Fact-check: Tényleg kiderült, hogy Imane Helif biológiailag férfi?

Imane Helif és Lin Jü-ting bokszolók mindketten olimpiai bajnokok lettek a 2024-es párizsi olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, nem zárja ki a két sportolót, annak ellenére, hogy a Nemzetközi Bokszszövetség (IBA) tavaly kitiltotta őket a világbajnokságról, mondván, X- és Y-kromoszómát is találtak náluk. Most a Magyar Nemzet ír arról, hogy kiderült: a két bokszoló tényleg férfi.

Az újdonság a korábbi helyzethez képest az, hogy a Magyar Nemzet szerint az IBA összegyűjtötte és nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, „melyek egyértelműen igazolják, hogy a két nemiségvizsgálati teszten átesett két bokszoló szervezetében X- és Y-kromoszómák is megtalálhatók, ami egyet jelent azzal, hogy mind Helif, mind pedig Lin biológiailag férfi”. A Magyar Nemzet szerint ráadásul az IBA 2023. március 25-én kelt igazgatótanácsi ülésének jegyzőkönyvében a 6. pontban mindez benne van – ami valójában nem igaz, mindössze annyit lehet kiolvasni a jegyzőkönyvből, hogy a két bokszolót kizárják, mert „nem feleltek meg a szabályoknak”. Az, hogy pontosan milyen szabályokról beszélünk, és mi volt a tesztek eredménye, nincs benne a dokumentumban.

A Magyar Nemzet szerint az IBA szabályzata kimondja, hogy a férfi/fiú definíciója = XY-kromoszómával rendelkező egyén, a nő/lány definíciója pedig, hogy XX-kromoszómával rendelkező egyén. Ezzel elméleti szinten lehet vitatkozni, de gyakorlatban mégis csak egyértelműen lefekteti, hogy milyen szabályrendszernek kell megfelelnie egy bokszolónak, hogy az IBA versenyein indulhasson.

Az IBA ugyanakkor továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni a tesztekkel és azok eredményeivel vagy módszertanával kapcsolatos részleteket. Ha azonban eltekintünk a kaotikus kommunikációtól (például attól, hogy az IBA elnöke mást mond a tesztoszterontesztekről, mint az IBA hivatalos közleménye), és feltételezzük, hogy a szervezet igazat mond, és alá tudja támasztani, hogy a két bokszolónak X és Y kromoszómája is van, az vajon tényleg azt jelenti, hogy mindketten szükségszerűen férfiak is?

Az ügy ennél azért lényegesen bonyolultabb. A Magyar Nemzet és egyébként a legtöbb médium is úgy hivatkozik az X- és Y-kromoszóma meglétére, mint a „biológiai nem” meghatározójára. A biológiai nemet azonban nemcsak a kromoszómák, hanem más orvosi tényezők is meghatározzák, többek között a hormonok és a nemi szervek. Aki tehát X- és Y-kromoszómával is rendelkezik, még nem feltétlenül „biológiailag férfi”, hiszen ez egy többtényezős dolog. Halif és Jü-ting legnagyobb eséllyel interszex sportolók – erről ebben a cikkünkben írtunk korábban bővebben.

Tauber Zsófia biológus, a Gondolatok egy biológustól Facebook-oldal szerzője hosszú posztban taglalja, hogy mit is jelent az interszexuális kifejezés, és hogy mennyivel bonyolultabb a férfi-nő kérdés, mint gondolnánk. A biológiai nemmel kapcsolatban azt írta: „Én kromoszomális nemről, gonadális nemről és genitális nemről tanultam. (…) Rákerestem hát külföldiül, mert magyarul egyetlen Wikipédia-szócikket találtam közepesen megbízhatónak a biológiai nem kérdésében, és nagyon keveset mondott, és ekkor kiderült számomra, hogy biológiai nem alatt mindhármat értjük, vagy csak az elsőt és a harmadikat, de a harmadikhoz meg a második kell.”

A kromoszomális nem nyilvánvalóan a kromoszómákat jelöli, itt nincs nagy variáció, valakinek általában vagy XX-, vagy XY-kromoszómái vannak. Az esetek nagy részében ennek megfelelően fejlődik tovább a gonadális (here és petefészek kialakulása) és a genitális (külső nemi jegyek) nem is. Van azonban olyan eset (nagyjából a populáció 2 százalékánál), ahol valami félrecsúszik, ezt interszexnek (DSD – differences in sex development, azaz eltérések a nemi fejlődésben) hívják. Összességében a DSD-k olyan gyakran fordulnak elő, mint az ikrek vagy a vörös hajúak. „Nagyon változatosak lehetnek ezek, ide tartoznak azok az emberek, akiknek nem általános kombinációban vannak jelen a nemi kromoszómái (több van valamelyikből, hiányzik valamelyik) és azok is, akiknek habár XX- vagy XY-nemi kromoszómáik vannak, a fejlődés során elcsúszott valami” – írja Tauber Zsófia.

Körülbelül 40 ilyen rendellenesség létezik, amelyek géneket, hormonokat és reproduktív szerveket érintenek, amelyek már az anyaméhben megjelennek. Ilyenkor az adott személy szexuális fejlődése eltér a legtöbb emberétől.

Az úgynevezett Swyer-szindróma például az X- és Y-kromoszómákkal is rendelkezőket érinti, ebben az esetben egy genetikai mutáció miatt nem fejlődik ki a hereszövet, és az érintetteknek infantilis női belső és külső nemi szervei alakulnak ki, az egyén nőnek tűnik, és nőként is nevelkedik. A menstruáció hiánya miatt történő kivizsgálás során derülhet fény a férfi genetikai nemre. „A férfi jellegek sem igazán fejlődnek, habár tesztoszteronszintjük eltérő lehet a nőkétől, de a normál férfiakénál alacsonyabb. Előfordulhat, hogy magasabbak, izmosabbak, mint egy normál fejlődésű nő, de nem annyira azok, mint egy normál fejlődésű férfi. Sem (rendes) petefészkük, sem (rendes) heréik nincsenek, és természetesen sterilek” – írja Tauber Zsófia.

Az X- és Y-kromoszómás egyéneket érintheti még az úgynevezett Klinefelter-szindróma: ez azt takarja, hogy valakinek a 46 helyett 47 kromoszómája van, „nemi kromoszómából 3 is van és a 3 verzió közül (XXX – szupernő, XYY – szuperférfi, XXY – Klinefelter) az egyetlen, ahol nem teljesen egyértelmű a nem. Ez az XXY állapot. Mivel Y van, normál fütykös fejlődik, viszont pici, alulfejlett, öhm.. tömör herékkel. Ezek az emberek magasak, de kevés testszőrzetük van, tanulási nehézségekkel küzdenek, és a másodlagos nemi jellegeik nem annyira fejlődnek ki (magasabb hang, femininebb jellegek, férficsöcs), és általában sterilek” – írja a biológus.

Androgén inszenzitivitási szindróma is érintheti az XY-kromoszómájú embereket: ha valakinek a fejlődése során olyan állapot alakult ki, hogy részben vagy egészben nem képes az androgénekre megfelelő reakciót adni a teste, akkor előfordulhat, hogy elsődleges és másodlagos női nemi jellegek is kifejlődnek. Ilyenkor nem menstruálnak, a petefészkeik helyén alulfejlett herék vannak, és nincs méhük. A részleges inszenzitivitásnál a receptorok érzékenységének fokától függően nagyon változatos, hogy milyen elsődleges és másodlagos nemi jellegek fejlődnek ki.

Ezekből egyértelmű, hogy egy X- és egy Y-kromoszóma nem határozza meg egyértelműen, hogy valakinek mi a „biológiai neme”, hiszen ez három tényezőből adódik össze. Ez persze nem azt jelenti, hogy az IBA nem határozhatja meg saját jogkörében, hogy kit enged bokszolni, és kit tekint férfinak vagy nőnek, azt viszont igen, hogy a saját besorolása nem érvényes mindenkire, többek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottságra sem, amelynek valószínűleg másak a megfelelési kritériumai.