Először indult transznemű sportoló nők között a paralimpián

Nem jutott be a 400 méteres női síkfutás paralimpiai döntőjébe az olasz Valentina Petrillo, akinek már az indulása is nagy vitákat gerjesztett, hiszen születésekor nemi jegyei alapján férfiként azonosították. Petrillo ezzel együtt bevonult a történelembe, mert ő a paralimpiák történetének első nyíltan transznemű sportolója.

Az 51 éves Petrillo a T12-es sérültségi kategóriában versenyzett, és a 400 méteres síkfutás hétfői elődöntős futamában a harmadik lett, így nem jutott tovább.

„A végéig próbáltam a legjobbamat nyújtani, de nem tudtam megcsinálni, a célegyenesben lemaradtam. Jobban nyomtam, mint reggel, de ők [az ellenfelek] erősebbek nálam. Túl sokat kellett volna lefaragnom az 56 másodperces időhöz. De örülnöm kell az 57,5-nek is, még akkor is, ha egy kicsit lemaradtam. Remélem, a fiam így is büszke lesz rám. Ez nagyon fontos nekem, mert neki egy transz apukája van, és nem mindenki egy ilyenről álmodik. De remélem, büszke rám” – idézte a futama után Petrillót a Guardian.

Az olasz látássérült atléta sokáig a férfiak között versenyzett paraatlétaként, és nem is volt sikertelen, 11 országos bajnoki címet szerzett. 2019-ben váltott nemet, és tavaly már a nők között szerzett 200-on és 400-on is bronzérmet a párizsi paraatlétikai világbajnokságon. Egy darabig még a vakfocival is próbálkozott, több nagy tornán is részt vett, de végül visszatért az atlétikához. A nőkkel való versenyzése miatt a támadások kereszttüzébe is került. 2021-ben több mint harminc sportoló írt alá egy petíciót, amelyben azt kérték az olasz atlétikai szövetségtől, hogy Petrillót tiltsák el a női versenyektől.

„Az anyagcserém megváltozott, már nem vagyok az az energikus személy, aki voltam. Az átmenet első hónapjaiban tíz kilót szedtem föl, már nem úgy táplálkoztam, mint azelőtt. Vérszegény lettem, alacsony a hemoglobinszintem, mindig fázom, nincs meg ugyanaz a fizikai erőm, az alvásom sem olyan, mint volt, hangulatingadozásaim vannak. Már nem vagyok ugyanaz, mint korábban” – nyilatkozta korábban Petrillo, hogy hogyan hatott rá a hormonterápia.

Több nagy sportágban, például az atlétikában, a kerékpározásban, az úszásban olyan szigorú szabályokat vezettek be a női sportolók védelmében, hogy a világversenyeken gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy egy transznemű is elinduljon. Korábban olyan szabályok léteztek, amelyek például előírták, hogy egy nemet váltó sportolónak milyen tesztoszteronszintet kell produkálnia éveken át, mielőtt a nők közé lépne. A 2021-es tokiói olimpián így indulhatott el a nők között az új-zélandi Laurel Hubbard súlyemelésben, de gyakran elhangzik, hogy a férfi nemi hormonok szintjének szabályozása önmagában kevés. A pubertáson átment férfiak olyan vázizomrendszeri előnyt szereznek, ami örökre megmarad.

A Paraatlétikai Világszövetség a fentebb említettekkel szemben nem sokat foglalkozik biológiai kérdésekkel, a szabályaik szerint az a nő, akit a jog annak ismer el, ezt a kritériumot pedig Petrillo is teljesítette. Indulását a Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) sem kifogásolhatta, mert nem is szabályozza külön ezt a kérdést, rábízta azt a sportszövetségekre, amelyek, mint látjuk, egyedi előírásokkal élhetnek. Az IPC elnöke, Andrew Parsons ugyanakkor egyik interjújában arra is utalt, hogy a tudománytól vezérelve kellene egységes szabályokat alkotniuk.

Petrillo szerint nem megoldás a transzneműek kizárása, a sportnak, amely csak két nemre hozott szabályokat eddig, kell megoldást találnia arra, hogyan versenyezhetnek. Az olasz futó ráadásul nem is látja igazoltnak, hogy olyan nagy előnyük lenne. Abban a hét évben, amikor transznemű paraatléták nők között indultak, ritkán fordult elő, hogy kiemelkedtek volna az eredményeikkel. Persze ez akár életkori különbségekből is fakadhat, mert az ötvenen felüli Petrillo évtizedekkel fiatalabbakkal versenyzik.

A nemi kérdések nemcsak a paralimpián kerültek elő, hanem a néhány héttel ezelőtt véget ért olimpiát is végigkísérték. Imane Helifet, az algériai bokszolót több sajtótermék is férfinek titulálta, mert a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) közlése szerint Helifnek X- és Y-kromoszómája is van, ezért nem is indulhatott a 2023-as világbajnokságon. Bár az ő ügyére is hivatkoztak transzbotrányként az újságok, Helif nem transz. Azt, hogy a férfias megjelenésű bokszolónak valóban vannak-e férfiakra jellemző kromoszómái, mindeddig az IBA nem igazolta, és vizsgálatának módszertanáról sem számolt be. Ha a bokszolónak kétféle kromószámája van, még az sem jelentené azt egyértelműen, hogy férfi, mert a biológiai nemet más orvosi tényezők, többek között a hormonok és a nemi szervek is meghatározzák.