milákról nyilván nem vittek közelebb a megoldáshoz.

Milák tehát megelégedett azzal, mint az előző olimpián Tokióban, a két pillangóra felkészült, még ha sajátságosan is, sok hiányzással, és különleges úton, sokkal több tornatermi és erősítő munkával. Végül így is a magyar küldöttség legeredményesebb tagja lett Párizsban – ugyanúgy egy-egy arany- és ezüstéremig jutott, ahogy 2021-ben, amikor egy mintaszerű és kőkemény felkészülés volt mögötte.

Vessünk egy pillantást az időeredményeire. 2021-ben 49,60-nal lett második 100 pillangón, most 49,9-cel győzött, ez a három tized úgy is felfogható, hogy a medence mélységén múlt. Mert míg Tokióban 3 méter mély volt a víz, a franciák megelégedtek 2,20-as mélységgel. Kétszázon most 1:51,75-öt ért el, 2021-ben 1:51,25-öt, ami elég is volt a sikerhez. Akkor az állóképességi munkában az élen járt.

Hibaüzenet

Az olimpián egyszer volt Virth és Milák közt kommunikáció. Már a sikere után írtuk, hogy Virth szólt neki az elődöntő után, hogy túl mélyre ment a fordulóban, meg is mutatta neki a telefonján egy videón, mire gondol. Milák bólintott, és szótlanul továbbment. Ezt a fordulót és a rajtot is kijavította a döntőre.

Az olimpiai győzelme napján 19 óra után, nagyjából az utolsó előtti pillanatban jött ki abból az apartmanból, amit a szövetség bérelt a Défense Aréna szomszédságában, hogy csak át kelljen sétálni (aki döntőre készült, itt lakott, nem az olimpiai faluban). Ezek után gyorsan bemelegített, 20:35-re olimpiai bajnok lett. Ekkor nem volt mellette senki, talán az egyetlen olyan versenyző volt az egész mezőnyben, aki a versenyeket egyedül csinálta végig. A szövetségben dolgozó 2012-es olimpikon és Eb-ezüstérmes Biczó Bencével egyébként folyamatosan beszélt, ha már együtt laktak.

Virth érdemei a felkészülésben vitathatatlanok, de arról, hogy mennyire eltávolodtak egymástól a versenyek idején, itt egy adalék. Egy olyan napon, amikor nem volt magyar döntős, benéztem a bemelegítő medencéhez, ahol nagy élet folyt. Ott volt a vízparton Nagy Péter Kós Huberttel, Gellért Gábor Pádár Nikolett-tel, eközben Virth a lelátóról nézte a medencében tempózó Milákot.

Az a bizonyos járadék

A sportolóknak még az olimpia előtt nyilatkozniuk kell, ki segítette a felkészülésüket, ki volt az edzőjük. Milák ezt elmulasztotta. Azon a szombati napon, amikor repülőre szállt, úgy tudjuk, ott volt az egyik szövetségi vezetőnél a papír, de ő üresen hagyta a rubrikát, nem foglalkozott vele. Virth emiatt nem kap életjáradékot. Az edző egyébként Gyurta Dániel után már kap, de így is egy százmilliós tétel az, amitől elesik.

Nem egyedi eset, hogy valaki nem írt be senkit, volt már ilyen a múltban. Például Risztov Éva 2012-ben, amikor a londoni olimpián győzött. Az utolsó fél évet Széles Sándor útmutatásai alapján hajtotta végre, ő írta az edzésterveket a tíz kilométeres nyílt vízi úszásra. Akkor viszont korántsem volt ilyen nagy visszhangja Risztov tettének, az akkori elnök nem képviselte ennyire agilisan az edzők érdekeit.

Igaz, akkor még más volt a járadék szabálya is, és mivel Széles már kapott járadékot egy korábbi teljesítményért, és akkor még csak egy eredményt ismertek el, Risztov nem vett ki ezzel a zsebéből pénzt. (Most mindegyik érem után járadék jár az edzőnek.) Ha viszont Risztov akkor gondol Dévay Lászlóra, aki fontos szerepet játszott az olimpia előtti időszakban az életében, most ő is számíthatna járadékra, de ő nincs rajta ezen a listán. Nem beszélve arról, hogy a versenyző nevelőedzőt is megnevezhetett volna Hódmezővásárhelyről.

Edző nélkül nincs tanítvány

Wladár azt is feladatának tekinti, hogy a különböző fórumokon az edzői szakmát méltassa, hogy egy ilyen eset után ne merülhessen fel, hogy ha egy versenyző önjáró, és a saját elképzelései szerint készül fel, az elég. A magyar úszóedzők jók. Magyarország az olimpiák történetében az örökrangsor harmadik helyén áll 32 aranyéremmel. Az Egyesült Államok és Ausztrália toronymagasan van előttünk, Japán és Hollandia viszont mögöttünk.

És akkor még nem beszéltünk arról, hány magyar volt, aki nem itthon alkotott, hanem külföldön. Sátori János már a hatvanas években az NSZK-ban, Tihanyi Jenő Kanadában, Hunyadfi István, Jon Urbanchek és Nagy József az Egyesült Államokban, valamennyien olimpiai bajnokot készítettek fel.

Már Hajós Alfréd első aranyérmében közrejátszott egy olyan úszóstílus, amit a világon senki más nem csinált. Ettől még 1936 és 1980 között nem volt férfi úszó az olimpiák dobogójának tetején, míg most három is. Az úszás és az innováció szimbiózisban él egymás mellett. Virth Balázs 2004-től 2016-ig ott volt Gyurta mellett, folyamatosan tanult, és változnia is kellett, mert a 15 éves és a 25 éves Gyurta nyilvánvalóan egészen máshogy edzett.

Némaság

Az sem egyedi, hogy Milák nem beszél, Darnyi Tamás sem rajongott az interjúkért, és akkor most finoman fogalmaztunk. Gyárfás Tamásnak megnyílt a Nap-keltében, de mivel Gyárfás volt a klubjának a vezetője is, szerződésbe foglalta, hogy évente egyszer be kell ülnie a stúdióba. A versenyek alatt viszont elvétve állt szóba a sajtóval. Ahogy Milák is némán ment el a kamerák előtt. Szponzori bevételtől is elesett már, mert nem válaszolt időben, és nem volt zökkenőmentes a kommunikáció.

Ahogy sokszor hallottuk, Milák zseni, vele nem lehet úgy bánni, mint bárki mással. Egy másfajta bánásmóddal a különcségét, az öntörvényűségét is lehetne talán kezelni. Erre most az új edzővel, Szabó Álmossal lehetőség nyílhat. Már ha Milák fel akar készülni a szingapúri vb-re. Mert a konkrét terveiről továbbra sem beszél.