Orbán: A futballban követtem el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben, 64 ezres stadiont építettünk 90 ezres helyett

„A futballban követtem el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben: hatvannégyezres stadiont építettünk kilencvenezres helyett” – mondta a miniszterelnök a Nemzeti Sportnak adott interjújában a Puskás Arénára utalva. A kormányközeli lap cikkét az Orbán Viktor iránt több fórumon is rajongó Szöllősi György, a lap főszerkesztője jegyzi.

„Bármi megtörténhet. Ez egy olyan csoport, amiben istenítélet lesz. Három emlékezetes meccset szeretnék látni” – mondta a nyári németországi labdarúgó-Európa-bajnoksággal kapcsolatban a kormányfő. Ha nem is könnyű, de a továbbjutás szempontjából megoldható csoportot kapott a kontinenstornára egyenes ágon, veretlenül kijutó magyar válogatott. A csoportunkban a mostanában gyengélkedő Németország mellett Skócia és Svájc lesz ott.

Orbán azon mondatára, hogy szerinte hiba volt hatvannégyezres stadiont építeni kilencvenezres helyett, Szöllősi György csak annyit reagált: „Hm...” Erre Orbán úgy folytatta: „Szóval a magyar futballt illetően nekem sosem volt kétségem, több mint harminc évet húztam le öltözőkben.” A kormányfő úgy fogalmazott: „Akárcsak Vlagyimir Iljics, a magyar futball élt, él és élni fog”

A miniszterelnök aztán kissé homályos okokkal magyarázza a futballválogatott sikereit: „A magyar futball sem attól jó, mert hirtelen jobb lett az akadémiai rendszer, jobbak lettek az edzőink – persze mindenki valamivel jobb, mint volt –, hanem azért, mert az egész ország együtt mozdul valamilyen irányba. Fölfelé indultunk.”

„A magasabb rendű élet iránti vágy megjelent Magyarországon”

– tette hozzá Orbán.

Átalakul az akadémiák támogatási rendszere

A kormányfő beszélt a magyar utánpótlás-nevelő szervezetek, az akadémiák állami finanszírozásáról is, ami megváltozik. „Az akadémiák működtetése, finanszírozása jelentősen átalakul, és a teljesítményt helyezi majd a középpontba. Azt, hogy mi jön ki belőle. Már nem azzal foglalkozunk, hogy mi történik ott, hanem hogy mi jön ki az akadémiákról. Egy-egy intézményből hány játékos játszik a felnőttcsapatban? Hányan játszanak a válogatottban? Már ehhez mérjük a támogatást.”

Orbán szerint újra a sportvilág csúcsára juthat Magyarország, úgy véli, mindent megtettünk ezért. „Megadtuk az edzőknek az elismerést (…) Sikerült rendbe tenni a létesítményeket, ezzel megadtuk a gyerekeknek meg a sportolóknak, ami jár. Idehoztunk nagy nemzetközi versenyeket, hogy az elvégzett munkájukhoz méltó versenyeken tudjanak itthon pályára lépni. Létrehoztuk a nemzeti sporttelevíziót, amely minden lakásban ott van. Megmentettük a Nemzeti Sport nyomtatott változatát, mert hiába agonizálnak világszerte a hagyományos lapok, magyar sport nincs Nemzeti Sport nélkül, ezt mindenki tudja, aki velem egykorú. A sportnapilap a magyar sport számára olyan, mint az országnak a korona, ha elvész a korona, oda az ország. Mindent megtettünk azért, hogy az elkötelezettség, ami a magyarokban él a sport iránt, felszínre tudjon törni. Most várjuk az eredményeket. És jönnek is.”

Júniusban írtuk meg, hogy a kormány megvédi a papíralapú Nemzeti Sportot. Azt már korábban is tudtuk, hogy a lap veszteséges, és azt is közpénzből fedezték, nyáron azonban az is kiderült: a kormány a költségvetésből 10 ezer példányban járatja majd a nyomtatott újságot ingyenesen.

A jövő évi párizsi olimpiával kapcsolatban egyelőre nyugtalan Orbán. „Nem látom, mit tud a kajak-kenu, és nem látom, mit tud az úszás. Pedig ennek a két szakágnak a teljesítménye döntő befolyással van az olimpiai érmeink számára.”

Szöllősinek és a kormányfőnek is fáj, hogy nem mi rendezzük a jövő nyári olimpiát. „Fáj, amikor tudjuk, hogy valamire képesek lennénk, mégsem vágunk bele. Azt is be kell látnunk ugyanakkor, hogy a nemzetnek együtt kell mozognia. Mindig vannak olyan emberek, csoportok, akik úgy vannak benne a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban” – mondta Orbán, utalva a Nolimpia-kampányra.

Úgy véli, a sors tartozik a magyaroknak egy olimpiával, és utalt arra is, ami a magyar közbeszédben már terjed egy ideje: több olyan nagyberuházást is megvalósított Budapesten a kormány, ami egyfajta lopakodó módon egy jövőbeni olimpiarendezést készíthet elő. És kitért arra is, Budapest nem igazán számíthat jelentős állami forrásokra, ha nem vág bele az olimpiarendezésbe.

„Minden fontos létesítmény elkészült, ami kell az olimpiához. Az olimpiai falu sem akadály, óriási léptékben építünk kollégiumokat; ezekre olimpiától függetlenül szüksége lesz a városnak. Eljött az a pillanat, amikor Budapest olimpia nélkül nagy léptékekben már aligha tud fejlődni. Budapest fejlettsége az Európai Unió 160 százalékán áll, miközben vannak olyan vidékek Magyarországon, amelyek az 50 százalékán. Minden pénznek a kevésbé fejlett régiók felé kell indulnia. Így Budapesten nagy léptékű állami városfejlesztés csak akkor történhet, ha előáll valamivel, ami minden magyarnak fontos. Ennek híján itt csak araszolás várható. Az elmúlt tíz-tizenhárom évben Budapesten minden fejlesztést az állam hajtott végre. A fővárost a kormányzati fejlesztések tették vissza a világ térképére. Időnként fővárosi ellenszélben, emlékszünk az atlétikai világbajnokságra. Ha a város újabb szintet akar lépni, akkor ahhoz kormányzati forrásokat már csak akkor tudunk párosítani, ha van valami nagy cél. A kormány nem akarja Budapestet rávenni egy olimpia rendezésére; mert a városnak is meg kell érnie erre a gondolatra. Szerintem a sors egy budapesti olimpiával tartozik a magyaroknak. A kérdés az, hogy a budapestiek ezt a tartozást be akarják-e hajtani.”