Farokméregető verseny lehet az F1 csapatbővítési ügyéből

Kevés a hivatalos információ, de azt biztosan tudjuk, hogy komoly az érdeklődés a népszerűsége csúcsán járó Forma–1 iránt, amit jól mutat, hogy négyen is jelentkeztek arra a két helyre, amelyekkel potenciálisan, de nem kötelező jelleggel bővíthető a mostani tízcsapatos mezőny.

A háttérben viszont egyáltalán nem ennyire hurráoptimista a helyzet. Bár úgy fest, hogy a fejlemények mindenkinek kedveznének, valójában sem maga a Forma–1, sem a tíz F1-csapat többsége nem támogatja a bővítést, amit lényegében majdnem kizárólag a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tol, az is elsősorban politikai indíttatásból.

De hogy lett egy viszonylag egyszerű ügyből katyvasz? Nézzük meg az Auto Motor und Sport segítségével, kit mi vezérel, ki milyen állásponton van!

Mi az alaphelyzet?

Februárban jelezte a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA), hogy eljött az idő arra, hogy 2025-től, 2026-tól vagy 2027-től újra tíz csapatnál és húsz versenyzőnél többől álljon a Forma–1 (utoljára 2016-ban jártak 10 csapat fölött), ezért hivatalos bővítési procedúrába kezdtek. Ehhez februárban két dolgot kellett tenniük a komoly érdeklődőknek: le kellett adniuk egy kidolgozott tervdokumentációt arról, kik ők, illetve hogyan képzelik az F1-ben való indulást, az egész mellé pedig fizetniük kellett 20 ezer eurót (7,5 millió forintot), ami egy potenciálisan sokmilliárd eurós projekt esetében nem lehet visszatartó erő.

A második lépésben eredetileg április 30-ig, majd a meghosszabbított határidő szerint május 15-ig kellett egy részletesebb adatszolgáltatást nyújtaniuk, amiben már egyéb részletekre is ki kellett térniük. Ezekután úgy hírlett, június 30-ra megszületik a döntés, bővülhet-e a Forma–1, és ha igen, kikkel, ám most már úgy tűnik, inkább július végére lehet meg a hivatalos döntés. De még az sem lesz végleges és kötelező érvényű.

Az egészre egyébként az F1 ügyeit szabályozó, jelenleg 2025-ig érvényben levő Concorde Egyezmény ad lehetőséget, amiben az szerepel, hogy maximum 12 csapat és 24 versenyautó indulhat a Forma–1-ben, lehetőség tehát van a bővítésre.

Miért akarja a bővítést az FIA?

Az FIA élére 2021 decemberében megválasztott Mohammed ben Szulajem gyorsan elég rossz viszonyba került mind az F1 vezetőségével, mind a csapatokkal, így idén februárban jelezte, visszavonul az F1 dolgaitól, van elég versenysorozat, amit az FIA elnökeként közelebbről irányítgathat. Ez elég nagy politikai veszteség volt Ben Szulajemnek, aki a sok melléfogás után most alighanem talált egy olyan projektet, amit a szurkolók is támogatnak, és ezen keresztül szeretné megmutatni, ki is az igazi főnök, ha a motorsportok királyáról van szó.

Ráadásul abban szerencséje is van, hogy a négy jelentkező egyike, a közös Andretti–Cadillac-projekt valóban túl jó lehet ahhoz, hogy nemet mondjanak rá, innentől pedig csak megfelelő politikai lavírozás kell ahhoz, hogy a bővítést adott esetben saját sikereként állítsa be az FIA-elnök.

Abban egyébként tényleg igaza van az FIA-nak, hogy eljöhetett az idő a bővítésre, az F1 népszerűsége ugyanis soha nem látott magasságokban jár. Nézőcsúcsot döntött az Ausztrál, a Miami, a Kanadai és a Brit Nagydíj, de már most tudni előre, hogy nézőrekordot hoz a hétvégi Magyar Nagydíj is.

Csakhogy emiatt az F1-et ünneplik, az FIA pedig rendre negatív konnotációban kerül elő – túl bonyolult szabályok, lassan kiosztott vagy épp inkonzisztens módon adott büntetések –, kellene tehát egy jól eladható győzelem az FIA-vezérnek.

Miért nem akarja a bővítést a Forma–1?

A Forma–1 elnök-vezérigazgatója, Stefano Domenicali többször is elég határozottan közölte már a véleményét a kérdésben: tíz csapat több mint bőven elég az F1-be, mert szerinte a mostani 10 csapat technikailag és üzletileg is versenyképes, stabil állapotban van, kár lenne ezt megbolygatni. Minden alkalommal hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a magánvéleménye, nem az F1 hivatalos álláspontja, és csak az üzleti helyzetre reagálva mondja ezt, nem a potenciális érdeklődők ellen ágál.

Alternatív javaslatként pedig azt tanácsolja, hogy aki mindenképp szeretne beszállni az F1-be, az ne új csapatot indítson, hanem vegyen meg egy most létezőt. Igaz, jelenleg épp a jó üzleti helyzet miatt senki nem akarja eladni a csapatát, vagy aki akarta, már megtette, így lesz 2026-ra Audi a mostani Alfa Romeóból/Sauberből.

Miért nem akarják a bővítést a csapatok?*

Gyorsan tudjuk is le a kis *-os, apróbetűs megjegyzést: a tízből egy csapat biztosan akarja a bővítést, ez pedig a francia Alpine. Méghozzá azért, mert bárki is jönne újonnan az F1-be, annak kellene motor, jó eséllyel kasztni is, amit baromi drága lefejleszteni, sokkal könnyebb valakivel szerződni, akinek már van mindene. Ez nagyjából az a modell, ahogy a Haas beszállt a Ferrarira támaszkodva. És ezt szeretné az Alpine is, de persze nem puszta önzetlenségből, minden egyes eladott motor, eladott alkatrész jelentős bevételi forrás, ami rentábilisebbé teszi a saját F1-projektjüket.

A másik kilenc csapat esetében is a piszkos anyagiak diktálnak, csak épp az ellenkező irányba mutatva. Jelenleg egy 200 millió dolláros letét kell ahhoz, hogy valaki minden engedély után beszálljon az F1-be. Ez nem sok, főleg, ha valaki egy sokmilliárdos projektet indít be. Ez a 200 millió egyenlő arányban oszlik el a 10 csapat között, tehát minden csapat 20 milliót kap azért, hogy beengedjen egy új csapatot, miközben a (jelenleg nagyjából 1 milliárd dolláros) pénzalapon a belépés után már nem 10, hanem 11 csapat osztozna.

Ahogy Wéber Gábor F1-szakkommentátor és -szakíró írta a Facebook-oldalán januárban: „Jövőre a legkisebb összeget kapó AlphaTaurinak is közel 100 millió dollár jár majd az F1 kasszájából, ám ennek majdnem a tizedét minden csapat elbukná az Andretti érkezésével, hiszen a tortát 11 szeletre kellene vágni ezentúl.” Ezt a kiesést nem ellensúlyozza a 200 milliós „felhígulási alap” tizede.

Tehát elsősorban nem azt akarják, hogy ne jöjjön senki 11. csapatnak, inkább azt, hogy ha jön, azt mondjuk 500 millió dollárhoz közeli áron tegye.

Kik azok, akik jönnének?

Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy négy érdeklődő volt a bővítésre, de ilyen-olyan sajtóhírek alapján tudni, hogy van egy nagy amerikai projekt, amiben az Andretti versenycsapat és a General Motors, azon belül is a Cadillac fogna össze; komoly érdeklődő az angliai székhelyű, többek között az F2-ben és az F3-ban is érdekelt Hitech; felbukkant egy hongkongi milliárdos, aki LKY SUNZ néven indított projektet; és érdeklődik egy ausztrál techmogul, David Dicker is, aki az új-zélandi Rodin Motorsporttal szállna be az F1-be.

Andretti–Cadillac: Az 1978-as F1-világbajnok Mario Andretti fia, Michael Andretti tulajdonában levő csapat az egyik legsikeresebb Amerikában, 2004 óta 4 IndyCar-bajnoki címet, 1995 óta pedig 6 Indy 500-győzelmet tudnak felmutatni egyebek mellett. A melléjük beszálló Cadillac szintén óriási húzónév, és bár sok konkrétumot még nem mondtak, mit is csinálnának, a sportautóversenyzésre fejlesztett kocsijuk mutatja, elkötelezettek a motorsport iránt. Ők a legesélyesebbek az F1-be kerülésre.

Hitech: A Hitech az elmúlt években a különféle regionális Formula-sorozatok mellett az F2-ben és az F3-ban is szerepelt, utóbbiban jelenleg mind a pilóták, mind a csapatok között a harmadik helyen állnak. Igazán nagy nevet még nem adtak az F1-nek, de a stabil hátterükkel meglehet nekik a szintlépés, ráadásul azt ígérik, az F1-be lépés után is maradnának az alsóbb kategóriákban. A sajtóhírek szerint ők is megkapják a zöld lámpát az FIA-tól, de komoly problémát jelenthet, ha nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az orosz oligarcha, az F1-ből egyszer már kiutált Dmitrij Mazepin 100 százalékban kiszállt a tulajdonosok közül, és már nincs orosz pénz a háttérben.

LKY SUNZ: Minden F1-bővítési hullámnál felmerül egy ázsiai próbálkozás, a mostani mögött pedig ott van az a Benjamin Durand, aki ilyenkor általában mozgolódni szokott, legutóbb például a Panthera Asia F1 Team projektjével tette ezt, sikertelenül. A LKY SUNZ (Lucky Suns, azaz Szerencsés Napok) mögött ázsiai és amerikai befektetők állnak, akik remélik, hogy a korai, európai központú indulás után idővel áttehetik a gyártórészleget Ázsiába, ezzel is mutatva, mennyire globális lett az F1. Fő céljuk, hogy Észak-Amerika, Ázsia és Afrika megapoliszainak belvárosait összekötve soha nem látott diverzitást vigyenek a Forma–1-be. A hírek szerint még nem engedik be őket az F1-be.

Rodin Motorsport: Az ausztrál techmilliárdos David Dicker tulajdonában levő csapat első hallásra ismeretlen lehet, ám alaposabban megvizsgálva láthatjuk, hogy az F1 alatti lényegében összes fontos szinten képviselt Carlin főszponzoráról beszélünk. Dicker új-zélandi székhellyel szállna be az F1-be, és garantálná, hogy már az első évében indítana egy női pilótát – nem nehéz, kire gondol, a női mezőnyt évek óta toronymagasan uraló Jamie Chadwick egyik legfőbb támogatója. Rodin elsősorban a pénzt és a nagy terveket adná, a szakmai oldal alighanem a Carlintól érkezne, nekik pedig remek ajánlólevél, hogy olyan későbbi F1-pilóták fordultak meg náluk, mint Sebastian Vettel, Nico Rosberg, Robert Kubica, Szató Takuma, Anthony Davidson, Jaime Alguersuari, Daniel Ricciardo, Max Chilton, Jean-Éric Vergne, Kevin Magnussen, Felipe Nasr, George Russell, Carlos Sainz Jr. és Lando Norris, hogy a más sorozatban kikötő versenyzőket ne is említsük.

Július végére okosabbak leszünk, bár az igazi egyezkedés és politikai harc majd csak akkor indul igazán.