A múltból hozott sérelem nagy energiák felszabadítására képes

A magyar férfi kézilabda-válogatott vasárnap hatalmas csatában, 30–27-re megverte Portugáliát, ezzel tizenkét év után jutott ki ismét az olimpiára. 2012-ben Mocsai Lajos irányításával a negyedik helyen végzett a csapat, előtte Izlandot kétszeri hosszabbítás után, örökre emlékezetes meccsen verte meg. A győztes találatot akkor az a Lékai Máté szerezte, aki most is fontos szerepet töltött be a sikerben.

Nagy László akkor csapatkapitány volt, a mostani tornán a szövetség elnökségi tagjaként a csapat vezetője lett. A sikerrel vett olimpiai selejtező értékelése során először arról kérdeztük, szerinte milyen eredetre vezethető vissza a csapat mentális ereje. Hiszen a tavalyi világbajnokságon Izland ellen a második félidőben hatgólos hátrányból is képesek voltak felállni és nyerni, most pedig 19–22-ről fordítottak, ami valójában nem is három-, hanem négygólos hátránynak tekinthető, mert a döntetlen a portugáloknak lett volna kedvező.

„Van a csapatnak tartása, amiben alaposan benne van Chema Rodríguez szövetségi kapitány munkája, és az a szoros bizalom, amit megszerzett a csapat tagjaitól. Ezt a bizalmat erősítik az edzésekre írt szakmai tervek, a meccstervek, a taktikai tervek, és ebből jön a mentális erő, ami által eltüntethető az egy-egy találkozó bizonyos szakaszában összeszedett nagyobb hátrány is” – magyarázta Nagy.

Portugália legyőzése azért is figyelemre méltó, mert nem volt pihenőnap a norvégok elleni vesztes meccs után, 24 órára rá már játszani kellett. Korábban ilyenkor a tompaság jobban előjött, mint amikor volt a programban egy teljes nap a regenerációra. Nagy szerint az olimpiáig azon dolgoznak, hogy fizikálisan még jobbak legyenek, van még a csapatban tartalék, és mindent megtesznek a fejlődésért. Sebességben már a norvégok ellen sem látott akkora különbséget, mint a tavalyi vb-n.

„Már van egy sebességváltónk, akit könnyű nevesíteni, Fazekas Gergőnek hívják. Ha ő a pályán van, egy fokozattal feljebb kapcsolunk”

– mondta a korábbi válogatott játékos, Borsos Attila. „Szita Zoltán játéka is gyorsulást hozott, a szélen pedig még markánsabban megjelent a sebesség, mert Imre Bence minden várakozást felülmúlt az Eb-n és most is. A Kiel dörzsölheti a tenyerét, hogy leigazolta. A két tehetséges fiatalhoz bátran nyúlt Chema, akik magukkal hozták junior korukból azt, hogy nem félnek senkitől, mert sikeresek voltak. Ezt a győzelmi hitet mintha jobban át tudnák menteni, mint a nőknél láttuk a sikeres korosztályoknál.”

A Sport1 szakértőjeként dolgozó Borsos telitalálatnak nevezte Bartucz László kapus (újra)felfedezését, és az is előremutató szerinte, hogy Chema főállású kapitány, mert a ráfordított idő és az edzések minősége meglátszik a csapaton. Ha nem játszunk jól, akkor is világosan látszik, mit szeretnénk csinálni.

„Bartuczon azt érzem, hogy 30 felett maximálisan megbecsüli azt az időt, amit a válogatottnál eltölthet. Vannak játékosok, akiknél természetes, hogy válogatottak lesznek, ebbe nőnek bele, ő viszont később, érettebb időszakában került a tűzhöz, és neki teljesen mindegy, hogy kezd vagy épp csereként áll be, maximálisan ki akarja használni a megkapott bizalmat. Mikler Rolandot talán érzékenyebben érintette, hogy első vagy második számú kapus, nála ezt nem látom, de transzba tud kerülni, és magával tudja ragadni a csapatot. A portugálok kapusposzton gyengébbek, a kapusaik szintje nem éri el a magyar csapat átlagszínvonalát, erre tökéletesen rá is játszottunk.”

Borsos szerint a portugálok elkövettek egy taktikai hibát is, amikor a háromgólos előnyük tudatában nem rohantak ránk, egy kicsit a stabil játékot helyezték előtérbe, a magyar csapat pedig ezt megérezte és nagyszerűen kihasználta. „Ha statikusabban játszik ellenünk valaki, akkor meg tudjuk hajlítani. Akár egy tanulság is lehet, hogy ha a saját ritmusunkat, ami nem lassú, de nem olyan gyors, mint a topválogatottaké, rá tudjuk kényszeríteni az ellenfélre, akkor nagy esélyünk van a győzelemre az olimpián is. Ha ránk rohannak, mint a norvégok tették, és kevesebb idő van megtalálni a megfelelő helyezkedést, ha állandó nyomás alatt vagyunk, abban még fejlődni kell” – mondta.

„Az, hogy a szükségszerű hullámvölgyekben tudnak mihez nyúlni a játékosok, nagy erény. Megingathatatlanul hisznek abban, hogy amit csinálnak, az jó, még ha esetleg nem is lesz belőle gól. Mert a következő támadás majd jól sikerül, és a védelem eközben magabiztosan áll a lábán, mert méterről méterre le van ott is vezetve, mit kell csinálni. Chema jól összeillesztette a spanyolokra jellemző, beállójátékra épülő stílust egy olyan nagy lövővel, mint Bodó, és eközben megjelent a szélsőjáték is, ami nem volt a repertoárunkban.”

Borsos Attila szerint egyénileg is nagyon jó motivációs alapokkal rendelkeznek a csapat tagjai, nem csak a nagy egész szintjén, ezért is van minden a helyén most. Lékai elégtételnek nevezte a portugálok elleni meccset, Borsos erről így vélekedett: „Az a sokk, amit Lékai kapott a veszprémi elválásakor, most összességében hasznos volt, mert a Fradiban jobban megtanul figyelni a saját értékeire.” Bánhidi Bence játékát is kiemelte: „A posztján a világ egyik legjobbja, de eddig válogatott szinten nem volt átütően eredményes, a klubjával sem érte el eddig a négyes döntőt a BL-ben, ilyenkor, a válogatottban kijöhet belőle a többletakarat.”

Borsoshoz csatlakozott a szövetség sportszakmai igazgatója, Juhász István, aki 2012-ben Mocsai segítője volt a londoni olimpián: „Korábban is előfordult, hogy a múltból hozott sérelem energiákat, extra motivációkat képes felszabadítani. Érdekes kutatási terület, hogy kinek milyen belső motivációs bázisa van, és azt mikor, milyen fázisban hasznosítja. Hogy a meccs fontos szakaszában ezt képes-e előhozni magából valaki, előnyt tud-e kicsikarni belőle, az különbözteti meg az átlagos játékost a klasszistól. Lékai Mátét a klasszisok közé sorolom, az akarásból nála nem nyögés lett, hanem jó megoldások sorozata, amivel hozzájárult a győzelemhez.”

Juhász négyes alára osztályozta a csapatot egy éve a világbajnokságon, most ötöst adott, mert a célt teljesítették, és a norvégok ellen sem volt különösen hiányérzete, mert a válogatott szakadatlanul ment az ellenfél után. „Kevésbé szakmai módon azt hallottuk az előző évek norvég meccseiről, hogy átfutottak rajtunk, ezt most nem érzékeltük. 2014-ben volt egy döntetlenünk ellenük, azóta komolyabb különbséggel vertek meg.”

Szerencsére az a tétel is kezd megdőlni, hogy a magyarok egyik napról a másikra nem tudnak megújulni. Szó sincs magyar átokról Juhász szerint, mert most egy pillanatra sem lehetett érezni sem a fizikális, sem a mentális fáradtságot egy hatalmas téttel bíró meccsen, sőt még meccs közben is érezhető volt a megújulás, ami a szakmai stáb érdeme is.

Az olimpiai sorsolás április 16-án lesz. A jelenlegi erőviszonyok alapján a mezőnyben a franciák, a dánok és a svédek kiemelkednek, a spanyolok is jók Borsos szerint, de a csoportból megérzése alapján tovább fogunk jutni. Az olimpiára 14 játékos nevezhető, egy pedig olyan tartalék, aki ott van a faluban, ott lehet az edzéseknél, de nem léphet pályára. Sérülés esetén még két játékos itthonról mozgósítható.

„Mindenkinek van a fejében egy összeállítás, de hagyjuk ezt Chemára, ő tudja, milyen stratégia szerint megy majd neki a tornának, higgyünk benne. A védekező specialisták miatt valamelyik poszton majd spórolni kell, de még hónapok vannak hátra a rajtig. Eddig is nagyon jól vegyítette a fiatalok és az idősebbek arányát, a játékosok pedig tűzbe mennek a kapitányukért, olyan hitelessége van, amit nehéz szavakkal érzékeltetni” – mondta Juhász.

„Reméljük, hogy nem sérül meg senki, és a legerősebb összeállításunkban egy nagy eredményre is képesek lehetünk. A pályaív egyértelmű, a 2021-es vb-ötödik hely, az idei Eb-ötödik pozíció azt mutatja, a 2022-es kisiklástól eltekintve állandósítani tudtuk a helyünket a világ legjobb csapatai között.”